Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyre egyenlőtlenebbé válik, ahogy az állami rendszer túltelítődik, a magánszféra pedig növeli az árait.
Ha a kormányzat nem akar eladósodási spirálba kerülni, túl kell lépnie a saját árnyékán.
Annyira tartanak a téli energiaköltségektől a nyugat-európai cukorgyárak, hogy a szokásosnál korábban kezdik el a cukorrépa feldolgozását, ez viszont csökkentheti a kinyert cukor mennyiségét.
A sokszorosára emelkedő rezsiköltség sem ritka a brit kocsmáknál, egyes kocsmárosok szerint komolyabb válság jön, mint amilyen 2008 vagy a Covid volt.
Egyelőre minden jel arra utal, hogy nem lesz szükség fejadagok és hasonló durva korlátozások meghatározására az energiahordozók, különösen a földgáz felhasználásában.
A szegényebb országok sokkal kitettebbé váltak az elmúlt évtizedben viszonylag olcsó fosszilis energiahordozóknak a fejlett államokhoz képest.
Gulyás Gergely nem akart „pánikot kelteni”, de nagyon részletesen szabályozva van, hogy kinek mikor kell lemondania a földgázról. Ezt 2009-ben élesben is láthattuk.
A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.
A Tungsram újraalakulásakor csúcstechnológiás magyar multit ígértek, de nem sikerült elég gyorsan váltani a hagyományos izzók gyártásáról.
Ha minden uniós háztartásban megelégednének egy fokkal kevesebbel, akkor idén több milliárd köbméterrel kevesebb földgázt kellene venni Oroszországtól.