Amikor 2009-2010 környékén megszületett a leghíresebb kriptovaluta, 1 bitcoinért egy pizzát lehetett venni – most már egy egész rendes pizzériát lehetne kapni érte, nagyjából 19 millió forint az árfolyama. Mi áll az évezred befektetése mögött, és fogjuk-e valaha akár szociális juttatások kifizetésére használni a nyerészkedésen és a technológia szégyenfoltját jelentő darkwebes tranzakciókon túl?

Márvány Zsolt, a CIB Bank pénzforgalmi szolgáltatások vezetője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni:

A kriptovaluták – bitcoin, ethereum vagy a több száz másik – legfontosabb része a blokklánc-technológia, ami nem egy adatbázis, hanem egy adattárolási módszertan – magyarázza Márvány Zsolt. A blokklánc-technológiai jéghegy csúcsa a bitcoin, de ami igazán izgalmas, a víz alatt van – csak a bitcoint látni belőle olyan, mintha az internetből csak az emailt használnánk.

Márvány Zsolt szerint a digitális jegybankpénz meglepően gyorsan megjelenik majd a mindennapjainkban, mert a világ jegybankjai még időben meglátták benne a lehetőséget, és azt, hogy reagálni kell az országoktól és monetáris hatóságoktól független digitális pénzek elterjedésére, mielőtt a jelenség kontrollálhatatlanná válik, és komoly versenytársa lesz a lokális pénzeknek.

A magyar jegybank is kacérkodik a saját digitális pénz bevezetésének gondolatával – de Kínában például már tesztelik is az e-jüant. Pedig 2009-ben éppen azért fejlesztették ki a bitcoint, mert a válság miatt nagyon megingott a bizalom a bankrendszerben. Az internet mintájára egy olyan pénzt fejlesztettek ekkor ki, ami független mindenkitől, nincs egy központi bankja, amely a sorsáról határoz, hanem a használói tartják életben. Az egész rendszer a totális bizalmatlanságon alapul, pont ezért kell, hogy ennyire biztonságos legyen.

A blokklánc-alapú digitális pénzek úgynevezett okos pénzek is tudnak lenni, amit programozni lehet –így válik kormányzati oldalról nagyon érdekessé a felhasználása. Akár olyat is meg lehet vele valósítani, hogy célzottan, például egy árvíz sújtotta területen élőknek adnak támogatásként digitális forintokat, amelyeket megadott időszakban megadott termékre tudnak a jogosultak elkölteni, például 12 hónapig a házuk kijavításához szükséges építőanyagra.

Az okos pénzekkel tehát egy jól irányítható és jól célozható támogatási rendszert lehetne kiépíteni, de sok kérdést is felvet ez a felhasználási mód. Mi van azokkal, akiknek semmilyen digitális csatornája nincs, vagy mi a helyzet a diktatórikus berendezkedésű országok esetén, ahol az engedetlen állampolgárok megbüntetésére is használhatnák így az okos pénzt annak befagyasztásával vagy törlésével?

A podcast elkészítését a CIB Bank támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában