A halottak száma és a vakcina beadása volt az, amivel a bizalom összefüggést mutat: minél kisebb volt egy országban a bizalom szintje, annál nagyobb volt a Covid-halálozások nagysága, illetve a vakcinafelvétel aránya – mondta Ságvári Bence az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A 2020 tavaszán beinduló Covid-járvány első két évében nagyon sok nagyívű elemzés jelent meg a médiában a járvány lefolyása, a járványkezelés jellege és az egyes országok sajátosságai közti összefüggésekről. Ezek azonban sokszor vontak le elhamarkodott következtetéseket a járvány aktuális állása alapján. Az azóta eltelt időszakban felgyűlt adatok alapján viszont már születtek alaposabb kutatások is: a G7 Podcast e heti adásában egy ilyenről beszélgettünk.

Nemrég jelent meg ugyanis a London School of Economics és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében egy tanulmánykötet, ami azzal foglalkozott, hogy a társadalmi bizalom szintje hogyan befolyásolta a különféle európai országokban és különösen a mi régiónkban a járvány hatásait. A vendégünk a kötet egyik szerzője, Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója volt.

A tanulmánya a társadalmi bizalom és a megbetegedések, a halálozások és az oltások beadatásának aránya közül az utóbbi kettővel kapcsolatban mutatott ki egyértelmű összefüggést. A vakcinák esetében könnyű belátni, hogy miért van komoly szerepe a társadalmi bizalomnak. Ugyanakkor Ságvári szerint a halálozások esetében ez sokkal komplexebb probléma, ugyanis itt jelentős hatása volt annak is, hogy mennyire voltak egészségesek egy országban az emberek és hogy milyen volt az egészségügyi rendszerek állapota.

Bár azt is lehet tudni, hogy a bizalomnak és a jól funkcionáló társadalomnak van egy egészségmegőrző és közösségteremtő ereje. Ott, ahol alacsony a bizalom, az esélyek a túlélésre is alacsonyabbak. Ha metaforát kéne mondani, valamilyen csavarlazító sprayre érdemes gondolni: ha ezzel jól be van spiccelve a társadalom, ha jól tudnak a fogaskerekek, csapágygolyók egymáson elmozdulni, akkor ez egy jól működő társadalom. De ha ezek blokkolva vannak, és akadoznak, ott ennek egy csomó negatív következménye van

 – mondta.

A lezárások szigorúsága és a társadalmi bizalom között a járvány kezdeti szakaszában volt erős összefüggés az elemzés alapján. Minél inkább alacsony bizalomszintű országról volt szó, annál gyorsabb és annál drasztikusabb intézkedéseket hoztak a kormányaik. Sok egyéb faktor volt még persze erre hatással, de csak a két tényezőt összevetve volt egy jól kimutatható korreláció, ami aztán kezdett eltűnni a járvány később szakaszaiban. Részben azért, mert az országok ebben az időszakban már eltanulták egymástól, hogy hogyan lehet kezelni a járványt, vagy például mert már rendelkezésre állt az oltás.

A járvány hullámai alatt az is nyitott kérdés volt, hogy hosszabb távon csökkentik-e vagy növelik majd a járvány tapasztalatai a társadalmi bizalom szintjét. A tanulmány erre azt a választ adja, hogy habár kisebb negatív vagy pozitív elmozdulások voltak országonként, összességében nem volt meghatározó hatással a bizalom szintjére a járvány. Hosszú távon a társadalmi bizalomra az jellemző, hogy csak fokozatosan, hosszú évek során tud kiépülni, viszont nagy társadalmi kataklizmák rövidebb idő alatt is nagyon tudják rombolni. Ságvári szerint ezért is fontos tapasztalat, hogy a Covid nem számított ilyennek.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvzáró G7 Podcast: Mi derül ki abból, ha egy újságíró hónapokig rendszeresen beszélget az utca emberével?"Ha többet beszélgetnénk egymással, empatikusabb társadalomban élnénk" - Fabók Bálint személyes perspektívája a hírlevelünk Személyes perspektíva sorozatáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMoldova eddig is bonyolult függési viszonyait csak tovább kuszálta az orosz-ukrán háború, és nagyon különböző kimenetelei lehetnekA Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. A G7 Podcast e heti vendége az integrációt segítő Mizsei Kálmán, a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ élmezőnyében vagyunk egy olyan üzemanyag gyártásában, amelynek nagy a zöldítési potenciáljaA bioetanol és biodízel legújabb gyártási technológiáinak alkalmazására is vannak itthon előremutató példák - erről is beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeloni nincs olyan helyzetben, hogy eltérítse Olaszországot az atlantista vonaltólMi lesz új jobboldali olasz kormány hangzatos ígéreteikből, és milyen hatással lesznek az európai politikára? Stefano Bottonival beszéltük át a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem luxusautót vesznek a céges támogatásokból, de a technológiai szintugrás se jön összeG7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEddig senkit sem érdekelt a csirketrágya, most pedig nem tudnak lépést tartani a kereslettelAz európai műtrágya termelés jelentősen lecsökkent az elszálló földgáz árak miatt. Attól azonban nem érdemes tartani, hogy emiatt nem lesz elegendő termés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSemmiképpen nem lesz orosz helyett amerikai gázfüggőség EurópábanNem megalapozott attól tartani, hogy Európa az orosz földgáz helyett az amerikai LNG importjának lesz kiszolgáltatva - mondta Miklós László az e heti G7 Podcastban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast bizalom covid járvány járványkezelés társadalmi bizalom társadalom Olvasson tovább a kategóriában