Már kormánytagok is sokat beszélnek az aszályról, de a megközelítést még mindig a károk gyors enyhítése és az öntözés fejlesztése dominálja.
Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.
Kedvező lenne, ha teherautók és furgonok helyett teherbiciklikre lenne optimalizálva a nagyvárosi logisztika, ám az ötletet nem lehet teljes egészében megvalósítani.
A nagy márkák többsége jelenleg még azt sem teszi meg, hogy elárulja a termékével kapcsolatban a betervezett életciklust.
A nyugat-európai országokban egyre több helyen búcsúzunk el a hajnali kivilágítástól, a nyitott ajtós légkondiktól, az osztrák Billa pedig salátatermelésbe kezd.
Az autózás után a legszennyezőbb városi közlekedési forma a megosztás alapú e-roller, miközben a fenntarthatóság látszatát kínálják a zöldre festésben utazó szolgáltatók.
Több milliárd tonna szén jut a légkörbe, ha elindul a kitermelés az árverésre bocsátott kongói területeken, amelyek között trópusi tőzegmocsarak is vannak.
Az osztrák sajtó úgy tudja, hogy a szándéknyilatkozat erre is megvan.
Hőhullámok, aszályok, tüzek nehezítik a mezőgazdasági termelők életét szerte Európában, a borászok több kiemelt európai borvidéken attól tartanak, hogy az idei termés csak a háromnegyede lesz a többéves átlagnak.
Gyakorlatilag nincs senki, aki még mindig kétségbe vonná a klímaváltozás tényét, és a magyarok döntő többsége, 90 százaléka kifejezetten tart is tőle.