Miért nem virágzott fel hazánk a negyedszerre is kétharmados többséget szerző Orbán Viktor kormányzása alatt? Véleménycikk.
Az e heti G7 Podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi és gazdaságpolitikát váltania, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárdos védelmi fejlesztési alap.
Az államadósság elleni harc sikereit rövid idő alatt lenullázta a járvány, de a mutató mögé nézve látszik, hogy fontos a világgazdasági kontextus is.
Az utóbbi két év fiskális megcsúszása és monetáris lazasága nyomán komoly pénzügyi egyensúlytalanságok alakultak ki, amelyek megnövelik hazánk kitettségét.
Ez az intézmény az amerikai belpolitika „pénzügyi tömegpusztító fegyverévé” vált, de pont emiatt nem fognak megválni tőle, biztosan lesz következő felvonás is.
A számok azt mutatják, jobban jártunk volna, mert amennyi uniós pénzt szétosztottunk, annyit ki is folyattunk a költségvetésből, mint egy lyukas zsákból - állítja szakértő szerzőnk.
Most, hogy ugyanott tartunk az államadósság szintjével, ahol tíz éve, érdemes lenne egy olyan adósságszabályt alkotni, amely mögött szakmai konszenzus van.
A hét legnagyobb fejlett gazdaságnak plusz négy nagy feltörekvőnek mennyi államadósságot kell visszafizetnie, mint bármikor az utóbbi tíz évben.
Nem tudjuk még, hogy decemberben mennyit költ a kormány, de ha 200-300 milliárd forinttal csökken a betétállománya, még akkor is maradnak biztonsági tartalékai.
Lehet, hogy a tőkepiac érzéketlen az európai értékrendre, a demokráciára, a jogállamiságra, de a politikai kockázat megnövekedését azonnal beárazza.