Idén először lehetett szavazni a finn fővárosban arról, hogy mire költsék a jövő évi költségvetés egy részét.
Nem kerülne sokba a magyar államnak, ha olyan, valóban praktikus segítséget szeretnének adni a kismamáknak, mint a finnek. Ehelyett egy magáncég reklámdobozát segítik érthetetlenül nagy állami támogatással.
Észtországban minden ötödik embert az ital öli meg. A kormány lépni akart, de a gazdasági érdekek és a közös piac legyőzték az egészségügyi szempontokat.
A Nokia mobilos üzletágának bedőlése úgy tűnt, hogy magával rántja a Északi sarkkörnél fekvő Oulut is, amely végül pont ettől vált globális innovációs központtá.
Egyhetes luxusnyaralást kínálnak férfimentes övezetben, persze nem kevés pénzért.
Mióta mérnek, soha nem volt még olyan meleg Skandinávia egyes részein, mint ezen a nyáron. Svédország modernkori történelme legnagyobb erdőtüzeivel néz szembe.
Állítólag nem terjesztik ki a programot a munkában lévő emberekre, ami komoly visszatáncolás az eredeti tervektől.
Mielőtt no-go zónának nyilvánítanánk Finnországot, vagy páros lábbal szállnánk bele az oktatási rendszerükbe, érdemes lenne meggondolni, hogy mit csinálnak jobban.
Finnországban is nagy viták mennek arról, hogy érdemes-e beengedni az országba az orosz kormány egy szervét (a Roszatomot). És ők is túl magas áramárakkal számoltak, amikor kitalálták az új atomerőművet.
Ugyanolyat épít nekik a Roszatom, mint nekünk Paksnál, de szerintük nem lehet kapkodva atomerőművet építeni. Az oroszoknak sokat kell dolgozniuk, hogy elnyerjék a finnek bizalmát.