A nagy márkák többsége jelenleg még azt sem teszi meg, hogy elárulja a termékével kapcsolatban a betervezett életciklust.
A nyugat-európai országokban egyre több helyen búcsúzunk el a hajnali kivilágítástól, a nyitott ajtós légkondiktól, az osztrák Billa pedig salátatermelésbe kezd.
Az autózás után a legszennyezőbb városi közlekedési forma a megosztás alapú e-roller, miközben a fenntarthatóság látszatát kínálják a zöldre festésben utazó szolgáltatók.
Több milliárd tonna szén jut a légkörbe, ha elindul a kitermelés az árverésre bocsátott kongói területeken, amelyek között trópusi tőzegmocsarak is vannak.
Az osztrák sajtó úgy tudja, hogy a szándéknyilatkozat erre is megvan.
Hőhullámok, aszályok, tüzek nehezítik a mezőgazdasági termelők életét szerte Európában, a borászok több kiemelt európai borvidéken attól tartanak, hogy az idei termés csak a háromnegyede lesz a többéves átlagnak.
Gyakorlatilag nincs senki, aki még mindig kétségbe vonná a klímaváltozás tényét, és a magyarok döntő többsége, 90 százaléka kifejezetten tart is tőle.
Jelenleg ha napelemed van szaldós elszámolással, akkor majdnem mindegy, hogy az áram 37, 70 vagy 270 forintba kerül. És ez talán így is marad.
Az 55 célból 10-nél nem is lehetnénk messzebb a klímacélok teljesülésétől, de pár területen a trendek kifejezetten optimizmusra adnak okot.
Egyre durvább időjárási katasztrófák sújtják az emberiséget, de az egyes ember túlélési esélyei nőttek. Arra azonban sajnos nincs garancia, hogy ez így is marad.