Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. március 3. 04:34 Pénz

A fenntartóváltás sem húzta ki a tanársegédek és adjunktusok bérezését a raktárosi fizetések szintjéről

A 2021-es béremelés és az alapítványi egyetemeken végbement bérfejlesztés javított az egyetemi oktatók siralmas bérhelyzetén, de pontosabb úgy fogalmazni: kis mértékben lassult a lecsúszásuk a bérlétrán. Ugyanakkor az egyik legnagyobb és legrégebbi – egyelőre még állami fenntartású – magyar egyetem több száz dolgozója szerint az oktatói alapbérek azonnali megháromszorozására volna szükség a felhalmozódott hátrány behozásához. A kormány által modellváltásnak nevezett folyamat során speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemeken a tanársegédi fizetések bőven elmaradtak tavalyi átlagkeresetektől, a doktori fokozathoz kötött adjunktusi címmel rendelkező oktatók átlagos bére legalább már meghaladta azt. Ettől még volt olyan alapítványi egyetemen dolgozó tanársegéd, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség. Országon belül és nemzetközi összehasonlításban is alacsony a magyar felsőoktatásban dolgozók díjazása.

Projektorizzóra összedobnak a 200 nettóból

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) több mint 20 éve főállásban oktató habilitált adjunktus havi nettó fizetése 259 967 forint. Az oktatót idén februárban hivatalos levélben arra kérte a dékán, hogy mondjon le a fizetéskiegészítésének egy részéről, mintegy ötezer forintról, még hozzá azért, mert magát az alapilletményt felemelték a garantált bérminimumra, hétköznapi nevén szakmunkás minimálbérre. Ugyanitt a három felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező docens nemzetközi kutatási projektekkel és 50 szakdolgozóval a háta mögött nettó 352 797 forintot visz haza. Egy tanársegédnek, aki félévente 7 kurzust tart, egyszerre  14 szakdolgozóval foglalkozik, rendszeres konferencia-előadó, nettó fizetése 197 892 forint. 

“A helyzet már évekkel ezelőtt tarthatatlan volt, de akkor még csak a nemzetközi lemaradásunk és hátrányunk volt égbekiáltó. Mára a régiós lemaradáson is túl vagyunk, a hazai hátrányunk kezd behozhatatlan lenni.” Ez annyira “nyilvánvaló, hogy épp ezért még megdöbbentőbb, hogy az egyetem vezetése nem csinál semmit, miközben a Mathias Corvinus Collegium vitorlásokat vesz,” írja egy egyetemi oktató a helyzetről. 

Ahogy egy adjunktus fogalmaz: “4 diplomám, 2 nyelvvizsgám, egy doktori fokozatom van és ehhez 14 év felsőoktatásban, 23 oktatásban eltöltött idő társul. (…) Az élet szomorú, de legalább a fizetésünk nevetséges.” Ő 255 614 forintot visz haza. 

A fenti, bérfizetési nyugtákkal kísért beszámolók az ELTÉ-sek az egyetemi oktatás jövőjéért Facebook-oldalról származnak. A csoport az ELTE munkatársaiból jött létre, hogy így tiltakozzanak a méltatlan bérviszonyaik ellen, és nyomatékosítsák azt a nyílt levelet, amit az egyetem 650 dolgozója írt alá február elején. Ugyanezt a tiltakozó-felszólító levelet az egyik utolsó, nem magánosított magyar egyetem dolgozói már novemberben eljuttatták az egyetem vezetésének, de érdemi választ nem kaptak. Ezért követelik most már nyilvánosság előtt az alapbérek azonnali megháromszorozását. 

Azt írják, hogy az oktatói bérek Magyarország egyik legnagyobb egyetemén annyira alacsonyak, hogy a helyzet az intézmény alapműködését is veszélyezteti. Egy oktató beszámolójából az derül ki, előfordul, hogy az oktatók a saját számítógépeiket és mobilnetüket használják az órák alatt, de helyenként a vakolat is omlik, és ha kiég az izzó a projektorból, össze kell dobni.

Raktárosi fizetésért tanítanak és kutatnak

A magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és alkalmazottak nem most kerültek ebbe a helyzetbe, és arról már régebben is írtunk, hogy a tanársegédek és adjunktusok hogyan csúsztak le az EU-s jövedelmi rangsorban. Nagy-Britanniában például háromszor keres arányosan többet egy egyetemi oktató, mint Magyarországon – a magyar egyetemi tanári fizetés viszont már “csak” 18 százalékkal marad el a brit takarítói bérektől. A magyar pályakezdő egyetemi oktatók és az egyetemi tanárok is a legrosszabbul fizetettek között van Európában.

A főiskolai és egyetemi oktatók méltatlan bérhelyzetére már 2017-ben rávilágított a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, amikor kiszámolta, hogy egy Aldi-raktáros többet keres, mint egy docens. A helyzet 2021-re annyiban javult, hogy csak az éjszakai raktárosok bére haladta meg a docensi alapbért, de 2023-ban megint ott tartunk, hogy

míg egy újonnan belépő Aldi áruházi dolgozó kezdőbére üzlettípustól függően 430-473 ezer forint, addig a docensi alapjuttatás 446 315 forint.

Az aldis logisztikai dolgozók kezdőfizetése ennél is látványosabban meghaladja a docensi bruttó alapbért, ugyanis az bruttó 477 ezer forint, ráadásul a hatodik évtől ez 553 ezerre nő. 

2020-ban is szóvá tette nyilvánosan az ELTE adjunktusa: nettó 192 506 forintos adjunktusi fizetése vajon “saját szégyene kell legyen”, vagy “inkább a mgyar társadalom szégyene, hogy ennyire (meg)becsüli az egyetemi oktatókat?”

Ahogy az a már idézett beszámolókból is látható, az ELTÉ-n az adjunktusi bérek azóta sem emelkedtek számot tevően.

2021-ben írtuk meg, hogy több ezer tanársegéd és adjunktus dogozik a magyar felsőoktatásban raktárosi fizetésért. Akkor a 30-as évei elején járó Dániel, az ELTE tanársegédje havi nettó 155 ezer forintot vitt haza. Dániel azóta megvédte doktori disszertációját, ki is nevezték adjunktusnak. Már az adjunktusi alapbért, mintegy nettó 240 ezer forintot visz haza. Hiába lett több a bére, ugyanúgy kénytelen második állást vinni, ami bérszempontból inkább első számú. 

“Tulajdonképpen luxus, hogy egyetemi oktatóként dolgozhatok. A lakásomat a szüleimtől kaptam, jó darabig nem fizettem lakáshitelt. Csak azért engedhetem meg magamnak, hogy ilyen iszonyatosan keveset keressek, mert privilegizált helyzetben vagyok. Persze kérdés, meddig tudok így egyensúlyozni a két munka között”, mondta. Hozzátette: szerencséje volt az előléptetéssel, egy üresedés miatt pont volt lehetősége a címszerzésre. Sok tanársegéd nem jut el ilyen gyorsan az adjunktusi szintre. 

Dániel azt mondja, az ő alapfizetését így is majdnem elérte idén januárban a mintegy 14 százalékkal megemelt garantált bérminimum. 

Egy másik ELTÉ-s tanársegéd fizetésével hasonló történt: a tanársegédi alapillelletményt már tavaly is ki kellett egészítenie az egyetemnek a garantált bérminimumra, és emellett kapott egy kisebb összeget munkáltatói döntésen alapuló illetményként is. Így lett összesen a fizetése bruttó 289 581 forint. Aztán amikor megemelkedett a garantált bérminimum 2023-ra, és nagyobb összeggel kellet kipótolni az alapilletményt, hirtelen elillant a munkáltatói döntésen alapuló illetmény, vagyis az extra juttatás beolvadt a garantált bérminimum-illetménybe. Így lett a bruttó fizetése végül is 8 ezer forinttal több, mint korábban, holott maga a garantált bérminimum mintegy 35 ezer forinttal emelkedett.

Meredek és hosszú csúszdán lefelé

Az alábbi táblázaton azt ábrázoltuk, hogyan értéktelenedtek el az alapbérek a magyar felsőoktatásban, vagyis

  • a 2008 és 2023 közötti időszakban a minimálbér hogyan közelítette meg a tanársegédi alapbért (2023),
  • a garantált bérminimum hogyan hagyta le ugyanezt (2021) és közelítette meg már az adjunktusi alapbért (2023),
  • a havi bruttó átlagkereset hogyan hagyta le előbb az adjunktusi (2011), aztán a docensi alapbért (2019),
  • és közelítette meg a legmagasabb elérhető egyetemi pozíció, az egyetemi tanári alapbért (2022).
 

Ráadásul az ELTÉ-s alkalmazottak nyílt levele szerint optimistán számoltunk, ugyanis a táblázatunkban mi alapból beépítettük a legutóbbi 15 százalékos emelést az alapbérbe. A 650 alkalmazott állítása szerint ezzel szemben a központilag előírt 15+15%-os – egyrészt elvileg mindenkinek megadott, másrészt opcionálisan kiosztható – béremelés csak “munkáltatói döntésen alapuló illetmény” formájában valósult meg, tehát nem feltétlen épült be ilyen módon minden fizetésbe. Ráadásul, mint fentebb láttuk, ez az illetmény könnyen el is vehető.

Az eredmény mindkét számítási mód esetében drasztikus:

  • míg 2008 és 2014 között az adjunktusi alapbér az átlagkeresettel egyezett vagy legalább közelében volt, addig mostanra mintegy 60 százalékára esett vissza. 
  • A tanársegédi alapjuttatás 2008-ban az átlagbér bő 90 százaléka volt, addig az mostanra mintegy fele.

Az alapvető bérviszonyokon nem változtat, de fontos megjegyezni: az alapjuttatás mellett a tanszékvezetésért, adminisztratív plusz feladatok vállalásáért további nettó 20 ezer forintos plusz juttatás jár. Számos oktató béren kívüli juttatásokban is részesülhet, például pályázatok útján. Vagyis a fenti alapbérek nem azonosíthatók egy az egyben a ténylegesen megkapott fizetésekkel – egy 2017-es Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz tartozó táblázat szerint a tanársegédek és adjunktusok átlagosan durván 25 százalékkal kereshetnek többet, mint a bértábla szerinti alapbérük. Azonban a bérkiegészítések egyrészt plusz munkával is járnak, másrészt forrásaink szerint a lehetőségek rendkívüli egyenetlenül oszlanak el tudományterületenként és intézményenként, harmadrészt nyilván inkább a tapasztaltabb, idősebb tanársegédekre, adjunktusokra jellemző, akik sok esetben készen várhatnak akár éveket, évtizedeket is arra, hogy eggyel feljebb lépjenek az egyetemi ranglétrán.

Ahhoz, hogy részletesebben megismerjük a magyar egyetemi oktatók bérhelyzetét, az állami fenntartású ELTE-től, az alapítványi fenntartású Szegedi Tudományegyetemtől, az alapítványi fenntartású Pécsi Tudományegyetemtől, és a szintén alapítványi Corvinustól kértünk adatokat a tanársegédek és adjunktusok összlétszámáról és átlagfizetéséről karonként. Az ELTE nem válaszolt kérdésünkre, érdemi választ a Corvinus sem adott. Utóbbi kommunkációs osztálya általánosságban közölte: “a Corvinus az elmúlt három évben több mint 70 százalékkal emelte az alapbért, csaknem háromszorosára nőtt a béren kívüli juttatások összege, és

a kollégák teljesítményük alapján évenkénti bónuszban is részesülnek.”

Kaptunk viszont adatokat a Pécsi Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és egy szakszervezettől.

Nettó 300-ra felemelt bér 

Bencének, egy jó nevű vidéki, alapítványi fenntartású egyetem oktatójának a fenntartóváltás után emelkedett a bére. Az általános 15+15 százalékos emelés mellett további, durván 20 százalékos emelést tapasztalt 2021 végén és 2022-ben. Vagyis a fenntartóváltás után bekövetkezett emelkedés az ő esetében pár százalékkal volt több, mint az éves infláció – ezzel kapcsolatban jegyezte meg Bence, hogy “amivel megvettek minket, tulajdonképpen mára nem ér semmit”. (Persze mindeközben az infláció az összes többi, kisebb mértékben emelt béreket is tovább értéktelenítette.)

Bence 2021 szeptemberében még 204 ezer forintot vitt haza adjunktusként, erre jött aztán az általános emelés, majd egy másik bérfejlesztés, így mostanra mintegy 300 forint a nettó bére. Időközben elesett az adminisztrációban és vezetésben vállalt 20 ezer forintos juttatástól, erről a szerepéről ugyanis önként lemondott. A vezetői bónusza, amíg kapta, egyébként nagyjából teljesen elment az ingázásból fakadó költségeire, utazásra, szállásra.

Bence is kénytelen kiegészítő munkákat vállalni. Úgy tud megélni, hogy nem fizet lakbért, hitelt, nincs autója, gyereke, kétszobás lakása szülői ajándék volt. “Alacsonyak az igényeim”, mondja. “Ezekből a bérekből az alacsony és változatos étkezés nagyjából lehetetlen Magyarországon”, teszi hozzá. A legtöbb pénzt könyvre költi. Gondolkozik azon, hogy külföldre költözik.

Bence példáján túl az alapítványi egyetemek bérhelyzetéről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetétől (FDSZ) kaptunk képet. A szakszervezetnek mintegy tucatnyi alapítványi egyetemen van tagszervezete, az adatokat ezek továbbították az FDSZ-vezetésnek. Ezek tehát nem reprezentatívak a teljes alapítványi felsőoktatási szektorra nézve, de ennél részletesebb általános adatok nem elérhetőek jelenleg. 

Az FDSZ adatai alapján az alapítványi egyetemeken 2022-ben

  • a tanársegédek bruttó átlagfizetése 429 500 forint,
  • az adjunktusoké 532 214, 
  • az egyetemi docenssé 656 464,
  • az egyetemi tanároké 865 000 forint volt.

Ezek tehát nem az alapjuttatások, hanem a havi teljes bruttó fizetések, amiben már benne vannak a plusz feladatok, plusz juttatások, akár pályázatokból származó kiegészítések.

Eszerint, egy családi kedvezmény nélküli alapnettósítást elvégezve általános az alapítványi egyetemeken is, hogy a tanársegédek 286, az adjunktusok 354 ezer forintot visznek haza havonta.

A tanársegédeké nem, de az adjunktusok átlagfizetése 2022-ben meghaladta az átlagbéreket. 

A szórás számot tevő: a tanársegédeknél a minimumfizetés 346 500 forint, a maximum 550 000 forint, az adjunktusoknál a minimum 445 ezer, a maximum 700 000 forint. Vagyis az alapítványi egyetemeken is dolgozott olyan tanársegéd teljes állásban tavaly, akinek a bruttó fizetése 346 500 forint volt – az ő fizetése és a januárra a megemelt 296 400 forint garantált bérminimum között év elejére 15 százalék alá csökkent a különbség.

A Pécsi Tudományegyetem valamivel magasabb 2023 januári átlagbérekről informált minket. A tanársegédek ott átlagosan bruttó 437 163 ezer forintot keresnek, az adjunktusok pedig bruttó 550 839 forintot. Összesen a PTE-n egyébként 670 tanársegéd és adjunktus dolgozik, a karok közül a legtöbben az Általános Orvostudományi Karon és a Bölcsésztudományi Karon.

A karok között viszont nagyok a különbségek: előbbin a tanársegédek átlagosan bruttó 548 ezer forintot keresnek, az adjunktusok 703 ezer forintot, utóbbin a tanársegédek 347 ezer, az adjunktusok pedig 450 ezer forintot. Ez utóbbi még mindig körülbelül annyi, mint egy újonnan belépő aldis áruházi dolgozó kezdőbére, és nem éri el a logisztikai munkatárs kezdőbérét. 

A Szegedi Tudományegyetem által küldött adatokból az derült ki, hogy a tanársegédeik átlagos bruttó fizetése 455 ezer forint, az adjunktusaiké 523 ezer forint. A Bölcsészettudományi karon 25 tanársegéd és 96 adjunktus dolgozik, a tanársegédek átlagos bruttó bére 391 640 forint, az adjunktusoké 476 028 forint. A másik véglet a Természettudományi és Informatikai Kar, ahol a 13 tanársegéd átlagos fizetése 560 592 forint, a 110 adjunktusé bruttó 599 007 ezer forint, ők a legjobban kereső adjunktusok az SZTE-n. A Mérnöki Kar tanársegédeinek átlagos bruttó 380 ezer forint, a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon a tanársegédek átlagosan bruttó 393 015, az adjunktusok 476 154 forintot keresnek. 

(A keresztnéven hivatkozott felsőoktatási oktatók nevét kérésükre megváltoztattuk.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz átlagbér egyetem felsőoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Debreczeni Anna
2024. április 2. 14:11 Pénz

Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok

Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.

Bucsky Péter
2024. április 18. 04:32 Adat, Vállalat

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.