Az amerikai kamatemelések tőkemenekülést és adósságválságot szoktak okozni a fejlődő világban. Egyes országok most is roskadoznak a dollár ereje alatt, de a nagyobb dominók erősebbek, mint a korábbi válságok idején.
Erős a dollár az euróhoz és a helyi valutákhoz képest, meg lehet próbálkozni a szállás és a helyi programok gyors vásárlásával.
A hazai gazdaságpolitika, de még inkább a monetáris politika a politikusok által meghatározott egyre extrémebb helyzetben próbál helyt állni.
Srí Lankának 78 millió dollárt kellene még ma törlesztenie, hogy ne következzen be az 1948-ban függetlenné vált ország első államcsődje, de erre lényegében semmi esély sincs.
Miután az állam erőszakos terjeszkedése földbe állította a gazdaságot, a venezuelai kormány elkezdett teret adni a magánszektornak, és már látszanak az első eredmények.
A pénz az amerikaiaknál van, a fizetési mérleg válságba a hétköznapi afgánok fognak belerokkanni.
A számok nem támasztják alá, hogy rövidebb távon az arannyal meg lehetne őrizni a pénz vásárlóértékét.
Más országok mellett Magyarországon is jól jön az infláció elleni küzdelemben a hazai fizetőeszköz erősebb árfolyama, de a forint esetében ez valószínűleg nem lesz tartós.
Ismét eredményesen működik az olajkartell, amely visszanyerte ármeghatározó képességét is.
Eddig az is baj volt, ha gyengült az euró, és az is, ha erősödött, a járvány azonban ezt is megváltoztatta.