Leginkább a hátrányos helyzetű csoportok körében volt látványos a hatás. A közgazdászok szerint ráadásul a hasznok meghaladják az ösztöndíjak költségeit is.
Az egy hallgatóra jutó állami pénzek összege a Testnevelési Egyetemen a legnagyobb, a jóval összetettebb és drágább képzést adó Semmelweis Egyetem csak a második.
A kolozsvári egyetem egyik kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak az Ipar 4.0 alkalmazásának az emberi erőforrásra, és már az első eredmények azt mutatják, hogy nem félni kell az újítástól, hanem alkalmazkodni hozzá.
Márciusban még ideiglenes intézkedésnek tűnt az egyetemek kiürítése, mostanra azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy sok helyen a következő tanév sem folyhat a szokásos mederben.
Vannak műfajok, ahol nem működik, de az előadásoknál bevált az egyetemeknek a távoktatás. Hallgatók és oktatók is felvetették, hogy a járvány után sem kellene visszaállni.
Rengeteg munka és még mindig sok kétség jellemzi a márciusban távoktatásra váltó főiskolák és egyetemek működését, de az átállás meglepően sikeres volt.
A Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.
Egyetemre nem azért kell járni, mert okosabbak leszünk tőle, hanem mert nehéz.
A fizetéseket nézve kifizetődő lehet az alapszak után más területen folytatni a mesterképzést – a közgazdászok esetében legalábbis.
A közgazdászképző a Mol és a Richter osztalékának lesz kitéve. De a Mol például éveken át nem fizetett osztalékot a válság idején.