A korábban Európában relatív drágának számító magyar üzemanyagárak harmadával maradnak el az uniós átlagtól, ezzel ösztönözve a többletfogyasztást és így az áfabevételeket.
Az Egyesült Királyságban egyre nehezebb kigazdálkodni a közalkalmazotti fizetésből a munkával kapcsolatos utazás költségeit.
A szomszédos országban magasabb volt a rögzített árszint, mint idehaza, de a korlátozás megszüntetése után így is erőteljes az áremelkedés.
A dízel nagykereskedelmi ára már két hete magasabb a 480 forintban maximált eladási árnál, péntektől pedig a benzinért is többet kell fizetni, mint amennyiért a kutakon adhatják.
Hiába termelhetnének ki egyre több kőolajat az OPEC+ tagjai, jó pár tagország erre nem képes, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre drágább legyen az energiahordozó.
Az európai trendek alapján még mindig 500 forint körül kellene lennie az üzemanyagáraknak, mégis már két hete a 480 forintos hatósági ár alatt vannak. Miért mondanak le a kereskedők a sokmilliárdos nyereségről?
Az üzemanyagárak mellett a keresetek is nőttek, bosszantó tehát a 450 forintnál drágább benzin, mégis többet tankolhatunk belőle, mint tíz éve.
Jó esély van arra, hogy az előző öt év viszonylag kedvező üzemanyagárait egy masszív drágulás követi, és 2030-ig jóval költségesebb lesz a tankolás.
Ha az olaj hordónkénti ára eléri a 100 dollárt, az 0,2 százalékponttal vetné vissza a világgazdaság növekedését a Bank of America Merrill Lynch szerint.
Az amerikai elnök nem elégedett az olajkartellel, pedig ő maga is akadályozza a termelést az Irán-politikájával. Lehet, hogy hozzá kell szoknunk az eddiginél magasabb benzinárakhoz.