G7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.
A Debrecenbe települő CATL alapítója előbb a hordozható készülékek, majd pedig a villanyautók terjedésével kialakult akkumulátorkeresletből kovácsolt sikert.
Az ALTEO modellje szerint egy átlagos magyar kkv 35 forint körül fizetett kilowattóránkként a vásárolt áramért 2020-ban, miközben egy napelemes beruházás fajlagos költsége csak 21 forint körül alakult.
A kisebb gazdasági visszaesések idején a kormányok előszeretettel nyúlnak az infrastruktúrafejlesztéshez, és ez nem véletlen.
Szerbia és Montenegró az utóbbi években igyekezett megnyerni Kína kegyeit, egy elmélet szerint ezzel jelezve, hogy van alternatívája az EU-hoz való csatlakozásnak.
A G7 és az OTP Bank közös kutatásában részt vevő cégek negyede számolt be arról, hogy már konkrét, zöld átállással kapcsolatos intézkedéseket hozott.
Még nem világos, hogy miből, hogyan, és lenne-e értelme, de Európa a jelek szerint szeretne versenyre kelni a kínai infrastrukturális beruházásokkal.
A Lufthansa szervizközpontja vigaszdíj lett volna a Debrecennel szemben elvesztett BMW-gyár helyett, de ezt is elbukták, és ezt is az utolsó pillanatban.
A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?
Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.