Nehéz kérdés a főiskolások és egyetemisták előtt, hogy mihez kezdjenek az alapszakos diploma megszerzése után. Az igazi probléma nem is az, hogy érdemes-e továbbtanulni, hanem inkább az, hogy melyik mesterszakot válasszák. A hallgatók ugyanis jellemzően dönthetnek az alapképzésük folytatását jelentő programok mellett, de jelentkezhetnek a BA vagy BSc diplomájuk területétől valamivel távolabb eső mesterszakokra is.

Balogh Gábor és Sipos Norbert azt vizsgálták meg a májusi Közgazdasági Szemlében megjelent cikkükben, hogy melyik választás a leginkább kifizetődő, már ami a későbbi fizetéseket, munkaerőpiaci kilátásokat illeti.

A 2012-ben és 2013-ban valamely közgazdaságtudományi mesterszakon végzettek béreiből jól látszik, hogy szakot megőrzőknél jellemzően többet kerestek a szakváltók a pályakezdés éveiben. Tehát kifizetődőnek tűnik kétféle közgazdaságtani szakterület ismereteit ötvözni, például elvégezni a gazdálkodás és menedzsment alapképzést, majd szélesíteni a látókört egy marketing mesterszakkal.

Van azonban egy érdekes harmadik csoport is, akik nem csak szakot, hanem tudományterületet is váltottak a mesterképzésükkel – például szociológus alapszakról jelentkeztek pénzügyi mesterre. Az ő esetükben már nem mutatkozik meg a sokszínű tudás bérelőnye, igaz, ebben az is szerepet játszhat, hogy ebben a csoportban a legmagasabb az állami munkahelyeken dolgozók aránya.

A kutatók megvizsgálták részletesebben is öt gazdálkodástudományi mesterszak esetében, hogy a szakváltók vagy a szakjukat megőrzők kerestek-e többet az első munkában töltött években. A pénzügy és számvitel szakosokat kivéve így is megmutatkozott a szakváltás bérhozama, sőt, akkor is stabilan kimutatható maradt, amikor figyelembe vették a végzettek nemét és életkorát. A bruttó jövedelem maximalizálásában tehát hatékony a szakváltási stratégia.

Persze nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy valóban a szélesebb körű tudásnak köszönhetően kerestek többet azok, akik többféle gazdaságtudományi szakot végeztek el. Már az sem biztos, hogy eleve azért jelentkeztek a hallgatók az alapszakjuktól eltérő mesterképzésre, mert változatossá és ezáltal versenyképesebbé akarták tenni a tanulmányaikat. Könnyen lehetséges például, hogy a diákoknak egyszerűen csak nem jött be az első szakjuk vagy arra az általános problémára válaszoltak így, hogy sok egyetemen a mesterképzéseken jórészt ismétlik az alapszakos tananyagot.

A kutatók szerint túlzás lenne állítani azt is, hogy önmagában a szakváltásnak köszönhető a többletjövedelem. A különböző képzések bérhozama erősen változó, tehát nem mindegy, hogy a hallgatók megtalálják-e a legjövedelmezőbb alap- és mesterszak-párokat. És nagy kérdés az is, hogy a közgazdasági tudományterületen kívül mennyiben állnak helyt a fentebbi megállapítások.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egyetem felsőoktatás jövedelem közgazdaságtan pályakezdők Olvasson tovább a kategóriában