Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2020. május 17. 07:17 Közélet

Tartósan átalakítja a koronavírus a magyar felsőoktatást, és ez akár jó is lehet

Pizsiben előadáson, szuper!

– így értékelte röviden egy fővárosi egyetem hallgatója a korlátozó intézkedéseket követően megtartott első online előadását. Bár a távoktatás az egyetemeken sem működik zökkenőmentesen, néhol hetekkel az átállás után is csak vakarják a fejüket az illetékesek, több területen azonban már most látszik, hogy akár a jövőben is megmaradhat ez a megoldás. Legalábbis a hallgatók és az oktatók részéről lenne nyitottság, az egyetemek egyelőre óvatosabban fogalmaznak.

Nem kísérleteznek otthon, a gép előtt

Ahogy arról előző cikkünkben már írtunk, az egyetemek és a főiskolák már csak a korábbi tapasztalatok miatt is könnyebben megugrották a távoktatásra való átállást, mint az általános és középiskolák. Így is vannak azonban fennakadások, beszéltünk például olyan oktatóval, aki még április közepén sem tudta biztosan, mi alapján fog jegyet adni a hallgatóknak, sőt azt sem, hogy meg kell-e egyáltalán tartania valamikor az óráit.

Hiába cél ugyanis mindenhol, hogy a tananyagot leadják, van egy olyan műfaj, ahol ezt a legritkább esetben lehet csak megoldani, ez pedig a laborgyakorlatoké.

Azokat a kísérleteket, amikhez speciális eszközökre, anyagokra, infrastruktúrára és biztonsági intézkedésekre van szükség, nyilván nem tudják otthon elvégezni a hallgatók. Beszéltünk olyan oktatóval, aki videóra vett bemutatókat, és ezeket próbálta eljuttatni a diákokhoz, ez azonban nem egyenértékű azzal, ha az egyetemisták helyben maguk csinálják meg a feladatot.

Éppen ezért a felsőoktatási intézmények többsége úgy döntött, hogy az ilyen gyakorlatokat vagy elhalasztja, vagy lehetőséget ad a tantárgyak félévek közötti cseréjére. Ezeket a megoldásokat választotta például a Budapesti Műszaki Egyetem, de a Szegedi Tudományegyetemen is voltak halasztások. Az ilyen döntések meghozatala sem megy azonban mindenhol gyorsan, így fordulhatott elő, hogy volt, aki még április közepén sem tudta a sorsát.

Aktívabbak a hallgatók

Az tehát biztos, hogy az ilyen tárgyaknál hosszabb távon szóba sem jöhetnek az online megoldások, de a lapunknak nyilatkozó oktatók többsége az elvben távoktatásban is megtartható, kisebb csoportos órák esetében sem örülne, ha tartós lenne az átállás. A műszaki, természettudományi szakokon ezek az elméleti, számolós gyakorlatokat takarják, a társadalomtudományi területen pedig lényegében minden szemináriumot. Itt ugye elvileg nincs akadálya, hogy egy képernyőn keresztül magyarázza a tanár az egyetemistáknak, főiskolásoknak, amit amúgy a tábla vagy egy kivetítő előtt mondana el. A gyakorlatban azonban nem működik olyan jól a dolog, mint egy hagyományos tanteremben.

Az oktatók közül sokan nem is vállalták be, inkább kiadják olvasnivalónak a tananyagot, de akik meg is tartják az órákat, azok is gyakran előzetes készülést várnak el. Emiatt a hallgatóknak elég jelentősen megnőtt a leterheltsége, ez pedig esetenként az órai aktivitásukban is látszik. Egy chatprogramban sokkal nehezebb aktivitásra bírni a fiatalokat, mint egy teremben, így gyakran előfordult, hogy a tíz-húsz-harminc, esetenként negyven fős csoportokból legfeljebb két-három ember vesz részt aktívan a munkában.

Mindez azért érdekes, mert a nagyobb előadásokkal épp ellentétes tapasztalata volt lényegében mindenkinek, akivel beszéltünk. Előzetesen sokan féltek attól, hogy még a teremben tartott előadásoknál is rosszabb lesz az online részvétel, de

az eddigiek alapján épp, hogy többen, nem ritkán a kétszer annyian „járnak” így előadásokra.

Ez pont azért van így, amit a bevezetőben idézett hallgató is megfogalmazott: sokkal kevesebb a kötöttség. Úgy tűnik, hogy sok hallgatónak annyit nem ér egy előadás, hogy másfél órára minden más tevékenységet feladjon miatta, de így, hogy közben mással is foglalkozhat, és nem rászólnak a számítógép használata miatt, hanem egyenesen elvárják tőle, már sokkal könnyebben ráveszik magukat. Akik pedig eddig is bejártak, azok közül azt emelték ki többen, hogy így nincs alapzaj körülöttük, ezért figyelni is könnyebb.

Ráadásul az aktivitás is jóval nagyobb. Míg egy előadóban több tucat, de akár több száz társa előtt senki nem kérdez, addig itt viszonylag rejtve, írásban rengeteg kérdést feltesznek a hallgatók. Az élőben megtartott előadásokat az oktatók többsége pedig rögzíti és később elérhetővé is teszi, így utólag vissza lehet nézni, amit a diákok szintén komoly előnyként élnek meg a hagyományos megoldáshoz képest.

Felszabadulna az ingatlan

Nem véletlen, hogy viszonylag hamar megfogalmazódott az egyetemistákban és az oktatókban is, hogy ebben a műfajban nem is feltétlenül kellene visszatérni a járvány előtti műfajhoz. Volt olyan lapunknak nyilatkozó, aki ezt a szemináriumoknál is felvetette. Ott azonban a már említett problémák miatt a többség ettől ódzkodik, vagy egy vegyes megoldást tart csak elképzelhetőnek, ahol az órák harmadát-felét termekben személyes kontaktussal tartják meg és a maradék menne csak távoktatásban.

A felsőoktatási intézmények egy részének tapasztalatai is egybe esnek ezzel. Az Óbudai Egyetemen például lapunknak azt írták, hogy reprezentatív felmérést készítettek a hallgatók körében az online oktatásról, aminek eredményei alapján az egyetemisták nagyon pozitívan értékelték a bevezetett új módszereket.

Előnyben részesítik a blended oktatási formát, amikor az előadás videó formájában elérhető, a tantermi, illetve laboratóriumi gyakorlatokhoz viszont igénylik a tanár jelenlétét – írták.

Az így logikus következményként felmerülő tartós átállás azonban nem elsősorban a kényelmi szempontok, hanem az egyetemek számára mindig kihívást jelentő ingatlangazdálkodás miatt lehet fontos. Azzal ugyanis, hogy az előadások (illetve esetleg a gyakorlatok) egy részét online platformra terelik, jelentősen csökkenteni lehetne a gyakran szűk keresztmetszetnek számító előadó és szemináriumi termek foglaltságát. Adott esetben akár előadókat lehetne felszabadítani, és más célra használni, ami a felsőoktatási intézmények finanszírozására is jótékony hatással lenne.

Éppen ezért megkérdeztük az egyetemeket is, hogy vannak-e ilyen irányú elképzeléseik, tervezik-e, és ha igen, hogyan a most felhalmozódó tapasztalatokat a későbbiekben is használni. A nyolc megkeresett intézményből hat válaszolt a kérdéseinkre, és ezeknél is elég óvatosan fogalmaztak, általában arra hivatkozva, hogy még csak néhány hétnyi tapasztalat van a hátuk mögött. Mindenesetre egyelőre úgy tűnik, hogy a felsőoktatási intézmények többsége nem igazán tervezi, hogy a korábbinál nagyobb mértékben építsenek az ilyen online megoldásokra, inkább jelenléti oktatást kiegészítő megoldásként tekintenek a távoktatásra.

Van azonban olyan intézmény is, amely a pozitív visszajelzések miatt már egyértelműen arra készül, hogy aktívabban használja a távoktatást a jövőben. Az Óbudai Egyetemnél például vannak ilyen törekvések, ugyanakkor lapunknak küldött válaszukban azt is jelezték, hogy a professzionális fejlesztésekhez és a tananyagok karbantartásához anyagi támogatásra lesz szükség.

Közélet egyetem felsőoktatás koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. május 19. 17:15 Közélet, Vállalat

Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért

Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.

Bucsky Péter
2020. május 18. 14:43 Közélet

Kilencszer több dolgozót bocsátottak el a magyar cégek, mint a multik

A foglalkoztatottak számával arányosítva egy hazai tulajdonú vállalkozásnál 3,5-szer nagyobb az esély arra, hogy valaki beleesett az eddig 62 ezres leépítésbe.

Jandó Zoltán
2020. május 14. 06:35 Közélet

Újraindult az egészségügy, de védőfelszerelés vagy nincs, vagy megfizethetetlen

Elvileg másfél hete újraindult az egészségügy, de sok helyen még most sem teljesen tiszta, hogy mikor, milyen óvintézkedésekkel, és kit láthatnak el.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. május 23. 07:28 Podcast

Darvas Zsolt a nagy európai maszatolás végéről

A koronavírus és a német alkotmánybíróság együtt talán már elég nagy sokk ahhoz, hogy kimozdítsa az eurózónát a semmittevésből. A Bruegel Intézet közgazdásza a G7 Podcastban.

Avatar
2020. május 22. 17:01 Pénz

Lakáspiaci sokkra, 15-30 százalékos árzuhanásra számíthatunk

Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.

Jandó Zoltán
2020. május 22. 06:48 Vállalat

Reménykedhetünk a gazdaság beindulásában, ezt üzeni a kormány bérátvállalásának felfutása

A magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.