Idén a szokásosnál is türelmetlenebbül várták az elemzők a magyar gazdaság negyedéves növekedési adatait, de eddig mindig úgy alakult, hogy mire kijöttek a számok, a gazdaság már a másik irányba tartott. Az első negyedévben még sikerült némi növekedést összehozni, de ennek nem tudtunk igazán örülni, hiszen mire ezt megtudtuk, már egyértelmű volt, hogy mélyrepülésben van a gazdaság a járvány miatt.
Amikor az erről a történelmi összeomlásról tanúskodó számok kijöttek, már javában tartott a nyári talpra állás, és sokan bíztak abban, hogy a nehezén már túl vagyunk. Most a KSH ennek az időszaknak, tehát a harmadik negyedévnek az adatait közölte, de most már tudjuk, hogy a járvány lefutását tekintve az első hullámmal egyáltalán nem voltunk túl a nehezén, sőt.
De nézzük a számokat. Ha a második negyedéves teljesítményhez viszonyítjuk a magyar gazdaság kibocsátását, akkor szép értékeket látunk, 11,3 százalékos a növekedés. Ez nem meglepő, hiszen ebben a negyedévben – némi nyári szünetet leszámítva – már végig termeltek az autógyárak, nyitva lehettek az éttermek, szállodák, fürdőhelyek.
Ennél azonban fontosabb most, hogy viszonyul ez a teljesítmény 2019 harmadik negyedévéhez képest. Így -4,7 százalékot láthatunk. Afelől persze nem lehetett senkinek kétsége, hogy ez a szám negatív lesz, elég például arra gondolni, hogy a külföldi turisták még épp csak kezdtek visszatérni a nyár második felében, a szeptemberben ismét bevezetett határzár azonban gyorsan rövidre zárta ezt a folyamatot.
A számok értelmezéséhez fontos az is, hogy – mint a statisztikai hivatal felhívja rá a figyelmet – „a járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát”. Vagyis ezek a számok később többet változhatnak a szokásosnál.
A mostani eredmény összetételéről nem sok mindent közölt a KSH, annyit jegyzett meg, hogy a harmadik negyedévben a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült, illetve a gazdasági teljesítmény előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte. Vagyis utóbbiak teljesítettek aránylag a legjobban.
Az év első kilenc hónapjában 5,6 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye, és a járvány felerősödése miatt nincs rá esély, ha ez pozitív irányba változzon az utolsó negyedév hozzáadását követően. A Pénzügyminisztérium október végi várakozása szerint idén 6,4 százalék lehet a GDP-visszaesés, ám az elkerülhetetlenné vált szigorító intézkedések nyomán ennél valószínűleg kedvezőtlenebb számot láthatunk majd 2020 egészére.
