Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 21. 13:31 Pénz, Piac

Letarolták a multik a magyar vetőmagpiacot, Magyarország egyszerű nyersanyag-exportőr lett

A rendszerváltás előtt a magyar mezőgazdaság fontos exportcikke volt a vetőmag, és a szakmában úgy emlékeznek, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még világszerte kifejezetten keresettek voltak a magyar nemesítésű fajták.

Ha csak a mennyiséget nézzük, akkor továbbra sincs gond. Magyarország ugyanis a hatodik legnagyobb vetőmagexportőr a világon, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile mögött. A Vetőmag Szövetség adatai szerint tavaly 316 ezer tonna vetőmagot*A növények generatív szaporítóképletét nevezzük vetőmagnak, amelynek értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határozza meg. Az a jó vetőmag, amelyben kevés az idegen fajtához tartozó szem, vagyis a hulladék, jó a csírázóképessége, hiszen ettől függ, hogy milyen termésátlagot hoz és megfelelő a nedvességtartalma, amely a vetőmag tárolása miatt elengedhetetlen. Mivel tavasszal és ősszel vetik a legtöbb növényt, ekkora kell a vetőmagvaknak is rendelkezésre állniuk, de mivel a vetőmagvakat is csak ugyanekkor lehet elvetni, ezért fontos, hogy a fél-egy évig tartó tárolási időszakot elviseljék. termesztettek a magyar gazdák 113 ezer hektáron.

 

Csakhogy emögött alig van magyar exportőr, magyar mezőgazdasági innováció pedig még kevésbé. Hiába foglalkozik Magyarországon 850 vállalkozás vetőmag termesztéssel és kereskedelemmel, ezek a magyar kivitelnek nagyjából csak az 5 százalékát adják. A maradék 95 százalékát három nagy multinacionális cég fedi le, a Monsanto, a Pioneer és a Syngenta. Ezek a cégek nagyrészt kukorica vetőmagot szállítanak a külpiacokra. Telefonon és emailben is kerestük a vállalatok, azonban nem reagáltak a megkereséseinkre.

A három nagyvállalatról annyit lehet tudni, hogy kiadják a gazdáknak a bázismagot, majd szerződést kötnek a termelőkkel, és a cég megvásárolja tőlük a késztermést, vagyis a vetőmagot. A multik vetőmag üzemmel is rendelkeznek, a Pioneer és a Syngenta zöldmezős beruházásban építette meg a feldolgozó gyárát, míg a Monsanto az egykori bábolnai IKR üzemét vásárolta meg.

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója általánosságban azt mondta a G7-nek, hogy az export tetemes részét a kukorica vetőmag teszi ki. (Kukoricából csak Franciaország exportál többet a kontinensen.)

A magyar vetőmag ágazat óriási változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A lenti grafikonon is jól kivehető, a rendszerváltáskor hirtelen visszaesett a vetőmag termelési területe, a felhasznált vetőmag mennyisége viszont meredeken emelkedni kezdett.

 

Ez főleg a vetőmag-behozatal hirtelen megjelenése miatt van. Ma már a magyar gazdák is külföldön nemesített bázismagokról szaporítják a vetőmagnak valót.

A vetőmag-üzletből elvileg kétféleképpen lehetne nyereséget csinálni. Az egyik a vetőmag termelése, a másik pedig a növények nemesítése. De hiába nő rohamosan a globális piac (1994 óta a hétszeresére nőtt a nemzetközi vetőmag-kereskedelem), az ázsiai, és azon belül is főleg a kínai vetőmag-import mindenhol letörte az árakat, és az egész ágazat jövedelmezősége visszaesett. Magyarországon az egész növénytermesztés nagy részt négy monokultúrából áll (kukorica, búza, napraforgó, repce), és a feldolgozóipari kapacitások sem olyan erősek, ezért nem lehet meglepetés, hogy hozzáadott érték nélküli nyersanyagexportőr lett az ország.

Önmagában vetőmagot sem lehet olyan egyszerűen gyártani. De megéri, mert például kukorica esetében közel duplaanyiért tudják eladni a kukorica vetőmagot, mint a hagyományos kukoricát. „Nagy a technológiai elvárás, figyelni kell a meghatározott izolációs távolság megtartására is” – mondta a G7-nek Kesjár Kammila, a Kesjár Flóra Kft. ügyvezetője. A hazai cég elsősorban zöldségfélék vetőmagját termeli és termelteti. Nemcsak Magyarországra, de a környező országokba is szállít.

Kesjár Kamilla szerint a szántóföldi kultúrák – búza, vagy kukorica – esetében kisebb a kockázat, hiszen a rosszul sikerült termést még el lehet adni takarmánynak. A zöldség-ágazatban azonban rizikósabb a vetőmagtermesztés, hiszen a növény csírázási képessége csak a betakarítást követően derül ki. Ha jó a termés vetőmagnak, akkor mehet a szemétbe.

Hogy sikerült-e a dolog, azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) régiós laboratóriumaiban döntik el, amikor bevizsgálják őket. Alkalmanként és tételenként ötezer forint a vizsgálat ára, és ha áldását adja a hivatal, akkor a vetőmag megkapja a fémzárolt minősítést (ez egyfajta minőségi garancia). A Nébih tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben több mint 160 ezer tételt vizsgáltattak be a termelők.

 

A vetőmag nemesítése*A vetőmagot úgynevezett bázismagból hozzák létre, vagyis az a termelő, aki vetőmag termesztéssel foglalkozik, bázismagot vet el a földjein. Ennek a termése lesz a vetőmag, amelyet a gazdáknak elad. A növénynemesítés feladata a megfelelő minőségű és tulajdonságú bázismagok létrehozása. még ennél is jövedelmezőbb lehet, de ehhez még több kitartás és szerencse kell. Egy-egy fajta nemesítése akár 5-10 évig is eltarthat mivel a magokat ugyanis el kell vetni és meg kell várni, míg kikel. Tehát a kísérleti növények tulajdonságai – például a szárazságtűrés, hozamnövekedés, vegyszerekkel szembeni ellenállás – csak a termés beérése után derül ki biztosan. Aztán újra el kell vetni, és újra ellenőrizni kell, és a legtöbb kísérlet nem is sikeres. Ha viszont bejött a dolog, akkor 25 éves növényfajta oltalmat szerezhet a nemesítő, ezalatt az idő alatt a forgalomba hozott vetőmagok árának 10-20 százalékát szedheti be licenszdíjként.

A magyar nemesítés egy része állami kézben maradt a rendszerváltás után, de a szakmának nincs túl jó véleménye a hazai nemesítésről, eredmények sem nagyon vannak. A hibrid vetőmagok sorában lényegében kiszorultak a hazai nemesítésű vetőmagok, a repce és a búza esetében egy százalék az arány, míg a hibrid kukorica kevesebb, mint tíz százalékát adja a magyar fejlesztésű fajták.

Pénz Piac Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2018. november 16. 14:27 Pénz

Dől a pénz a kelet-európai országokba magánutalások formájában

A tavalyi évben is bőven jutott pénz az otthoniaknak a külföldön dolgozó magyarok kereseteiből.

2018. november 15. 06:54 Pénz

Elképesztő adóssághalom húzza le Mészáros Lőrinc vidéki lapbirodalmát

Ha nem jönnének az áron felüli hirdetések az adófizetőktől, akkor összeroskadna a száz napilapot kiadó médiabirodalom.

Kasnyik Márton
2018. november 12. 09:10 Pénz

Sonkában fizeti adósságát egy kínai vállalat

A hitelezők rábólintottak az átalakítási tervre.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.