2021 tavaszán, a járvány harmadik hulláma alatt elkészített felmérésből az derült ki, hogy a magyar lakosság 61 százaléka nem érzékelt változást a jövedelmi viszonyaiban. A vállalkozók körében ez az arány alacsonyabb, kicsit több mint 50 százalék volt. A vállalkozók közel 40 százalékának csökkent, 10 százalékuknak viszont még nőtt is a jövedelme a pandémia hatására – mondta Csákné Dr. Filep Judit, a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar Global Entrepreneurship Monitor kutatói csapatának vezetője az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A világ számos országában zajlik 1999 óta minden évben a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) vállalkozáskutatása, amihez 2020-ban csatlakozott a Budapest LAB. A Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozásfejlesztési Irodájának tudományos vezetője, Csákné Dr. Filep Judittal a G7 Podcastban a GEM-mel közös és egyéb kutatásaik alapján arról beszélgettünk, hogy milyen hatással volt a magyar kis- és középvállalatokra a járvány.
A BGE friss, 2021-es kutatásának eredményei szerint csak a vállalkozók mintegy harmada értett egyet azzal, hogy a járvány jelenthet üzleti lehetőséget is, és csak 19 százalékuk látott új, a járvány alakította üzleti lehetőséget, amit megvalósítana. A már működő vállalkozások tulajdonosai negatívabban ítélték meg a helyzetet, mint az induló vagy indulást tervező vállalkozók, akikre inkább jellemző, hogy nyitottak új üzleti ötletek megvalósítására a pandémia teremtette közegben.
Azt sejtjük, hogy ennek hátterében nem a járványhelyzet hatásai állnak. Inkább arról van szó, hogy az általánosan jellemző alacsony lehetőségészlelésen a pandémia sem tudott változtatni. Ha mindent letisztítunk, és azt mondjuk, hogy a pandémia egy lehetőség volt, hogy megmérjük azt, hogy milyen a magyar vállalkozások lehetőségészlelése, azt látjuk sajnos, hogy az egész vállalkozói hajlandóság relatíve alacsony szinten áll nálunk. Vannak ötlettel rendelkező, vállalkozó szellemű emberek, de őket a legtöbbször a bukástól való félelem és a bizonytalanság eltántorítja attól, hogy megvalósítsák az üzleti ötleteiket
– mondta Csákné dr. Filep Judit.
A járvány kezdetekor a távmunka és a digitalizáció volt a két nagy trend, amelyről azt gondoltuk, hogy a járvány miatt felgyorsulhat a terjedése. Az első valóban terjedni kezdett a magyar kkv-k körében is, viszont a digitalizációban nem történt nagy előrelépés.
A BGE 2020-as, a járvány első hulláma alatt készült adatfelvételéből látható, hogy azokban a munkakörökben, ahol a távmunka megoldható volt, a kkv-k többé-kevésbé éltek is ezzel a lehetőséggel. A digitalizáció előremozdítására viszont még egy ilyen direkt külső kényszer sem bírta rávenni a szektor többségét. 2021-ben a GEM-adatfelvétel ezt megerősítette:
A vállalkozók 41 százaléka vélte úgy, hogy a cége elboldogul digitális technológiák alkalmazása nélkül is, a járványhelyzet dacára, a harmadik hullám lezárásai közepette
– mondta Csákné dr. Filep Judit, hozzátéve, hogy nagyon nagy a diverzitás a magyar kkv-k között. 41 százaléknyi digitálisan írástudatlannak nevezhető magyar cég mellett ugyanis találtak 30 százalék olyat is, amely a pandémiától függetlenül számos digitális technológia bevezetésén van túl. 15 százaléka a cégeknek pedig folyamatosan fejleszti ezeket a technológiákat, és 14 százalék kifejezetten a pandémia miatt lépett a digitalizáció útjára.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
