Az amerikai piac csaknem 60 százalékát uraló cég veszi meg a Woltot, így már a világ harmadik és negyedik legnagyobb szereplői állnak a két vezető hazai szolgáltató mögött.
A budapesti taxisok története jól mutatja, hogy mi a baj a járvány hullámai között vergődő gazdasággal. Durva áremelés lehet a vége, ha összejön.
Ha új autót akarunk venni, elő kell rendelni az ár 5-10 százalékáért, és várni, hogy a kocsink hónapok vagy akár másfél év múlva legördüljön a szalagról.
Eddig csak az árak elszállása okozott gondot a papírpiacon, most már hiány is van, és senki nem számít rá, hogy rövid távon javulhat a helyzet.
A rövid válasz az, hogy nem. A hosszabb, hogy tényleg javult a helyzet, de főleg a globális trendek miatt, és még mindig csak a fény látszik az alagút végén.
Közel nyolcszorosára emelkedett a bevétel, milliárdos veszteség helyett milliárdos profit keletkezett. Kis szépséghiba, hogy mindez állami pénzből, nem fenntartható módon történt.
Van egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Alsó hangon 35 ezer alkalmazott hiányzik az ágazatból. A cégek versenyeznek az alkalmazottakért, ami nagyon komoly béremelkedést hozhat már rövidtávon is.
Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.
Miközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.