A diákok többsége számára többletterhet, több frusztrációt és bizonytalanabb továbbtanulási lehetőséget jelent a felsőoktatási felvételi idén debütáló új rendszere.
A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.
Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.
Több jel is arra utal, hogy érkezni fognak uniós pénzek, bár a papíron nekünk járó források nagy része továbbra is be van fagyasztva.
A 15-29 éves diákok többsége dolgozik Hollandiában és Dániában, a keleti tagállamok között sok helyen a 10 százalékot sem éri el az arányuk.
A magyar települések 40 százalékában 10 százaléknál kevesebb a diplomások aránya, a II. és a XII. kerületben viszont 66 százalék ez a mutató.
Érdekes folyamatok látszódnak, ha összehasonlítjuk a közoktatásban tanulók számát Magyarországon és a környező országok magyar nyelvű iskoláiban.
Lemorzsolódás esetén az egyetemek elesnek az állami finanszírozás egy részétől, ezért ellenérdekeltek a kibuktatásban.
A határidő egyre szorosabb, a tárgyalások holtponton, a magyar költségvetés bajban. Több ezer diák jövő évi ösztöndíja tűnik egyre bizonytalanabbnak.
Egyre többen mehetnek egyetemre, de a bejutási esélyek egyre egyenlőtlenebbek: a lejtő csak meredekebb lett.