A rövid távú okok mellett a kormány hosszú ideje követett gazdaságpolitikai irányvonala is erősen közrejátszik abban, hogy nem költünk többet.
Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.
Az Európa-bajnok infláció és a reálbércsökkenés hatása elkezdett megmutatkozni a társadalom anyagi lehetőségeit és relatív helyzetét leíró adatokban.
Eddig is igaz volt, hogy minél rosszabbul keresett valaki, annál messzebb volt attól a jövedelmi szinttől, amit átlagos életszínvonalat adónak gondolt. De erre az infláció rátesz még egy lapáttal.
Tavaly is javult a háztartások jövedelmi helyzete, de a közelmúlt gazdasági problémái meglátszanak az életszínvonalat jellemző statisztikákon is.
A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?
A fogyasztáson belül nincsenek nagy átrendeződések, továbbra is rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet, és ez nem hagy teret a dőzsölésnek.
Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.