Most, hogy ugyanott tartunk az államadósság szintjével, ahol tíz éve, érdemes lenne egy olyan adósságszabályt alkotni, amely mögött szakmai konszenzus van.
Felülmúlta a várakozásokat a kínai gazdaság növekedése, a ma közzétett adatok szerint az utolsó negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest.
Negyedéves alapon szépen nőtt a magyar gazdaság, de az utolsó három hónap ismét nehezebbnek néz ki.
Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.
A pesszimista világban egy igazán optimista, derűs hangot hallani csak, a Magyar Nemzeti Bankét. Ha igaza lesz, akkor valóban történelmet ír.
Halomban állnak a készletek a cégeknél, miután a márciusi szállítási zavarok idején sokan felhalmoztak, most pedig nem lehet eladni a termékeket. Ennek a GDP-re is lehet hatása.
A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.
Az államközpontú magyar modell piackorlátozó jellegének megszüntetésére kevés az esély, de legalább a hosszabb távon nagy gondokat okozó, megalapozatlan keresletélénkítést el kellene kerülni.
Lengyelország elégedett lehet az utóbbi évek gazdasági növekedésével, de a kialakult egyensúlytalanságokra nem biztos, hogy megfelelően reagált.
Nem világos, hogy milyen érdemi lépésekkel tudná élénkíteni a gazdasági növekedést a kormány, ha visszaesik annak üteme.