A tüzérség nem örvend olyan népszerűségnek, mint a drónok és a páncéltörő rakéták, de a mostani háborút is döntő módon befolyásolják az aknavetők, ágyúk, tarackok és rakéta-sorozatvetők.
Elszokott a nyugati hadiipar a nagy gyártási darabszámoktól, egyes típusok teljes pótlása egy ponton túl valószínűleg nem lesz lehetséges.
A héten kiszivárgott és közölt számítások és adatok alapján Európa a csökkenő orosz export ellenére finanszírozza egyre nagyobb mértékben az ukrajnai háborút.
Eddig sem az ejtőernyősök, sem az elit harckocsizók nem hozták azt, amit vártak tőlük. A súlyos veszteségek ellenére Kelet-Ukrajnában újabb feladatok várnak rájuk.
Drámaian csökkent a szomszédos államok elfoglalását célzó háborúk száma 1945 után, amikor tabuvá vált a területi hódítás. Ha ez az ukrajnai orosz invázióval megdől, az a jövőben másokat is felbátoríthat.
Az orosz hadsereg korszerű része nem nagy, a hatalmas része viszont nem modern - és még csak most kezdődik igazán a raktárak feltúrása a nagy veszteségek pótlása érdekében.
Eddig konszenzus volt arról, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból felelős befektetések körébe nem fér bele a hadiipar, de lehet, hogy ez most megdől.
Az olyan alapvető élelmiszerek, mint a hagyma, a káposzta és a sárgarépa ára is az egekbe szökött Oroszországban, így a háború gazdasági következményeit a szegényebb rétegek is egyre jobban megérzik.
Az EU jelenleg nem használja ki, hogy a Gazprom jelentős partnereként nagy piaci erővel is rendelkezik - érvel egy közgazdász a vám mellett.
Taktikai hibák, korszerűtlen védelmi megoldások és néhány tervezési jellegzetesség is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon nem jó orosz harckocsizónak lenni Ukrajnában.