Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. november 11. 15:45 Vállalat

Van olyan külföldi cég is, ami Magyarországon termel nyereséget és hozzáadott értéket

Elviszik a profitot, kihasználják az olcsó munkaerőt, miközben lehúzzák az államot mindenféle támogatások útján – gyakran mondanak ilyeneket a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatairól. Közben mégis kevesen vitatják, hogy működésükkel nem csak munkahelyek és befektetések jönnek létre, hanem tudás, munkakultúra és még akár kapcsolati tőke is áramlik az országba.

Most egy olyan példát mutatunk be, ami igazolja a klasszikus közgazdaságtani elméleteket, amelyek szerint a külföldi cégek jelenléte alapvetően kedvező egy országnak. És azt is, hogy a híresen pesszimista magyar mentalitás komoly gátja lehet a hatékony működésnek.

A müncheni székhelyű Knorr-Bremse budapesti leányvállalatáról*A Knorr-Bremse-nek nem ez az egyetlen magyarországi leányvállalata. A cégcsoport Kecskeméten is jelen van, ott haszonjármű-rendszerek berendezéseit gyártja. van szó, ami elsősorban vasúti járművek fékrendszereinek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Vagyis nem egy tipikus, az olcsó munkaerőre alapozó, tömegtermelő összeszerelőüzem, hanem egy olyan cég, aminek tevékénységéhez jelentős szaktudás is szükséges. Sávos Andrással, a Knorr-Bremse Hungária ügyvezetőjével beszélgettünk a cég elmúlt néhány évéről, aki rendhagyó módon pénzügyi háttérrel jutott egy műszaki-mérnöki tevékenységű iparvállalat igazgatói székébe, és vélhetően részben emiatt is kritikus szemmel nézte végig, amint megbízatásának 2015-ös kezdete óta

a Knorr-Bremse Hungária mind az árbevételt, mind a létszámot nézve jócskán megnövekedett.

 

Az árbevételt nézve 47 százalékos növekedést jórészt annak köszönheti a budapesti üzem, hogy sikerült a profiljába illő munkákat többnyire Magyarországra hozni a vállalatcsoport más gyáraiból. Az anyacégnél némi mérlegelés után arra jutottak, hogy hiába lehetne máshol akár olcsóbb is a termelés, a magyar leányvállalatnál már megvan a kellő szakértelem és tapasztalat, ami különösen fontos, hiszen

a gyártáshoz magas hozzáadott értékű, komoly szakértelmet igénylő tevékenységek kapcsolódnak.

Mindez vélhetően azért is alakult így, mert a vasúti járműgyártás ágazatában jóval kisebb szériákra érkeznek megrendelések, mint például az autóiparban. Így a tervezői-fejlesztői munka aránya megnő a gyártás mellett, amit stratégiai szempontból pedig érdemes lehet a gyártósorok közelében végezni.

A több, mint húsz évnyi budapesti működés során megtapasztalhatta tehát az anyacég, hogy a viszonylag alacsony munkaerő-költségek mellett az infrastruktúra megfelelő, a beszállítók munkája megüti az elvárásokat, és hosszú távon is rendelkezésre áll az a szaktudás, ami a gyártáson túlmutató mérnöki tervezőmunkákhoz szükséges, a magyarországi egyetemek ugyanis képesek gondoskodni a kellően képzett munkaerőről.

A növekedés mégis számos kihívást tartogatott, amelyeket Sávos szerint leginkább a magyar munkavállalókban és menedzserekben kialakult kulturális gátak okoztak, mintsem jelentősebb szakmai kérdések vagy az utóbbi öt évben egyre feszítettebbé vált munkaerőpiaci helyzet.

Nem merünk vállalkozni

Az utóbbi években bekövetkezett árbevétel-növekedés egy része nem okozott különösebb meglepetést, hiszen a vállalatcsoport más egységeiből Budapestre átszervezett termelés természetes következménye volt. Ehhez azonban még hozzájött a rendelésállomány hirtelen és jelentős bővülése, így a szállítási határidők betartása egyre nehezebbé vált. A pontosság viszont kulcsfontosságú, ezért Sávos arra kérte a felelősöket, hogy növeljék a hozzájuk tartozó termelési egységeknél az időben legyártott termékek arányát. A válasz rendszerint lényegében az volt, hogy

ez lehetetlen.

A túlzottan óvatos hozzáállás még azokra a vezetőkre is gyakran jellemző, akik a legkevésbé tántorodnak el a munkától, kiválóan értenek a menedzsmenthez, a képzettségük és a tapasztalatuk is megvan hozzá.

Végül azonban az eleinte félénk munkatársak rendre elérték, vagy akár túl is teljesítették a célokat. És akkor látszott rajtuk, hogy irtó büszkék, persze teljes joggal, megvolt rá minden okuk.

Mindenesetre hiába kimagasló a magyarországi vállalatok között a Knorr-Bremse Hungária termelékenysége, Sávos szerint a vállalatcsoporton belüli nemzetközi összevetésben a budapesti leányvállalat jobban tudna teljesíteni ebből a szempontból, ha a vállalkozói attitűd erősebb lenne a munkatársak körében.

 

Sávos szerint a vállalásokkal kapcsolatos bizonytalankodás mögött alapvetően az elbocsátástól való félelem áll. A magyar munkavállalók ugyanis nagyon féltik az állásaikat, tartanak attól, hogy egy hiba vagy nem teljesített célkitűzés kirúgással jár.

Ez a félelem nem csak a vezetők túlságosan bátortalan fellépése miatt befolyásolja kedvezőtlenül a cég hatékonyságát. A kockázatkerülés abban is megnyilvánul, hogy mindenki igyekszik mindent leírni, ami őrületesen megnöveli a tranzakciós költségeket. A munkaidő egy részében fölösleges adminisztráció zajlik, sőt, fenn kell tartani munkaerőt az iratok kezelésére is.

Mindenesetre az elmúlt évek növekedése kikényszerítette a változást, mára Sávos szerint a cég vezetői sokkal inkább támogatják a hozzáállásukkal a cég dinamikus működését, mint néhány évvel ezelőtt. Elvárás a magas teljesítmény, de mellette nagy hangsúly van a munkavállalók biztonságán is a vállalatnál, vagyis a felső vezetés egy olyan céges kultúrát igyekszik kialakítani, amiben a kemény munka mellett lehet hibázni.

Ha valaki hibát vét, megkérjük, hogy javítsa ki. Hosszú távon tervezünk mindenkivel.

A cégnél dolgozók hozzáállásában sikerült is a változást elérni, ami nemcsak a menedzsment törekvéseinek köszönhető, hanem az elmúlt évek üzleti eredményeinek is. Megugrották ugyanis a növekedés nyomán felmerülő kihívásokat, ami jó hatással volt a munkatársak önbizalmára, és igazolta a támogató vállalati kultúra létjogosultságát.

A növekedésből a magyar gazdaság is részesül

Az elmúlt évek üzleti fejlődése nem csak a cég vezetői kultúrájára volt hatással. Sok külföldi vállalat magyar cégeivel ellentétben a Knorr-Bremse Hungáriánál a profitképzés lehetősége adott, a budapesti üzem eredményének jelentős része, egy ideig legalábbis, de Magyarországon marad. Vagyis, ha Sávosék képesek megtakarítani vagy a hatékonyságban erősíteni, akkor az abból származó haszon helyben csapódik le, ami nem csak a saját üzleti mutatók javulását jelenti, hanem végső soron a magyar állam adóbevételeinek növekedését is.

Érdekeltek vagyunk a termelékenységünk növelésében, ami nagyon jót tesz a versenyképességünknek.

Sőt, a 25 év alatt – igaz „vérrel és verejtékkel” – kiépített, rendkívül szerteágazó hazai beszállítói hálózat is részesülhet a Knorr-Bremse magyarországi sikereiből. Ráadásul a partnerek nemcsak a rendelésállomány növekedésére számíthatnak, hanem befektetésekre is: Sávosék amellett, hogy megversenyeztetik az ajánlatokat, akár be is szállnak egy-egy reménytelinek mutatkozó cég fejlesztésébe.

Ha valakiben látjuk a lehetőséget, de még nem működik elég jól az együttműködés kezdetén, szívesen besegítünk. A közös nyelv és a kis távolságok miatt még így is praktikus a belföldi cégekkel együttműködni, hosszú távon pedig a stabil és megbízható beszállítói körrel csökkenő árszintet tudunk elérni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat hozzáadott érték Knorr-Bremse multi termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. július 10. 13:31 Közélet, Vállalat

Hiába az állami tulajdon, a budapesti reptér zsúfoltságát még nagyon sokáig nem enyhíti új terminál

A nemrég kivásárolt üzemeltető korábbra tervezte a hármas terminál megvalósítását, de a friss bejelentés szerint erre legalább 2032-ig várni kell.

Stubnya Bence
2024. július 10. 05:02 Közélet, Vállalat

Komoly probléma vagy autóipari kamu, hogy nincs elég elektromos töltő?

A szigorúbb klímavédelmet követelők azzal vádolják az autóipart, hogy ürügyként használja az infrastruktúra hiányát, hogy késleltesse az elektromos átállást. De mit mutatnak a számok?

Torontáli Zoltán
2024. július 9. 16:54 Közélet, Vállalat

A kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknak

A tavalyi eladással messzebbre került a többségi magyar tulajdon a biztosítási szektorban, de most legalább Tiborcz István cégbirodalmát sikerül gyarapítani.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.