Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Három nagy, a modellváltásnak nevezett alapítványi magánosítási hullámot egyelőre elkerülő neves felsőoktatási intézményben összesen durván 3000 oktató követel méltó, versenyképes egyetemi dolgozói béreket: azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását a fenntartótól. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) közel másfél ezer, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) mintegy ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) több mint 250 egyetemi dolgozó írta alá a fenti témában megfogalmazott, az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának küldött nyílt leveleket.

Ami kevés, az kevés

Az elmúlt években a magyar egyetemek többségét a kormány egy álmagánosítási akcióval – az állami finanszírozás megtartása mellett – speciális alapítványi fenntartásba helyezte, így most az államnál maradt öt egyetemből háromban tiltakoznak a munka- és bérviszonyok ellen a dolgozók – a két kivétel a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a különleges jogállású, a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A kormányban nincs oktatási minisztérium, a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, a felsőoktatás pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik, tehát a fenti követelések címzettje Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.

Az ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n egy 2023-as nyomásgyakorlás után a fenntartó intézményi minimálbért vezetett be, vagyis biztosította, hogy egy adott összegnél kevesebb nem lehet az egyetemi oktatók bére. Ez a minimum a

  • a tanársegédeknek bruttó 380 ezer,
  • adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint,
  • az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forint.
  • A magasabb fokozatok esetében, a docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem rendelt ilyen minimumot a fenntartó, de a docensi bruttó átlagbér a nyílt levél szerint 504 480 forint.

A docensi alapbér így mára alacsonyabb lett, mint a pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdők tanári bére a státusztörvényhez rendelt bértömegemelés után. Ráadásul a tavalyi, közel 18 százalékos infláció is jelentősen hozzájárult mostanra az egyetemi bérminimumok értékvesztéséhez.

Az idei levélhez februárban csatlakoztak a BME dolgozói, ugyanis a Műegyetemen is súlyossá váltak a bérfeszültségek: például az egyetemi oktatók alapbérei meg sem közelítik a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Az egyetemen a 2020-21-es tanévben végzett

  • mérnökök átlagjövedelme körülbelül bruttó 600 ezer forint,
  • míg az egyetemi adjunktusok alapbére bruttó 277 200 forint, ami még a munkáltatói döntésen alapuló, valamint a garantált bérminimumra történő kiegészítéssel együtt is csak bruttó 366 600 forint.
  • A BME-n az egyetemi docensek garantált havi bére pedig bruttó 535 ezer forint. 

Aztán márciusban a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak a kezdeményezéshez és – a megemelt – garantált alapbérek azonnali 50 százalékos emelésére vonatkozó követeléshez, illetve a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetéséhez.

Raktáros vs. adjunktus

A főiskolai és egyetemi oktatók szürreális bérhelyzete nem újdonság. Az elmúlt években időről-időről foglalkozott a témával a sajtó, és oktatók is fel-felemelték szavukat – kevés eredménnyel. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója például már 2017-ben kiszámolta, hogy egy Aldi-raktáros többet keres, mint egy docens – 2021-re a helyzet annyiban javult, hogy csak az éjszakai raktárosok bére haladta meg a docensi alapbért, de a nappal dolgozó Aldi-raktárosok alapbére így is bőven a tanársegédek és adjunktusok fizetése felett volt.

A felsőoktatási dolgozók bére lényegében 2008 óta inflálódik: kisebb mértékben emelkedett, mint a garantált bérminimum vagy a versenyszféra átlagkeresete – a garantált bérminimum durván a fele volt a tanársegédi alapjuttatásnak 2008-ban, 2021-re viszont a két görbe találkozott. A havi bruttó átlagkereset 2011-ben érte el az adjunktusi, majd 2019-ben a docensi alapjuttatást.

A bérviszonyokon érdemben a 2021-2022-ben megadott kétszer 15 százalékos emelés sem változtatott, ráadásul ezek nem mindenhol épültek be az alapbérbe, és olyan intézmény is akadt, ahol részben teljesítményhez kötötték a megadását. 

 

Az alacsony bérek mostanra az oktatók nyílt levelei szerint az egyetemek működését és alapfunkcióik teljesítését is veszélybe sodorják: az doktoranduszok, tanársegédek, adjunktusok, oktatók elhagyják a pályát, fiatalok nem érkeznek, az oktatók kénytelenek másod- és harmadállásokat vállalni, saját kutatásaikat háttérbe szorítani.

Az állami egyetemeket a fenntartójuk hozza kényszerhelyzetbe: mivel az úgynevezett fejpénz, vagyis az állami finanszírozási kvóta évek óta változatlan, az elértéktelenedést az egyetemeknek évről évre ki kell gazdálkodni, miközben költségeik már csak az infláció miatt is emelkednek. Ennek terhét tulajdonképpen kénytelenek egyre inkább a munkavállalóikra tolni.

Luxus, hogy egyetemen taníthatok

A harmincas éveiben járó Dániel pár évvel ezelőtt havi nettó 155 ezer forintos fizetésért lett teljes állású tanársegéd az ELTE-n – már akkor is másodállásából származott a havi jövedelmének nagyobb része, és ez így maradt akkor is, amikor adjunktusi címet kapott. „Ez a tanársegédek és adjunktusok között természetes, nem tehetnek mást. Tulajdonképpen luxus, hogy egyetemi oktatóként dolgozhatok. Ez valójában a szenvedélyem, az érdeklődésemet ebben a szellemi környezetben tudom leginkább kiteljesíteni. De nem gondolhatok az egyetemi munkámra kizárólagos karrierként, és nem várhatom ettől a pályától az anyagi helyzetem jobbra fordulását” – mondta korábban a G7-nek.

„Ha nem lenne egy teljesen más területen jobban fizető másodállásom, nem taníthatnék az egyetemen” – teszi most hozzá. Mostanra, már adjunktusként a havi bére 421 181 forint lett, ami nettóban mintegy 280 ezer forint. Ez a 655 600 forintos decemberi nemzetgazdasági bruttó átlagbér kétharmadát sem éri el. 

Dániel hasznosnak tartja az oktatók szervezkedését és a szakszervezeti nyomásgyakorlást, de úgy gondolja, neki nem lenne ideje érdemi szakszervezeti munkára.

Az alapítványi egyetemeken ehhez képest valamivel jobb a helyzet, de a felsőoktatási bérek elértéktelenedésének hosszabb trendjét azok a bérviszonyok sem fordították meg. A negyvenhez közeledő Bence például egy vidéki, alapítványi egyetemen adjunktus. Ahogy korábban mondta a G7-nek, alacsonyak az igényei, nem jár étterembe, és bár igyekszik egészséges ételeket enni, szerinte ezekből a bérekből az egészséges és változatos étkezés nagyjából lehetetlen Magyarországon – azóta az élelmiszerinfláció ezen is csak rontott.

Bencének adjunktusként jelenleg nettó 342 ezer forint a fizetése, durván bruttó 500 ezer forint, ebben már van útiköltség-támogatás is. Az alapítványi kiszervezés után mintegy 20 százalékkal emelkedett a bére, ezt az emelést nagyjából el is vitte az infláció. Másodállást nem visz, de egyéb szellemi tevékenységéből származó bevételei kiegészítik a havi bérét. Az egyetemi környezetében általános fásultságot és fáradtságot érzékel.

Megemelve sem sok

2022-ben az alapítványi egyetemeken adott adjunktusi átlagbér nem hivatalos – a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének saját gyűjtéséből származó – adatok szerint 532 214 forint volt, ami pár százalékkal haladta meg a közalkalmazottak nélkül számított havi bruttó átlagkeresetet.

Aktuális, 2024. eleji béradatokat a Pécsi Tudományegyetemről kaptunk nemrég. Az egyetemen a

  • 425 adjunktus bruttó átlagbére 641 ezer,
  • a 253 tanársegédé pedig 494 ezer forint volt. 

Ez az adjunktusi bér már közelebb van a 655 600 forintos decemberi nemzetgazdasági bruttó átlagbérhez, de ez sem éri el – holott a követelések között most az szerepel, hogy az már a tanársegédi bért is elérje, és akár a két összeg egymáshoz is legyen törvényileg kapcsolva.

Az alapítványi tanársegédi bér mindösszesen 12 ezer forinttal haladja meg az újonnan belépő Aldi áruházi fizikai dolgozók bérét – ráadásul 12 hónap után utóbbi automatikusan emelkedik. Ahogy korábban írtuk: az – EU és a magyar kormány között jelentős feszültséget generáló, valamint magyar egyetemek EU-s oktatási-kutatási programokból történő kizárását elhozó – fenntartóváltás sem húzta ki a tanársegédek és adjunktusok fizetését a raktárosi bérek szintjéről, noha kétségtelenül csökkentett a lecsúszás mértékén.

__

A cikkben a megszólalók nevét kérésükre megváltoztattuk. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRitkaságszámba megy a megalázó fizetések meghaladása sok egyetemi karonNagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között, de például a tanársegédeknél nagyítóval kell keresni a tisztességes megélhetést nyújtó fizetést biztosító helyeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet BME egyetem elte felsőoktatás pedagógusbér Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Fontos

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.

Bucsky Péter
2024. április 18. 04:32 Adat, Vállalat

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.