Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 1. 12:30 Adat, Világ

Sokkal nagyobb lökést adott az EU-tagság a lengyel gazdaságnak, mint a magyarnak

A 2004-ben csatlakozó 10 új uniós tagállam gazdasága jobban növekedett a csatlakozás utáni 12 évben, mintha nem csatlakozott volna az Európai Unióhoz, de az uniós tagság növekedési hatásai között nagy eltérések voltak. Az országok fele 12 év alatt több mint 30 százalékkal nagyobb mértékben növelte az egy főre eső GDP-jét ahhoz képest, mintha nem csatlakozott volna, Szlovénia növekedéséhez viszont szinte például alig járult hozzá az EU-tagság.

Jan Hagemeyer, a Center for Social and Economic Research Makroökonómiai és Kereskedelmi igazgatója és szerzőtársai nemrég publikált tanulmányából emellett az is kiderül, hogy

Szlovénia után Csehország és Magyarország gazdasága nyert a legkevesebbet az uniós tagsággal.

Persze a többletnövekedés az utóbbi két országnál még így is jelentős volt, Csehországnál 12 év alatt (a becslés módszertanától függően) 3-10, Magyarországnál pedig 7-28 százalék. Lengyelországban Szlovákiában és a balti államokban a többletnövekedés viszont ennél jóval nagyobb volt: Litvániában és Észtországban például meghaladta az 50 százalékot 

A csatlakozással járó előnyök a tanulmány szerint hosszú távon is megmaradnak, és idővel még nőnek is: az elemzett országok között a becsült növekedési többlet több esetében is megduplázódott a csatlakozás utáni 6. és 12. év között. 

Forrás: Hagemejer, J., Michałek, J.J., Svatko, P. (2021)

A csatlakozás gazdasági előnyeinek megbecslése nem könnyű feladat: a tanulmány ezt egy olyan modell segítségével közelítette meg, amiben a csatlakozott országok teljesítményét egy mesterségesen kreált országéhoz hasonlították, ennek adatait pedig nem uniós tagországok bizonyos adataiból állították össze  (a fiktív ország minden elemzett ország esetében más volt, de például Ausztrália, Fehéroroszorság, Dél-Korea, Macedónia, Oroszország és Ukrajna adatai gyakran alkották az egyes komponenseket). 

Ez magyarázza azt is, hogy az alkalmazott modelltől függően két adat is kijött országonként. Az első esetében olyan tényezőket vettek figyelembe, mint például a népességnövekedés, az ipar vagy a mezőgazdaság aránya a hozzáadott értéken belül, a beruházások aránya a GDP-n belül, illetve a közép- és felsőoktatás indikátorai. A második esetben mindezt a gazdasági szabadságot meghatározó intézményi tényezőkkel egészítették ki, mint amilyen például az adóterhek nagysága, a vállalkozás szabadsága, vagy például a kereskedelem szabadsága.

A második, intézményi fejlődést figyelembe vevő megközelítéssel nagyobb többletnövekedést becsültek a szerzők, ami azt jelenti, hogy ezeknek a tényezőknek jelentős növekedésösztönző szerepe volt.

A tanulmány szerzője a kutatást összefoglaló blogposztban arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredmények a 2004-ben csatlakozott tagállamokban (köztük tehát Magyarországon is) növekvő euroszkepticizmus fényében azért is fontosak, mert emlékeztetnek arra, hogy ezek az előnyök a közös európai piaccal és a csatlakozott országokba áramló közvetlen tőkebefektetésekkel együtt jártak, aminek viszont az uniós tagság volt a feltétele.

A kelet-közép-európai tagállamok számára a csatlakozással együtt járó politikai és gazdasági előnyök motiválták az intézményi reformokat, amelyek megalapozták ezeknek az országoknak a sikeres politikai rendszerváltását. Hagemeyer szerint mindez fontos lecke lehet a régió más országainak, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a reformok a piacgazdaság kialakításához is szükségesek voltak. Ezért a reformok által kijelölt irányból való visszafordulás a tagságból származó gazdasági előnyöket is veszélyezteti.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ EU gazdasági növekedés tanulmány uniós tagság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2025. június 20. 16:47 Adat

A kormány elveszi a pénzt a jól teljesítő ágazatoktól, és odaadja a gyengéknek

Azokra a szektorokra vetett ki különadókat a kormány, amelyek jelentősen javítottak a termelékenységükön, miközben a kedvezményezettek lemaradtak.

Hajdu Miklós
2025. június 20. 12:43 Adat, Élet

Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály

Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.

Jandó Zoltán
2025. június 20. 06:02 Adat

Nettó ötmillió forint az átlagos focistabér az NB I-ben, a Fradinál majdnem 14 millió

A hazai átlagos nettó focistafizetés megegyezik az osztrákkal, a Fradi pedig olyan csapatokkal van versenyben, mint a Porto, a Sporting vagy az Anderlecht.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. június 22. 07:44 Világ

Trump meghozta a döntést, tényleg beszállt Amerika a háborúba

Éjjel az Egyesült Államok is beszállt az izraeli-iráni háborúba, Donald Trump szerint légicsapásokat hajtott végre három iráni atomlétesítmény ellen.

Elek Péter
2025. június 21. 06:06 Pénz

Meddig lehet büntetlenül növelni az államadósságot?

A legtöbb fejlett ország adósságállománya magas, Amerikáé gyorsan is nő, így egyre inkább az a kérdés, hogy mikor szakad ránk egy pénzügyi válság.

Torontáli Zoltán
2025. június 19. 16:19 Közélet, Világ

Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó

Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.