Az 1930-as évek iskolafejlesztési programjáról sikerült települési szintű adatokat találni pécsi kutatóknak. Ez alapján a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter idején végrehajtott oktatáspolitika területi vizsgálatára lett lehetőség.
Az eredmények pedig azt mutatják, hogy a mai napig kihatása volt ennek a közel száz éve indult programnak. Ez is rámutat, hogy
a területi folyamatok meglepően hosszú időtávban működnek úgy általában, nem évekről, hanem rendes körülmények között is minimum évtizedekről beszélünk, de az évszázados időskála sem ritka.
– emelte ki Pirisi Gábor a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, a Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék tanszékvezetője.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A Területi Statisztika folyóiratban megjelent, Muity Györggyel és Nagy Ádámmal közösen írt tanulmány rácáfol arra a közkeletű elképzelésre, hogy a népiskolai program főleg a külterületekre, a tanyákra koncentrált volna. Az 1920-as és 1930-as években ugyanis rengeteg új iskola jött létre a nagyvárosokban, így például a mostani Budapest külső kerületeiben is.
A programra nagy szükség is volt, hiszen Magyarország Európa fejlettebb régióitól az alapfokú képzésben elmaradt, jóval magasabb volt az írástudatlanok aránya. Ráadásul az országon belüli területi különbségek is jelentősek voltak. (Magyarország regionális adatai itt böngészhetők.)
Írástudatlanság Európában 1930-ban. Forrás: Diebolt, C., & Hippe, R. (2019). The long-run impact of human capital on innovation and economic development in the regions of Europe. Applied Economics, 51(5), 542-563.
A legendagyártás utólag teszi kiemelkedővé a két világháború közötti iskolarendszer eredményeit. Bár valóban jobb volt Magyarországon a helyzet, mint a legtöbb térségbeli utódállamban, de azért a fejlett országoktól és régióktól érdemi volt az elmaradás.
Tudni kell azonban minden kor eredményeit a maga adottságaival együtt vizsgálni: a külterületi iskoláknak kiemelkedő szerepe volt az akkoriban 1,9 millió külterületi lakos alapvető képzésében. De amint megindult az urbanizáció, a lakosság gyorsan elhagyta ezeket a területeket. Az itteni, jellemzően egy tanteremből álló, egy tanítóval működő iskolák bezárását pedig a magasabb pedagógiai színvonal iránti igény is ösztönözte.
Baranya megyei példákból látható, hogy a Klebelsberg-korban létesült iskolák a későbbi bezárásokkal szemben ellenállóbbak voltak, tovább működtek. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy már akkoriban is igyekeztek egy-egy kistérség központi falujában létrehozni ezeket.
Az 1960-as és 1970-es évek iskolapolitikája sem a falvak ellenére jött létre: egyszerűen reagáltak a demográfiai folyamatokra, a falusi gyerekszám visszaesésére.
Másrészt a kornak megfelelő, korszerűnek mondott iskolaépületeket, tornatermeket építettek. Mindezeket már csak egy nagyobb helyen, egy nagyobb épületben tudták teljesíteni – ezeket szolgálták a körzetes iskolák.
Ma már látjuk ennek a hátulütőjét, lehet, hogy akkor is látták, ez a folyamat nyilvánvalóan felgyorsította a vidéki térség hanyatlását, mert azok a települések, ahonnan aztán elkerült az általános iskola, azok még kevésbé tudták megtartani a népességüket.
– emelte ki Pirisi Gábor.
Már eljutottunk oda, hogy
az alapvető demográfiai folyamatok miatt nagyon-nagyon nehezen fenntarthatóvá váltak az iskolák, most már viszonylag nagyobb településeken is.
Eddig főleg a falvak általános iskoláinak megszűnése okozta a kihívást. Azonban mára a kisvárosok középfokú oktatásának fenntarthatósága került veszélybe. Egyre nagyobb kihívást jelent a kisvárosi középfokú oktatásba nem csak tanárokat, de diákokat is találni.
A kisvárosi középiskolák sokszor azzal szembesülnek, hogy kifejezetten komoly erőfeszítéseket kell tenniük arra, hogy fölkutassák azokat a gyerekeket, akik beiratkoznak hozzájuk.
– mondta el Pirisi Gábor.
A középosztály ugyanis egyre inkább a nagyvárosokban oktatja már középfokon is gyermekeit, mivel ott várnak magasabb színvonalú oktatást.
Új kihívások is megjelentek a hazai oktatásban: a külföldön dolgozó szülők gyermekeit sokszor itthon hagyják, és a nagyszülők nevelik őket. De az is gyakori, hogy már általános iskolás korban többször váltanak nem csak lakóhelyet, de országot is a gyermekek. A jelentős területi és társadalmi egyenlőtlenségek mellett ez még tovább fokozza a hazai oktatás széttöredezettségét.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
