Hírlevél feliratkozás
2018. február 12. 06:55 Világ

Miért pont a finnekbe kellett beleszállni?

Viszont a finn gyerekek állítólag nagyon boldogok, ebbéli örömük kifejezésére templomokat, katedrálisokat gyújtanak fel, néha véres utcai zavargásokat provokálnak és egyes iskolákban a szülői fegyverrel tömeggyilkosságokat rendeznek osztálytársaik körében. (…) Közben az iskolarendszerből kikerült nemzedék körében kimagasló lett a gyilkossági ráta, jelentős az öngyilkossági arány, súlyos probléma az alkoholizmus.

jelent meg tavaly év vége felé a kormányközeli tulajdonba került tucatnyi vidéki lapban a cikk, ami magyar szemszögből szállt bele páros lábbal a finn oktatási rendszerbe. A szerző nélküli publicisztikára még az ELTE finnugor tanszéke is reagált.

Pedig lehet, hogy mielőtt Finnországot is egy nagy no-go zónának nyilvánítanánk, Magyarországnak lenne mit tanulnia abból, amit a finnek kihoztak az elmúlt száz évből. Ők ugyanis megcsinálták azt, amire mi – az uniós tagság adta lehetőségek és pénzeső ellenére – eddig nem voltunk képesek.

Leszakadóból éllovas

Finnország csak nagyon lassan, a 20. század elején kezdett el igazán iparosodni, akkor az orosz birodalom autonóm részeként még túlnyomórészt faiparából élő agrárország volt. Az egy főre jutó GDP mértéke ekkoriban még körülbelül a fele volt az amerikainak vagy a britnek. Később mégis sikerült felzárkózniuk a nyugat-európai szinthez, ami nagyon kevés másik országnak sikerült.

A nyugat-európai országok átlagának körülbelül 60 százalékán volt a múlt század elején az egy főre jutó finn GDP, mostanra viszont, főleg a második világháború után gyors, de utána is kitartó fellendülésnek köszönhetően az uniós átlag 109 százalékát hozzák. Magyarország eközben hasonló szintről indult, de a húszas években már elszakadt egymástól a két ország, a hetvenes évekre pedig a finn GDP a magyar duplájára nőtt.

A felzárkózást eleinte a gyors exportnyitás hajtotta, a második világháború után aztán sikeresen váltottak a fa- és papíripari termékek kiviteléről főleg ipari berendezések és speciális hajók exportjára. Az elektronikai iparág nemzetközi viszonylatban is látványos felfutása a nyolcvanas években kezdődött és 2000 körül ért a csúcsra, amikor a Nokia egyedül a finn GDP négy százalékát állította elő, és az ország exportjának 25 százalékáért felelt. Később az országnyi értéket termelő vállalat összezsugorodása sem küldte padlóra a finn gazdaságot.

Minden mutatóban legelöl

Ez a felívelés nem a véletlen műve volt, szükség volt hozzá egy megfelelő jogi, politikai és gazdasági keretrendszerre is. A finn statisztikai hivatal a tavaly – az ország százéves születésnapja előtt tisztelegve, szerénynek nem nevezhető módon – összeállított egy listát, hogy mi mindenben a legjobbak a finnek. Eszerint a tulajdonjogok védelme a második legerősebb a világon, itt működik a legfüggetlenebb jogrendszer a világon, Finnországban a legstabilabbak a bankok a világon, itt érhető el a legjobban a hivatalos információ az EU-n belül. A szabályoknak, jogrendnek való engedelmeskedésben a harmadik helyen állnak.

Finnországban a legjobb a kormányzás a világon, sorolja tovább a finn statisztikai hivatal, a korrupció területén pedig a harmadik legalacsonyabb mutatóval rendelkeznek. Finnország a negyedik leginnovatívabb a világon, a digitális versenyképesség területén szintén a negyedik helyen szerepelnek, a vállalati etika a második helyen áll a világon és itt a harmadik legjobb vállalkozni Európában. (Magyarország ezek közül az összes mutatóban a finnektől csúnyán leszakadva áll: a korrupciós listán például az 57., a jó kormányzást illetően az 56., az innováció területén a 62., de Európában is csak a 28. helyen állunk az üzleti környezetet illetően.)

A gazdasági mutatók mellett azonban talán a társadalmi fejlődés területén elért eredmények azok, amelyekre a finnek igazán büszkék. Ide tartoznak olyan mutatók, mint például az, hogy Finnország a legstabilabb, legszabadabb és legbiztonságosabb ország a Földön, de itt a legalacsonyabb a szervezett bűnözés mértéke is, és a finnek – a dánokkal holtversenyben – szavaznak a legszabadabb és megbízhatóbb választásokon. De az emberi jóllét, vagy a személyi szabadság tekintetében is az első helyen állnak.

A finnek mindeközben a világ legboldogabb emberei közé tartoznak.

Az ENSZ 2017-es World Happiness Report-jában ugyanis az ötödik helyen szerepelnek, Svájc és Hollandia közé beékelődve (a legendásan rosszkedvű Magyarország a 75.). A finnek mindemellett igencsak elégedettek az életükkel is: a 28 uniós tagállam közül ők állnak a második helyen.

Az oktatás sem rossz, hanem a legjobb

Ezen a ponton nem lehet meglepetés, hogy a finnek az oktatásban is remekül teljesítenek, írjanak bármit a magyar vidéki lapok. Különböző szervezetek – mint például az OECD, UNICEF, Európai Bizottság, WEF, EIU, Save the Children – az összes fontos mutatóban is a világ élvonalába sorolják Finnországot. Elég csak párat megemlíteni:

  • alapfokú oktatásban az első helyen állnak a WEF szerint (Magyarország a 102. a 137 vizsgált országból),
  • szintén a WEF szerint az oktatás minősége a harmadik legjobb a finneknél (Magyarország a 92. helyen),
  • az élethosszon át tartó tanulásban (lifelong learning) az Európai Bizottság szerint (EB) az EU-ban a harmadik helyen vannak (Magyarország a 21. a 27-ből):
  • az olvasási és numerikus képességeket tekintve a harmadikak az OECD tagországai közül,
  • az OECD az oktatás egészét illetően szintén az első helyre rangsorolja a finneket (Magyarország a 17. helyen áll a 38-ből):
  • a világon itt a második legkisebb az egyenlőtlenség a gyerekek között (Magyarország a 14.),
  • a negyedikesek természettudományos tudása a hetedik legjobb a vizsgált 47 ország közül (Magyarország itt a többi mutatóhoz képest felülteljesít, a 12.):
  • a finnek Európa második legnagyobb könyvtár-látogatói (Magyarország a 12.).

A mérhető eredmények mellett ráadásul a finn 11 és 15 év közötti fiatalok teljesen elégedettek az életükkel: az UNICEF által vizsgált 29 ország közül a negyedik helyen végeztek, míg Magyarország a 20. helyen található. A finnek e mutatón belül különösen az anyagi jólét (második hely), a legkisebb arányú gyerekszegénység (első hely), a gyerek deprivációs ráta (negyedik hely), oktatási jóllét (negyedik hely), a PISA eredmények (első hely) és az egészség és biztonság (harmadik hely) állnak jól.

A finn gyerekek kevesebb, mint 30 százaléka került fizikai kontaktussal járó összetűzésbe (ez a második legkedvezőbb arány), miközben Magyarországon ez az arány majdnem az 50 százalékot is elérte, és így a magyar gyerekek a vizsgált országok között legalábbis a legverekedősebbek közé tartoznak. Tízéves időtávon nézve a jelentés megállapítja, hogy míg Finnország és Hollandia a vizsgált időtávon belül az élvonalban maradt, addig az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Görögország és Ausztria után Magyarország továbbra is a lista végén található. Az UNICEF a jelentés végén külön kiemeli Finnországot, mint kiemelkedően teljesítő országot.

De persze a finn oktatással is vannak bajok, a gyerekkori alkoholizálás és a megfélemlítés (bullying) pont olyan terjedt a finn 11-15 éves gyerekek között, mint a magyaroknál. A PISA teszteken emellett egy ideje már nagyobb a finn lányok és fiúk közötti eltérés a természettudományokban a legjobban teljesítők között – az OECD országai között egyedülálló módon a lányok javára.

Világ finnország oktatás pannon lapok Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Rigó Anita
2018. október 17. 14:49 Világ

Ragaszkodik az alapjövedelemhez és a nyugdíjkorhatár csökkentéséhez az olasz kormány

Az Európai Bizottság és az eurózóna nem örül ennek annyira.

Rigó Anita
2018. október 16. 19:20 Világ

Kevesebb és drágább lesz a sör, ha nem teszünk a klímaváltozás ellen

Ugyan a többi hatás mellett eltörpül, így is több százmillió ember életminőségét befolyásolhatja.

Torontáli Zoltán
2018. október 14. 11:52 Élet, Világ

A Rossmann tulajdonosa csak azokat az országokat támogatná, ahol nincs túl sok gyerek

Dirk Rossmann szerint ez a kulcsa Afrika fejlődésének és az Európába áramló menekültek megállításának is.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Állam

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.