Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 10. 13:01 Pénz, Piac

Egyre többen ragadnak albérletben, mert még hitelre sem tudnak lakást venni

Továbbra is kiemelkedően magas a saját lakással rendelkezők aránya Magyarországon, de a globális trendekbe illeszkedve itthon is egyre többen bérlik az otthonukat. A témára szakosodott Rentcafé blog a közelmúltban publikált egy kutatást, amiben a világ 30 legfontosabb ingatlanpiacát vizsgálták meg aszerint, hogyan változott a tulajdonos-bérlő arány az elmúlt években.

Nem meglepő módon arra jutottak, hogy a legtöbb helyen nőtt a bérlők aránya. Mindössze kilenc olyan ország van, ahol visszaesést tapasztaltak. Ennek ellenére csak egy olyan államot találtak, ahol többen laknak bérelt lakásban, mint sajátban: Svájcot.

 


A 40 százalékos bérlői arányt is csak négy további ország érte el: Hongkong, Dél-Korea, Ausztria, illetve Németország. Ezek alapján arra az egyébként elég logikus megállapításra jutottak, hogy azokban az államokban bérelnek sokan lakást, ahol drágák az ingatlanok és viszonylag nehéz jelzáloghitelhez jutni, a törvények viszont kedveznek az albérlőknek.

Ennél egy fokkal érdekesebb, hogy hol milyen változások történtek 2010 és 2015 között. Voltak ugyanis országok, ahol hatalmasat ugrott az albérletben élők száma. Az ez alapján összeállított listát az Egyesült Királyság vezeti, ahol ötödével többen laktak bérlakásban a vizsgált időszak végén, mint annak elején. Ez 2,1 millióval több embert jelent. Az Egyesült Államokban arányaiban ugyan jóval kisebb volt az ugrás, a 9,3 százalékos növekedés azonban ott 6,2 millióval több bérlőt eredményezett.

Bár arra a saját maguknak feltett kérdésre, hogy belépett-e a világ a lakásbérlők korába, nem igazán adnak választ, azt azért jelzik, hogy elég sok minden a bemutatott trend folytatódása irányába hat. A növekvő, illetve viszonylag magas szintre beálló ingatlanárak, a 10-15 évvel korábbinál szigorúbb hitelezési feltételek, és a demográfiai változások is arra utalnak, hogy csökkenni fog a saját ingatlannal rendelkező háztartások száma.

A felmérésbe ugyan több kelet-európai ország is belefért, sőt a szerzők külön fel is hívták a figyelmet, hogy történelmi okokból a térségben kifejezetten magas a lakástulajdonosok aránya, Magyarország kimaradt a kutatásból. Mivel azonban a Rentcafé Európa esetében az Eurostat adatokkal számolt, megnéztük, hogy nálunk mi a helyzet.

 

Nos, kár volt kihagyni Magyarországot, ugyanis a vizsgált időszakban nálunk még az Egyesült Királyságban mértnél is gyorsabban nőtt a bérlők aránya. Míg 2010-ben csak a lakosság 10,3 százaléka tartozott ebbe a körbe, 2015-ben és egy évvel később is már 13,7, ami 33 százalékos növekedést jelent. Ez persze nemzetközi összevetésben még mindig alacsony, a régióban azonban már nem számít annak. Horvátországban, Szlovákiában és Litvániában továbbra is 10 százalék körül mozog ez a mutató, Romániában pedig csak 4 százalék.

Más kérdés, hogy itthon a bérlők többsége továbbra is szociális alapon jut lakáshoz, a piaci árat fizetők aránya csak 4,8 százalék. Igen ám, de ebben a körben duplázódást hozott a 2010 és 2015 közötti öt esztendő, hiszen az évtized elején még csak 2,4 százalék volt a mutató (igaz az Eurostat adatai szerint 2016-ban 4,3 százalékra esett vissza a szám).

 

Ez persze még messze nem jelenti azt, hogy a lakástulajdon körüli kultusz megreccsent volna Magyarországon. Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta nekünk, hogy a piaci áron bérlők többsége is legtöbbször kényszerből tesz így, jellemzően azért, mert nem tudja előteremteni az ingatlanvásárláshoz szükséges önrészt. A gazdasági válság óta ugyanis a bankok elvárják, hogy a vételár egy részét a vevők tegyék le. A megugró ingatlanárak mellett ez viszont akár 5-8 millió forintot is jelenthet, márpedig van egy olyan kör, amely ezt nem tudja előteremteni. Így hiába lenne hasonló összegű a havi a törlesztőrészlet, mint amennyi bérleti díjat fizetni kell, ez a kör albérletbe kényszerül.

Pénz Piac albérlet ingatlanpiac jelzáloghitel lakásbérlés lakástulajdon Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 17. 16:04 Pénz, Piac

Tízezer eurót ad kölcsön a bank, de legfeljebb 9958-at kell visszafizetned

Megőrültek a német bankok: kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyi kölcsönt felvettél. Újabb szintet lépett a hitelezési láz.

2018. szeptember 17. 13:58 Pénz

A magyar GDP többszörösét pakolják adóparadicsomokba európai bankok

37 európai nagybank összesen 550 milliárd euró offshore helyszíneket érintő mozgatásához járul hozzá. Ez a magyar GDP körülbelül 4,5-szerese.

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 14. 13:35 Állam, Pénz

Orbán Viktornak van a legkisebb fizetése a kormány tagjai közül

Nem tűnik túl logikusnak, hogy a főnökök keresik a legkevesebbet, pedig a kormányban ez a helyzet. Van olyan, aki a kormányfői fizetés tripláját viszi haza.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.