Ha mindent beleszámítunk, például az adókedvezményeket is, akkor összesen nem költ annyival kevesebbet az Orbán-kormány szociálpolitikára, csak teljesen átstrukturálta a rendszert, és a klasszikus jóléti állam helyett egy munkaalapú jóléti rendszert, vagy munkaalapú társadalmat épített ki – mondta Szikra Dorottya, a G7 Podcast e heti adásában.
Magyarországon a 2010-es évek óta a politikai retorika szintjén jóléti állam helyett munkaalapú társadalom épül, ugyanakkor a konkrét trendek szintjén mégsem a jóléti állam leépítését látjuk, hanem az illiberális átalakulását, ami ráadásul illeszkedik más autokratizálódó országokra jellemző trendekbe is. A G7 Podcastban ezekről Szikra Dorottyával, a Társadalomtudományi Kutatóintézet kutatójával és a a CEU vendégelőadójával beszélgettünk.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az illiberális országok jóléti államai korábban sem voltak könnyen beilleszthetőek a nyugati országok liberális demokráciáinak klasszikus jóléti államtípusai közé, és az autokratizálódás sem jelenti azt, hogy valamelyik konkrét típusra kezdenének el hasonlítani. „A hagyományos szociálpolitikai gondolkodással, főleg a nyugati-európai vagy angolszász irodalom alapján amit eddig tudtunk eddig a szociálpolitikáról, azt körülbelül elfelejthetjük. Nem tudjuk magyarázni azt, ami most történik ezekkel a korábbi fogalmainkkal” – mondta Szikra Dorottya.
A hasonlóság inkább abban látszik, hogy hogyan csinálják a szociálpolitikát. Oroszország szociálipolitikája például a 2000-es években nagyon hasonlított arra, ahogy a 2010-es évek elején Magyarországon az Orbán-kormány csökkentette a parlamenti bizottságok szerepét, vagy hogy egyéni képviselői indítványokkal alapozott meg bizonyos nagyon fontos – például a nyugdíjrendszert érintő – változásokat.
„Tehát úgy működtetik a szociálpolitikát, mintha vészhelyzet lenne. És ez már akkor is úgy volt, amikor még nem volt kihirdetve a vészhelyzet” – mondta. Egy másik példa erre az a 2011-es alkotmánymódosítás, ami azt célozta, hogy az Alkotmánybíróság semmilyen gazdaságpolitikai ügyben ne szólhasson bele a törvénykezésbe.
Innentől fogva szabad volt az út bármilyen szociálpolitikai vagy gazdaságpolitikai döntéshez anélkül, hogy Alkotmánybíróság vétót nyújthatott volna be, mint ahogy azt megtette mondjuk a Bokros-csomag idején. Magyarán az illberális működésmód megnyitja a kaput a teljesen önkényes szociálpolitika-csinálás előtt.
– mondta.
Abból a szempontból, hogy konkrétan milyen intézkedéseket valósítanak meg ezek az országok, egy közös vonás mindenképpen feltűnő, és ez a pronatalista, tehát a születésszámok növelését előtérbe helyező diskurzus és az ezt elősegíteni igyekvő intézkedések. „Megdöbbentően hasonló az, ahogy Erdoğan beszél a három- vagy néggyerekes török családmodellről és a nők a szerepéről a családban, mint ahogy erről Putyin vagy akár Orbán beszél” – mondta, hozzátéve, hogy
nagy különbségek vannak abban viszont, hogy a retorika mögé mennyire teszik oda a konkrét intézkedéseket és szolgáltatásokat.
Törokországban például nem teszik mögé, ott inkább az egészségügyet fejlesztették komolyabban. Viszont Oroszországban, Magyarországon és Lengyelországban nagy elánnal nyúltak hozzá a családpoltikai rendszerekhez, tehát ténylegesen próbálják mögé tenni a pénzt, nem csak beszélnek, hanem csinálnak is dolgokat. Ugyanakkor abban nagy különbségek vannak, hogy kiknek nyújtják ezeket az új típusú ellátásokat.
A beszélgetésben ezeken kívül még szó volt többek között arról is, hogy:
- történelmileg hogy alakult ki a magyarországi jóléti állam, és hogyan alakult át 2010 után,
- mi lehet az oka annak, hogy az illiberális államok nem leépítik, hanem csak átalakítják a jóléti államaikat,
- milyen társadalmi csoportokat céloznak az illiberális államok jóléti- és családpolitikai intézkedései,
- és hogy milyen hatással van az illiberális szociálpolitika a nők helyzetére?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk
A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben
Fenntarthatósági szempontból nézve a felújítás felé kell, hogy menjen a világ.
Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom
A Pénz(m)érték sorozat ötödik részében az X-generációsok mesélnek arról, mit jelent számukra a pénz és a fenntarthatóság kapcsolata.
Fontos
Ki éli túl a telet Ukrajnában?
Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.
Most épp hihetetlennek tűnik, de 2023 már biztosan az eddigi legmelegebb év lesz
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
