Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 1. 12:30 Adat, Világ

Sokkal nagyobb lökést adott az EU-tagság a lengyel gazdaságnak, mint a magyarnak

A 2004-ben csatlakozó 10 új uniós tagállam gazdasága jobban növekedett a csatlakozás utáni 12 évben, mintha nem csatlakozott volna az Európai Unióhoz, de az uniós tagság növekedési hatásai között nagy eltérések voltak. Az országok fele 12 év alatt több mint 30 százalékkal nagyobb mértékben növelte az egy főre eső GDP-jét ahhoz képest, mintha nem csatlakozott volna, Szlovénia növekedéséhez viszont szinte például alig járult hozzá az EU-tagság.

Jan Hagemeyer, a Center for Social and Economic Research Makroökonómiai és Kereskedelmi igazgatója és szerzőtársai nemrég publikált tanulmányából emellett az is kiderül, hogy

Szlovénia után Csehország és Magyarország gazdasága nyert a legkevesebbet az uniós tagsággal.

Persze a többletnövekedés az utóbbi két országnál még így is jelentős volt, Csehországnál 12 év alatt (a becslés módszertanától függően) 3-10, Magyarországnál pedig 7-28 százalék. Lengyelországban Szlovákiában és a balti államokban a többletnövekedés viszont ennél jóval nagyobb volt: Litvániában és Észtországban például meghaladta az 50 százalékot 

A csatlakozással járó előnyök a tanulmány szerint hosszú távon is megmaradnak, és idővel még nőnek is: az elemzett országok között a becsült növekedési többlet több esetében is megduplázódott a csatlakozás utáni 6. és 12. év között. 

Forrás: Hagemejer, J., Michałek, J.J., Svatko, P. (2021)

A csatlakozás gazdasági előnyeinek megbecslése nem könnyű feladat: a tanulmány ezt egy olyan modell segítségével közelítette meg, amiben a csatlakozott országok teljesítményét egy mesterségesen kreált országéhoz hasonlították, ennek adatait pedig nem uniós tagországok bizonyos adataiból állították össze  (a fiktív ország minden elemzett ország esetében más volt, de például Ausztrália, Fehéroroszorság, Dél-Korea, Macedónia, Oroszország és Ukrajna adatai gyakran alkották az egyes komponenseket). 

Ez magyarázza azt is, hogy az alkalmazott modelltől függően két adat is kijött országonként. Az első esetében olyan tényezőket vettek figyelembe, mint például a népességnövekedés, az ipar vagy a mezőgazdaság aránya a hozzáadott értéken belül, a beruházások aránya a GDP-n belül, illetve a közép- és felsőoktatás indikátorai. A második esetben mindezt a gazdasági szabadságot meghatározó intézményi tényezőkkel egészítették ki, mint amilyen például az adóterhek nagysága, a vállalkozás szabadsága, vagy például a kereskedelem szabadsága.

A második, intézményi fejlődést figyelembe vevő megközelítéssel nagyobb többletnövekedést becsültek a szerzők, ami azt jelenti, hogy ezeknek a tényezőknek jelentős növekedésösztönző szerepe volt.

A tanulmány szerzője a kutatást összefoglaló blogposztban arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredmények a 2004-ben csatlakozott tagállamokban (köztük tehát Magyarországon is) növekvő euroszkepticizmus fényében azért is fontosak, mert emlékeztetnek arra, hogy ezek az előnyök a közös európai piaccal és a csatlakozott országokba áramló közvetlen tőkebefektetésekkel együtt jártak, aminek viszont az uniós tagság volt a feltétele.

A kelet-közép-európai tagállamok számára a csatlakozással együtt járó politikai és gazdasági előnyök motiválták az intézményi reformokat, amelyek megalapozták ezeknek az országoknak a sikeres politikai rendszerváltását. Hagemeyer szerint mindez fontos lecke lehet a régió más országainak, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a reformok a piacgazdaság kialakításához is szükségesek voltak. Ezért a reformok által kijelölt irányból való visszafordulás a tagságból származó gazdasági előnyöket is veszélyezteti.

Adat Világ EU gazdasági növekedés tanulmány uniós tagság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2022. június 23. 16:22 Adat

A gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióban

Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.

Pálos Máté
2022. június 21. 16:47 Adat

A Gallup adatai szerint feltartóztathatatlanul terjed a boldogtalanság a világon

Mióta felméréseket készítenek az emberek hogylétéről, sosem kaptak ilyen lesújtó adatokat.

Hajdu Miklós
2022. június 21. 16:15 Adat

A vállalatok még kevésbé, a lakosság viszont már javában érzékeli a gazdasági problémákat

Az üzleti szférát még a viszonylagos optimizmus jellemzi, míg a lakosság körében eluralkodóban a borúlátás a gazdasági körülményekkel kapcsolatban.

Fontos

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.