Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. augusztus 16. 06:19 Vállalat

Esze ágában sincs visszamenni dolgozni a turizmusba azoknak, akik a járvány miatt elmentek

Holnap hárman leszünk 180 emberre. Nem fog menni, most is szanaszét szoptuk magunkat – fakadt ki július végén egy vacsoráztatás után egy Balaton-parti szálloda felszolgálója az ügyeletben lévő recepciósnak. A helyzet egyáltalán nem egyedi, a teljes szektor nagyon súlyos munkaerőhiánnyal küzd. A nyár elején a szállodások egy része még bízott benne, hogy az újranyitás után fel tudják tölteni az állományt, de azoknak, akik a járvány alatt valamiért elmentek, az esetek nagy többségében esze ágában sincs visszatérni.

Tízezrek hiányoznak a hotelekből és éttermekből

Bár júniusban már elkezdett felpörögni a hazai turisztikai szektor, a vezető szállodás cégek egyelőre nem kezdték el nagyüzemben visszavenni a korábban elküldött alkalmazottakat. A szektorban ténykedő 25 legnagyobb vállalat létszáma az áprilisi mélyponthoz képest alig 4 százalékkal nőtt, és még mindig harmadával elmaradt a járvány előtti szinttől. Az elmúlt két hónap bővülése ráadásul kizárólag a vidéki szállodákat fenntartó társaságoknak volt köszönhető: a láncoknál és a fővárosi hoteleknél továbbra is lényegében stagnál az alkalmazottak létszáma.

Utóbbi persze érthető, hiszen Budapesten külföldi turisták híján nagyon lassan indul újra az élet, miközben vidéken a belföldi turizmus – akárcsak tavaly nyáron – kifejezetten erős nyári szezont hoz a hotelcégeknek. Összességében azonban a vendégéjszakák számának alakulása mind a fővárosban, mind vidéken gyorsabb létszámbővítést indokolna.

A szállodaiparban egyébként tudják ezt, és vennének is fel embereket, ha lenne kit, de nincs.

Pedig a szektorban tényleg sok alkalmazottat kellene pótolni. A statisztikai hivatal adatai szerint az idei első negyedévben 50 ezerrel kevesebben dolgoztak a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén, mint egy évvel korábban. Számításaink szerint csak a 25 legnagyobb szállodás cégtől nagyjából 3400 alkalmazott lépett ki a járvány kezdete és idén április között. A többségüket elküldték, de a G7-nek nyilatkozó ágazati szereplők szerint a bizonytalanság miatt sokan maguk álltak fel, és kerestek más megélhetést.

A bizonytalanság az, ami most is sokakat visszatart attól, hogy a turizmus vagy a vendéglátás területén vállaljanak munkát. Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének júliusban megválasztott elnöke szerint

azoknak, akik az elmúlt másfél évben elhagyták a szakmát a 95 százaléka nem is akar visszatérni.

Ez alsó hangon 30-35 ezer embert jelent, ennyi alkalmazott biztos hiányzik most az ágazatból.

Szobát takarító marketingesek

A hiány teljesen általános, lényegében minden területre kiterjed, de vannak olyan munkakörök, ahol különösen súlyos a helyzet. Szobalányt például annyira nem találnak a cégek, hogy hallottunk olyan történetet, amely szerint a labdarúgó Európa-bajnokság alatt az egyik nagyobb fővárosi hotelben a marketingesek takarították a szobákat. Sokan panaszkodtak felszolgáló- és szakácshiányra is, a műszaki alkalmazottakat pedig az építőipar szívta el, sokukat úgy tűnik végleg.

A kialakult helyzet a szektoron belüli konfliktusokat is élezik. A szállodások nehezményezik például, hogy az étteremnyitást követően olyan vendéglátósok csábították el a leállás idején általuk fizetett alkalmazottaik egy részét, akik a járvány kezdetén az első pillanatban elküldték szinte minden munkatársukat. Emellett egyfajta Budapest-vidék verseny is kibontakozóban van. Ahogy a 25 legnagyobb cég adatiból is látszott, az előbb éledező vidéki szállodák a felvételeket is előbb kezdték meg, és ezek a vállalatok is tudtak alkalmazottakat elcsábítani a fővárosi hotelekből.

Látunk egy olyan trendet is, amely szerint az eddig Budapesten aktív szakemberek figyelme egyre inkább a vidéki szállodaipar nyújtotta lehetőségek felé irányul, több vezetőt is igazoltunk az elmúlt időszakban a fővárosból

– válaszolta kérdésünkre Labossa Lajos, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels kommunikációs igazgatója.

Mindez azt jelzi, hogy a hiány miatt rendkívül erős a verseny a szektorban a munkaerőért, különösen a jól képzettekért. Ez durván felhajtja a béreket, hiszen a cégeknek egymásra kell licitálnia az új munkatársakért. Nemcsak az új belépőknek kell azonban többet fizetni: ha a hotelek el akarják kerülni a bérfeszültséget, akkor a meglévő munkatársak fizetését is emelni kell. Különösen fontos ez egy olyan demoralizáló időszak után, mint amilyen a tavalyi járványhelyzet volt a szállodaiparban: a régi munkatársak nem érezhetik azt, hogy miután hónapokig kitartottak a leállás idején is munkaadójuk mellett, az kevésbé becsüli meg őket, mint a frissen érkezőket.

Baldauf Csaba lapunknak azt mondta: masszív kétszámjegyű béremelkedés várható a szektorban. Az általa vezetett alsópáhoki Kolping Hotelben például

már a júniusi nyitásnál 10 százalékos általános fizetésemelés volt, és ezt valószínűleg januárban is meg kell majd ismételniük.

A most felvetteket azonban még így sem könnyű maradásra bírni, nagyon nagy a fluktuáció: a tapasztalatok szerint az új munkatársak kétharmada nem tölti ki a próbaidejét, és az első 3 hónapban kilép.

Nem lesz több leállás

Ráadásul ez messze nem a folyamat vége. Ha Budapesten is jobban beindul a turizmus, akkor még nagyobb lesz a verseny a munkaerőért az országon belül. A hiány azonban egyáltalán nem magyar sajátosság, nagyon hasonló a helyzet Ausztriában és Németországban is. Márpedig ha ismét olyan szabadon lehet majd mozogni az országok között, mint a járvány előtt, akkor elég jó esély van rá, hogy az ottani hotelek kelet-európaiakkal próbálják majd betölteni az üres állásokat. Ez pedig Magyarországon tovább ronthatja a szállodák szempontjából amúgy is rossz munkaerőpiaci helyzetet, és még feljebb hajthatja a béreket.

A fizetések drasztikus emelésével ugyanakkor a cégek tizenkilencre húznak lapot.

Emelkednek a bérek, hatalmas az igény a szakképzett munkavállalókra, viszont a bevételek ezzel egyáltalán nem növekednek arányos mértékben. Nagyon veszélyes spirálba sodródhatunk, átgondolt, hosszútávú felépülést szolgáló, külső segítségre lenne szükség

– mondta a G7-nek Blandl Judit, a Mellow Mood Hotels igazgatója.

A szektor számára a kormányzat tavaly adott olyan kedvezményeket és támogatásokat (még ha ezek jelentős része nem is iparágspecifikus volt), amelyek segítették a túlélést, a munkaerő-helyzet kezelésére azonban ezek nem elegendőek. Baldauf Csaba a G7-nek azt mondta: a szövetség szeptember 1-jei ülésén napirendre veszi ezeket a kérdéseket, és utána a kormányzathoz is igyekeznek majd eljuttatni álláspontjukat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaiparKatasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Az elnök szerint érdemes lenne átgondolni, hogy ki lehet-e terjeszteni vagy meg lehet-e hosszabbítani néhány olyan, a jelenlegi tervek szerint megszűnő támogatást, illetve segítséget, amelyek vagy növelik a szállodaipari cégek bevételeit vagy csökkentik a kiadásaikat, esetleg tovább fehérítik a szektort. Ilyen lehet a SZÉP-kártya járulékmentességének megtartása, a turisztikai fejlesztési hozzájárulás kitolása, a szervízdíj kiterjesztése vagy a hitelmoratórium meghosszabbítása. Emellett szükség lenne egy olyan direkt foglalkoztatási támogatásra is, amely a kialakult munkaerőpiaci helyzetet kezeli: például járulékmentességre, ami lehetővé tenné a bérek növelését.

A szektor szereplői szerint azonban legalább ilyen fontos lenne, hogy a kormányzat egyértelműen deklarálja, nem lesz több teljes leállás.

Erre egyébként az ágazatban nem is nagyon számítanak, még úgy sem, hogy a negyedik hullám érkezését mindenki biztosra veszi. A többség ugyanakkor úgy gondolja, hogy teljes szállodazárt biztosan nem rendelnek el még egyszer, legfeljebb a védettségi igazolást írják újra kötelezően elő. Azaz ha felfut a fertőzésszám, akkor ismét csak az oltottak mehetnek majd szállodába. Addig azonban, amíg ezt nem lehet biztosra venni, a munkaerőfelvétellel is sokkal nehezebb dolga lesz a hoteleknek, hiszen rengeteg embert épp ez a bizonytalanság tart vissza attól, hogy a turizmusban vállaljon munkát.

Vállalat covid koronavírus munkaerőhiány szálloda turizmus vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2022. június 23. 13:29 Vállalat

Egy átlagos irodista karrierje során legalább egy évet pazarol arra, hogy feleslegesen vesződik valamivel

Az irodában elvesztegetett idő egy része hatékonyabb technológiában, egy másik része viszont jobb munkaszervezéssel lehetne orvosolható.

Hajdu Miklós
2022. június 23. 10:11 Vállalat

A rugalmas helyett a biztos munkahelyet keresik a dolgozók a romló gazdasági kilátások miatt

A válságtól való félelem az irodákba is visszaterelheti a dolgozókat.

Avatar
2022. június 23. 04:34 Vállalat

Tízmilliót raktunk bele, ebből kilenc elment gitárra

Egy 13. kerületi pincehelységben milliós áron cserélnek gazdát különleges,használt gitárok. A vevők többsége - ahogy a cég alapítója is - informatikus.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.

Stubnya Bence
2022. június 23. 16:22 Adat

A gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióban

Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.

Stubnya Bence
2022. június 23. 15:25 Világ

Egyre többen kérik az angol boltokban, hogy egy bizonyos összeghatárnál álljon le a kasszás az áruszkenneléssel

A májusban 9 százalék fölé kúszó infláció miatt a lakosság vásárlóereje is csökken, az egyik legnagyobb kiskerláncban, az Asdában átlagban is kevesebb termék kerül a kosarakba.