Döntenie kell a németeknek, hogy az energiaválság miatt adjanak-e új esélyt az atomerőműveknek.
Egyelőre minden jel arra utal, hogy nem lesz szükség fejadagok és hasonló durva korlátozások meghatározására az energiahordozók, különösen a földgáz felhasználásában.
A visszaeső orosz gázszállítások mellett az árakat tovább hajtja, hogy az európai gázkereskedők az ázsiai vevőkkel kénytelenek versengeni a lekötetlen LNG-készletekért.
Durva áremelkedést okozott az irányadó európai gáztőzsdén az oroszok legutóbbi bejelentése, ennek továbbgyűrűző hatása pedig a devizapiacokon is érzékelhető.
A szegényebb országok sokkal kitettebbé váltak az elmúlt évtizedben viszonylag olcsó fosszilis energiahordozóknak a fejlett államokhoz képest.
Kész is van a rendszer, meg nem is, a magas rezsitől félő ügyfél és a kivitelező a szürke zónába csúszik, okosba megold mindent.
Japánban a fukusimai atomkatasztrófa után hasonló mértékű energiafogyasztás-csökkentést vittek véghez, mint amire most Európa készül.
A nyugat-európai országokban egyre több helyen búcsúzunk el a hajnali kivilágítástól, a nyitott ajtós légkondiktól, az osztrák Billa pedig salátatermelésbe kezd.
A kritikus infrastruktúra azonban nagyrészt hiányzik, Oroszország pedig megpróbálja megakadályozni, hogy délről alternatív vezetékekkel tudják elkerülni.
Egy nukleáris erőmű száz terawatt óra energia előállítása alatt átlagosan 3 halálesetet okoz beleértve a katasztrófák direkt és indirekt áldozatait