Nem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondja

Már az állam működésére is kihatással van, hogy egyre rosszabb a hazai oktatás helyzete. Az egyre kevesebb diplomás szaktudásának színvonala is csökken, és ez a közszolgáltatások működésében is érzékelhető. Ráadásul az állami és a versenyszféra között évről évre csak bővül a keresetek különbsége, egyre inkább romlik az a humán állomány, amivel a magyar államot működtetni kellene.

A G7 Podcastban két frissen elkészült, a magyar állam működésével foglakozó tanulmány alapján azt vizsgáltuk meg vendégeinkkel, hogy nemzetközi összehasonlításban mik az állami működés fő kihívásai, és hogyan élik ezt meg a felhasználók, azaz a magyar állampolgárok.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Policy Solutions a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen Mérlegen az állam: A közszolgáltatások helyzete és jövője a magyarok szemében címmel megjelent, ezer fős, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásra épülő elemzése a magyar emberek véleményét mérte fel. Az Egyensúly Intézet Hogyan tegyük hatékonyabbá az államot? címmel közreadott tanulmánya a magyar állam működését mutatja be adatokkal alátámasztva, és ad szakpolitikai javaslatokat.

A magyar állam mérete a közepesnél kissé nagyobbnak mondható európai összehasonlításban, amit a kiadások GDP-arányos mértékével szoktak mérni. Nem az a probléma, hogy sokat vagy keveset költ az állam, hanem hogy

A magyar államra az jellemző, hogy túlmozgásos, ahol nem nagyon lenne szerepe, és kevesebbet vállal, ahol lenne szerepe. Nálunk európai összehasonlításban rendkívül alacsony az emberi erőforrásba való befektetés

– emelte ki a problémákat az állami kiadásokkal kapcsolatban Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.

Különösen az oktatásra, egészségügyre és a szociális ellátásra költ kevesebbet európai összehasonlításban a magyar állam, míg a gazdasági beavatkozásokra, vállalatok közvetlen támogatására az európai átlag kétszeresét költi.

Nemcsak a szakemberek és a kutatók látják ezt így. A Policy Solutions felmérésében az állampolgárok véleményét keresi, hogy mit gondolnak az állami működéssel kapcsolatban. Ugyan elég jelentős társadalmi igény van arra, hogy az állam aktívan vállaljon szerepet, de az állam működésével mégis elégedetlenek a magyarok.

Amikor azt kérdeztük meg, hogy a magáncégek, vagy a magyar állam tesz-e többet az emberekért, akkor a magyaroknak a többsége azt mondta, hogy a magáncégek többet tesznek az emberekért, mint a magyar állam

– emelte ki Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója.

Azt sokszor hallottuk, hogy mely területeken költ kevesebbet a magyar állam, mint az európai átlag – de nem feltétlenül a kiadások mennyisége a gond. Hiába ugranának egyik napról a másikra a kiadások, attól még ugyanolyan rosszul működne a magyar állam.

A 21. századi szakpolitika lényege, hogy adatok és tereptapasztalatok alapján közelíti meg a problémákat. Ezek alapján lehet kitalálni egy-egy szakpolitikai megoldást, amelyet ideális esetben egy kisebb területen lehet először tesztelni. Ezt követően objektív indikátorok alapján lehet visszamérni, hogy mennyire sikerült elérni a kívánt hatást.

Ilyen a magyar állam működésében egyáltalán nem jellemző, az ötletszerűen megvalósult, sok esetben hiedelmekre, és nem tényekre, szaktudásra alapozott programokhoz utólag keres az aktuális kormányzat alátámasztó, az aktuális ellenzéke azt kétségbe vonó adatokat immár évtizedek óta.

Az egészségügy esetében nem csak a források növelésére lenne szükség. Hiszen ahhoz, hogy egészségesebbek legyenek az emberek fontos lenne a prevenció, az életvitel megváltoztatása, a táplálkozás, a sportolás is.

Az oktatás területén a legégetőbb probléma a tanárhiány:

tíz év múlva a jelenlegi pedagógusok fele a nyugdíjkorhatáron túl lesz, vagy eléri a nyugdíjhoz szükséges kort (…). Bármennyi pénzt beleönthetünk ebbe a rendszerbe, akkor ha nem lesz olyan tanár, aki el tudja látni a megfelelő munkákat.

– hívta fel a figyelmet Filippov Gábor.

A megoldáshoz természetesen elkerülhetetlen a pedagógusbérek rendezése, de szükség lenne a pedagógusképzés, az életpálya átalakítására is. De még a mai szűk erőforrások jelentős része is teljesen értelmetlen adminisztrációra és bürokráciára megy el, amit meg lehetne szüntetni, vagy automatizálni is lehetne.

A beszélgetésben ezen kívül szóba került, hogy

milyen hatása volt a gazdasági válságnak a magyar emberek problématérképére;
mik azok az állami szolgáltatások, amelyekkel elégedettek az emberek;
az oktatási és egészségügyi kihívások lehetséges megoldásai;
miért akar az Európai Unió az érthetetlenül rövid ideig járó munkanélküli ellátás meghosszabbítására forrásokat adni, és miért nem fogadja el a kormány;
hogyan lett a magyar állami működés fejlődésének valódi támogatója a kormány helyett az Európai Unió;
miért nem keresi a kormányzat az állampolgárok életét könnyebbé tevő jóléti intézkedéseket.