Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. február 3. 09:08 Pénz, Támogatói tartalom

Felmerült az ötforintos érme kivezetése, de a fillér története alapján még lehet jó pár éve

Tavaly augusztusban hosszú évek után újra felmerült a forint egyik érméjének kivonása a forgalomból, miután egy jobbikos országgyűlési képviselő határozati javaslatban kezdeményezte az ötforintosok kivezetését. Balassa Péter érve az volt, hogy az érméket alkotó fémek – réz, cink és nikkel – úgy megdrágultak, hogy az ötforintosok aktuálisan többet értek 5 forintnál.

A jegybank gyorsan jelezte, hogy nem tervezik az ötforintosok kivezetését. Azzal érveltek, hogy a pénzek kivonását mindig komplex mérlegelés előzi meg, és ilyenkor az alapanyagköltségen kívül sok más tényezőt is figyelembe vesznek. Bódi-Schubert Anikó, a jegybank Pénzkibocsátási Stratégiai Főosztályának vezetője az Inforádiónak elmondta, az érme komponenseinek árfolyama valóban megugrott a járvány alatt, de a jegybanknál ilyen rövid távú változások alapján nem döntenek pénzérmék kivezetéséről.

Már csak azért sem, mert más szempontok miatt viszont már nem annyira érné meg az érme kivezetése. Bódi-Schubert szerint például önmagában a kivonás logisztikai része 100 milliós nagyságrendű költség lenne, talán ennél is fontosabb viszont, hogy a jegybanki elemzések szerint van lakossági igény az ötforintos érmékre, amiknek a használata a 2022 augusztusát megelőző időszakban még nőtt is. Azt is megjegyezte, hogy az ötforintosok a forgalomban lévő érmék harmadát teszik ki, és ez az arány stabilan így van azóta, hogy 2008-ban kivezették az egy- és kétforintosokat.

Ha áttekintjük a rendszerváltás óta kivezetett érmék kivonásának körülményeit, érdekes kontextust kapunk a jegybank tavalyi döntésével kapcsolatban. Az látszik ugyanis, hogy valójában sokkal inkább a huzamosabb ideig kitartó infláció, és még véletlenül sem a fémek árfolyama lehet az a gazdasági mutató, ami előrevetítheti egy adott érme forgalomból való kivonását.

A pénzek igazi ellensége: az infláció

A fillér története szemléletes példája a különféle pénzek életciklusa és az infláció közti összefüggéseknek. A fillért Magyarországon 1946. augusztus 1-jén vezették be váltópénzként, amikor a teljesen elértéktelenedett pengőt forintra cserélték. A háború alatt szétzilált magyar gazdaságban hiperinfláció alakult ki, amelynek csúcsán, 1946. július 10-én egy napon belül 348 százalék volt az infláció mértéke. Az árak aznap 11 óra alatt duplázódtak meg. Ahogy azt a Rubicon cikke megjegyzi, a 2008-as zimbabwei válságig ez volt a legnagyobb dokumentált hiperinfláció a világon.

A fillér értékálló pénznek bizonyult, de végül vele is végzett az infláció. Ahogy arra a Népszabadság 1999. októberi cikke az 50 filléres kivezetése kapcsán emlékeztetett, az 1948. májusában bevezetett érmét 51 év után vonták ki a forgalomból: ennél hosszabb ideig csak a régi százas bankjegy volt forgalomban (több mint 52 évig).

Ahogy az alábbi ábrán látszik, a rendszerváltást követő masszívabb, évente 10-35 százalék között alakuló infláció olyan mértékben csökkentette a fillér értékét, ami 1992 és 1999 között három hullámban a megszüntetéséig vezetett el. Ennek az volt az oka, hogy a növekvő árak miatt már egyre kevésbé volt rá szükség a hétköznapi tranzakciók során.

2008-ban aztán végül a forintoknál is elkezdődött ez a folyamat, amikor az 1 és 2 forintost is kivezették. De valójában már a 90-es évek közepén is voltak, akik inkább búcsút mondtak volna az ötforintosoknak is.

Nem hittem volna, hogy nyugdíjas koromra megérem: nem tudom, mi az aprópénz. Eddig azt hittem, hogy a 10, a 20 és az 50 filléres, mely érméket egyes helyeken már nem akarják elfogadni. Nos ez már a múlté, a kettő- és ötforintosok is »feketelistára« kerültek. Március 10-én délelőtt a Baross utcának a József körúti hamburgeres üzlet felőli részén rádióműsort vásároltam az újságosnál. Az 57 forintos lapért átadtam 3 tízforintost, 2 ötforintost és 10 kétforintost. Az újságos hölgy felelősségre vonóan kérdezte, hogy miért egy helyen — nála — adom ki az »aprót«, miért nem viszem máshová is

– panaszkodott egy olvasói levélben a józsefvárosi Patai Imre az Esti Hírlap egyik 1996 márciusában megjelent számában.

Amennyiben ez az újságos hölgy manapság még mindig a szakmában van, az életét legfeljebb a bankkártyás fizetés terjedése könnyítette meg. Még jó ideig kell ugyanis megmaradnia a tavaly megugrott inflációnak ahhoz, hogy az ötforintosokkal próbálkozó vásárlók nyűgjétől is megszabaduljon. Legalábbis ez a filléres érmék kivonásainak tanulsága.

Búcsú a fillér(ek)től

Az alumíniumból készült 2 és 5 filléres érméket 1992. szeptember 30-ával vonták ki véglegesen*A kétfilléres érmének volt már egy 1977-ben visszavont verziója is. a forgalomból a 10 és 20 forintos bankjegyekkel együtt. Ahogy azt a Pesti Hírlap korabeli cikke megjegyzi, a két kis névértékű érme és a bankjegyek a megelőző években már szinte alig került mindennapi forgalomba. A fémpénzekkel az alacsony névértékük miatt nem fizettek, a két bankjegy helyett pedig egyre inkább a velük párhuzamosan forgalomban lévő 10 és 20 forintos érméket használták.

A Patai Imre által is emlegetett 10 és 20 filléreseket pedig már az olvasói levél megjelenése után nem sokkal ki is vonták a forgalomból. A magyar sajtó áprilisban számolt be a Magyar Nemzeti Bank döntéséről, hogy szeptember 30-tól már nem lehet majd fizetni a két érmével. A jegybank a Népszabadságnak azzal indokolta a lépést, hogy már évekkel korábban megszűnt a fillérek iránti igény.

A korabeli cikkek szerint 1996-ban körülbelül egy-egymilliárd darab tíz- és húszfilléres volt forgalomban, és a jegybank arra számított, hogy ennek csak a felét-negyedét váltják majd vissza, a maradék a lakosságnál marad. A forgalomból kivont érmék sorsa a beolvasztás volt, hogy az érmék alumíniumtartalmát újrahasznosítsák. De ez csak a következménye, nem az oka volt az érmék kivonásának.

A Népszabadság 1996-os cikke azt is megjegyezte, hogy habár az árazásban már évek óta nem volt jellemző a filléres egységek megadása, az ötvenfillérest forgalomban hagyták, mert attól tartottak, hogy a visszavonása növelte volna az inflációs várakozásokat. Az ettől való félelem alapja az volt, hogy abban az évben csaknem 24, az előző évben pedig 28,2 százalék volt az infláció.

A rendszerváltozás után mostohagyerek lett a fillér, üzletekben csak vonakodva fogadták el, ha elfogadták egyáltalán. Az utóbbi időben már csak az 50 filléres érmék voltak érvényben, de azokkal sem lehetett semmit kezdeni. A pénztárosok megvetően lökték vissza, inkább fizessünk kevesebbet, de ne vegzáljuk őket ilyen semmiségekkel

– így búcsúzott Ugró Miklós a Napi Magyarország 1999. október 5-ei számának véleményrovatában a fillértől, miután szeptember 30. óta már ezzel az érmével sem lehetett fizetni Magyarországon.

Forrás: MNB

Amikor ebben az évben a forint utolsó váltópénzének kivezetése mellett döntöttek, az infláció még mindig magas volt, de már jóval alacsonyabb, mint három évvel korábban (10 százalék). A Népszava márciusi cikkében arról számolt be, hogy a jegybank a készpénzforgalom költségeinek mérséklése érdekében döntött az 50 filléresek szeptember végi kivonásáról. Török László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori ügyvezető igazgatója azt is megjegyezte, hogy „az 50 fillérest évek óta nem használták”.

Ekkoriban a jegybank becslése szerint 300 millió 50 filléres volt forgalomban, tehát jóval kevesebb, mint amennyi 10 és 20 filléres volt a kivonásuk évében. A Népszabadság kivezetés után megjelent cikke megjegyezte, hogy a jegybank a kivont pénzből optimális esetben 150 millió forintos bevételt várt, amit az államadósság csökkentésére akart fordítani.

Az első kivont forintok

ÖZV. K. IMRÉNÉ szomorúan értesült arról, hogy kivonják a forgalomból az egyforintosokat, pedig ő abban tartotta az alaptőkéjét

– 2007 végén még a Figyelő Légből kapott névre hallgató viccrovatát is megihlette az egy- és kétforintos érmék kivezetése, amit szeptemberben jelentettek be a következő év márciusára időzítve.

Forrás: MNB

Az okokkal kapcsolatban nincs teljes összhang a korabeli hírek között. A Magyar Távirati Iroda közleménye megjegyezte, a jegybank szerint nem azért vonta ki a forgalomból, mert előállításuk veszteséges lett volna, hanem mert az emberek egyre kevésbé fizettek velük. Ehhez képest a Napi Gazdaság januári cikke szerint az is közrejátszott a monetáris tanács döntésében, hogy az érmék előállításának költsége meghaladta a névértéküket, miközben a forgalomból folyamatosan eltűntek, az újragyártásuk pedig állandó költséget jelentett az MNB-nek.

Mindenesetre a gazdasági napilap márciusi cikkében már megemlítette, hogy a forgalomcsökkenés is hozzájárult a döntéshez. „Mivel a magyar lakosság az utóbbi években gyakorlatilag már csak befőttes üvegekbe gyűjtötte a két legkisebb névértékűt, logikusnak tűnt az érmék kivonásáról szóló döntés” – írták ebben a cikkben.

Összességében tehát az első bevont forintok sorsa is hasonló volt a forgalmon kívül helyezett fillérekéhez: bukásukat a népszerűtlenségük hozta el. Az ötforintosok esetében viszont egyelőre úgy néz ki, hogy ugyanez nem a közeljövőben fog bekövetkezni.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom érme fillér forint pénz történelem Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Al-Hilal István
2024. május 15. 19:01 Pénz

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.

Hajdu Miklós
2024. május 10. 17:14 Közélet, Pénz

Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján

Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.