(A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.)
A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból felelősnek minősített (ESG) befektetéseket már számos kritika érte, és ezek a hangok az elmúlt hónapokban úgy tűnik, hogy még inkább felerősödtek. Bizonyos esetekben érthetetlen volt az alkoholgyártók büntetése vagy akár bizonyos dohányipari vagy energiacégek kizárása. Egy területen azonban viszonylag nagy konszenzus mutatkozott az ESG befektetési körből kizárandó szektorokat illetően: a fegyvergyárak és a hadiipart egyéb módon kiszolgáló cégek esetében. A már bő egy hónapja zajló orosz-ukrán háború viszont rávilágított arra, hogy akár erre a szektorra is lehetne a felelős befektetések szemüvegén át tekinteni.
A HOLDBLOG-on részletesen írok a trendről, hogy a konfliktus kezdete óta egyre több vélemény jelenik meg arról, hogy most a felelős befektetői viselkedésnek a hadiipar felé kellene fordulnia, hiszen ezáltal a befektetők támogatják Ukrajna védelmét, valamint az európai társadalmak biztonságát. Az ezt támadó vélemények szerint viszont ez csak egy magyarázat arra, hogy a befektetők alátámaszthassák valamivel a háborún való nyerészkedést.
Tudni kell, hogy számos, főleg európai vagyonkezelő már le van tiltva egy ideje az ilyen eszközök vásárlásáról. Egy elhúzódó háború viszont meglehetősen kedvező szcenáriót jelent a háborús eszközöket gyártó cégeknek – ezt szemlélteti az év eleje óta produkált árfolyammozgásuk is.
A gyűjtésemben összehasonlításképp szerepel az MSCI közép-európai indexe és az Eurostoxx Index, valamint a Fidelity egy tematikus portfóliója is, mely több hadiiparban érintett céget is tartalmaz.
Forrás: HOLDBLOG-gyűjtés
A HOLDBLOG-on azzal is foglalkozok, hogy a 2020-2021-es időszakban rendkívüli módon felgyorsult a beáramlás az ESG alapokba, és számos szereplő ráfeküdt a felelős befektetési politikájának felülvizsgálatára, mégis, a háborúval felszínre törő ESG újragondolások sokakat elbizonytalaníthattak. Amiben eddig hinni lehetett, ami eddig egy egyszerű szabálynak tűnt, már nem olyan egyértelmű.
Ijesztő az, amikor egy szemlélet, egy évek óta tartó meggyőződés megdőlni látszik. Rengeteg tematikus ESG alap gyűjti a befektetők pénzét világszerte, viszont nem biztos, hogy a pénzüket jelenleg is ilyen helyen parkoltató emberek elégedettek lesznek, ha egyik napról a másikra hadiipari kitettséget szereznek a befektetési politikák módosításával.
Így pedig felmerül az a kérdés, hogy ha minden relatív, és minden megmagyarázható, akkor mégis mi értelme van az ESG szemléletnek a jelenleg elterjedt formájában? Biztosan helyesek ezek a szabályok? Biztosan igazságos válogatás nélkül minden céget büntetni, amely adott, kedvezőtlen megítélésű iparágban tevékenykedik? Nehéz ezekre a kérdésekre felelni, és nagyon úgy tűnik, hogy a szabályozó is hasonló kérdések megválaszolásával küzd.
A teljes cikk a HOLDBLOG-on olvasható.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
