A Svenska Dagbladet svéd napilap arról ír, hogy Finnországban olyan intézkedéseket hoznak, amelyek arra utalnak, hogy a kormány szép csendben hátat fordít a nagy kísérletnek: a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének.

A finn program 2017 januárjában indult, és az a lényege, hogy 2 ezer kiválasztott munkanélkülinek havi 560 eurót (azaz 174 ezer forintot) adnak feltétel nélkül. Az összeget nettóban kell érteni, nem kell utána adózni, és semmilyen elvárásnak nem kell megfelelni cserében, sőt a pénz akkor is jár, ha például a munkanélküli állást kap. A program két évig tart, addig garantáltan minden hónapban megérkezik az összeg.

A kísérletet a finn társadalombiztosító (Kela) szervezi és felügyeli, és a friss hírek arról szólnak, hogy a program egy fontos pontjától állítólag elálltak. A kezdeti tervek szerint ugyanis az alapjövedelmet 2018-tól a munkában lévőkre is kiterjesztették volna, ám a Kela egyik kutatója a svéd lapnak azt mondta, erre nem kerül sor. Márpedig ennek hiányában nem tudják felmérni, hogy a munkában lévők hogyan reagálnak, például megpróbálnak-e karriert változtatni, esetleg továbbképezni magukat.

Ugyancsak a visszakozásra utalhat, hogy a program mögött álló egyik neves kutató azt mondta nemrég, hiba volt két évre korlátozni a kísérlet idejét, mert ez nem elég ahhoz, hogy széleskörű következtetéseket vonjanak le.

A finn feltétel nélküli alapjövedelem megértéséhez érdemes tudnod, hogy 560 euró messze nem biztosít olyan egzisztenciális feltételeket Finnországban, mint 174 ezer forint Magyarországon, és a kísérlet célja az állam részéről elsősorban a juttatási rendszerek végletes leegyszerűsítése, és ezzel olcsóbbá tétele. A modell ugyanis azt vetíti előre, hogy az 560 euró kifizetése után gyakorlatilag semmi más juttatást nem kaphat az érintett. Mivel jelenleg Finnországnak nagyon kiterjedt szociális ellátórendszere van, ez adott esetben azt is jelentheti, hogy az alapjövedelem összege elmarad a különféle jogcímeken igénybe vehető juttatások összesített értékétől.

A program lezárása előtt a Kela nem ad hivatalos értékelést az ügyről, de a helyi és nemzetközi sajtó számos kedvezményezettet szólaltatott már meg. Ezekből annyi derült ki, hogy az érintett (munkanélküli) finnek kedvezően fogadták az alapjövedelmet, mert egyszerűbbé és átláthatóbbá vált az életük, nem kellett állandóan a hivatalokban talpalniuk a különböző segélyekért. Másrészt ösztönözte őket arra, hogy részmunkaidős állásokra is pályázzanak, mert a havi 560 euróval kiegészítve már egy 4 vagy 6 órás fizetésből is jobban ki tudtak jönni. A kísérletnek egyébként ez is az egyik legfőbb célja: a részmunkaidős és atipikus foglalkoztatási módszerek felé próbálják terelni az embereket, hiszen amíg a segélyekből is csaknem annyit lehet összeszedni, mint 4 óra munkával, addig mindenki a 8 órás állásokra hajt, és inkább kivár.

Ha viszont általánossá akarják tenni a rendszert, akkor mindenképpen meg kellene ismerniük az állásban lévők reakcióit is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ alapjövedelem finnország munkanélküli Olvasson tovább a kategóriában