Első ránézésre kedvezőek az adatok, sokkal kevésbé népszerű azonban a pedagógus pálya a középiskola után, nappali képzésre felvételizők körében.
Összességében nem jut több forrás az egyetemeknek, de rejtve marad, hogyan kezelik az alapítványok a rájuk bízott óriási közvagyont.
A diákok sokszor az alacsonyabb fizetés ellenére is a rugalmasabb munkákat választják, ahol lehet otthonról dolgozni, és a részmunkaidő is népszerű.
Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
A diákok többsége számára többletterhet, több frusztrációt és bizonytalanabb továbbtanulási lehetőséget jelent a felsőoktatási felvételi idén debütáló új rendszere.
A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.
Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.
Több jel is arra utal, hogy érkezni fognak uniós pénzek, bár a papíron nekünk járó források nagy része továbbra is be van fagyasztva.
A 15-29 éves diákok többsége dolgozik Hollandiában és Dániában, a keleti tagállamok között sok helyen a 10 százalékot sem éri el az arányuk.