Bár nem példa nélküli, hogy a pénzek kivezetését az alapanyaguk drágulásával indokolják, az esetek többségében inkább a huzamosabb ideig tartó infláció az, ami miatt az érméket kivonják a forgalomból.
A gázhelyzet javulása és az uniós pénzek körüli hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy a napokban újra a 390-es szint alá ment a forint euróval szembeni árfolyama.
Bár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.
Ha nem a pénztárcánkra menne, még szórakoztató is lehetne, ahogy a jegybank és a gazdasági minisztérium egymásra mutogat a magas élelmiszerárak miatt.
A Rákosi-korszak hatósági árainak bevezetésénél lehetett még hasonló ársokk, de a mostaninál nagyobb mértékű élelmiszer-drágulás az elérhető adatok szerint a forint történetében nem volt.
Szeptember óta úgy gyengül a forint, hogy közben olcsóbb a gáz. Az MVM hétfői bejelentése inkább a rövid távú forintzuhanások megállítására lesz jó.
A jegybank keddi döntése sokkolta az árfolyamot, amelyet rövid távon csak az uniós pénzekkel lehetne kordában tartani.
A hazai gazdaságpolitika, de még inkább a monetáris politika a politikusok által meghatározott egyre extrémebb helyzetben próbál helyt állni.
Két fő oka is van annak, hogy ekkora kilengéseket produkál az árfolyam.
Tényleg csak a háború és a koronavírus miatt szabadult el az infláció? Milyen jelzést küld a piacnak az, hogy a kormány népszerűtlen intézkedéseket jelent be egymás után? Interjú.