150 százalékkal emelkedett a rezsijük, csődhullámtól tartanak az angol kocsmárosok
Több ezer kocsmát fenyegeti bezárás az Egyesült Királyságban a korábbi sokszorosára ugró rezsiköltségek miatt, ezért a legnagyobb főzdéket és kocsmaláncokat képviselő Brit Sör- és Kocsmaszövetség (British Beer and Pub Association) a kormány segítségét kérte. A szövetség szerint a kocsmákkal együtt az iparágban alkalmazott 940 ezer ember munkahelye is veszélybe került – írja a Guardian.
Az Egyesült Királyságban a vállalati rezsiköltségekre nem vonatkoznak olyan ársapkák, mint a lakossági gáz- és áramfogyasztásra. Az iparági szervezet konzervatív miniszerelnökjelölteknek, Rishi Sunaknak és Lizz Truss-nak címzett levele szerint ezért állami beavatkozás hiányában számos cég zárhat be, ráadásul ez az a szektor, amit a járvány miatt elrendelt kötelező zárva tartások is megtépáztak. A levél alapján a kocsmák rezsiköltségei átlagosan 150 százalékkal emelkedtek, de ennél jóval nagyobb emelkedés sem volt ritka, írja a Bloomberg.
A Guardiannek nyilatkozó kocsmaláncok vezérigazgatói szerint nem igazságos, hogy miközben a kormány segít a lakosságnak, a cégeknek támogatás nélkül kell szembenéznie a rezsiköltségek elszállásával. Emlékeztettek arra, hogy a járványt sok kocsma csak jelentős hitelfelvétellel tudta átvészelni. Az egyik nagy lánc, a Greene King vezérigazgatója szerint most kárba mehet minden, amit azon nyertek, hogy a járvány idején igyekeztek a helyzet ellenére nyitva tartani a kocsmákat.
Az Admiral Taverns nevű lánc vezérigazgatója a hozzájuk tartozó 1600 kocsmából annak a példáját hozta fel, ahol a kocsmát üzemeltető franchise partnerük bejelentette a szerződésbontási szándékát, miután a rezsi négy és félszeresére növekedett, és így már nem tudott nyereségesen működni.
A kocsmák és más kisvállalkozások jellemzően hosszú távú, rögzített árú szerződések keretében vásárolnak energiát a szolgáltatóktól, amelyeket gyakran az évnek ebben az időszakában újítanak meg. Egyes kocsmák viszont arról számoltak be, hogy a szolgáltatójuk már nem hajlandó fix áras szerződést kínálni vendéglátóipari vállalkozásoknak, mert attól tartanak, hogy az ügyfél tönkremegy. Így egy olyan díjszabást ajánlanak, ahol az ár a nagykereskedelmi piachoz hasonlóan folyamatosan változhat. Más kocsmáktól 10 ezer fontos kauciót kértek hosszabb távú szerződésért cserébe, vagy a korábbihoz képest hatszoros árra adtak javaslatot.
Egy Cornwallban három kocsmát üzemeltető vállalkozónak 2023 novemberéig volt szerződése, ami alapján 5800 font volt a havi rezsiköltsége. A szolgáltatója bedőlése miatt új szerződést kellett kötnie, az új szerződés alapján 24 ezer font a havi rezsiköltsége. Szerinte az energiaválság lesz a legnagyobb kihívás, amellyel az iparág valaha is szembenézett, beleértve a 2008-as pénzügyi válságot és a Covidot is.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
