(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A világgazdasági növekedés 2025-ben várhatóan tovább lassul majd. A dezinfláció folytatódhat, de az inflációs kockázatokra továbbra is figyelni kell, és a jegybankoknak alkalmazkodniuk kell az amerikai politika esetleges változásához, valamint az arra adott reakciókhoz. Az USA gazdasága a belső kereslet és a munkaerőpiac folytatódó lehűlése miatt már nem fog tudni akkora növekedést felmutatni, mint tavaly, Európa strukturális problémáit pedig Trump megválasztása fokozza. A feltörekvő piacok növekedési prémiuma valószínűleg továbbra is megmarad a fejlett piacokkal szemben, és Ázsia továbbra is a növekedés egyik fő hajtóereje marad.
Az amerikai gazdaság várhatóan puha landolást fog végrehajtani 2025-ben, az Amundi Institute alapforgatókönyve szerint az infláció további csökkenése a munkanélküliségi ráta fokozatos, de lassú további emelkedése mellett következik be. Az idén várható 2 százalék körüli növekedést leginkább a lakossági kereslet fogja vezérelni, aminek robusztus volta a magasabb kamatszintek ellenére tavaly is a legfőbb meglepetést okozta.
Európa növekedése várhatóan csak feleakkora mértékű lesz, mint az USA-ban, és az is leginkább a lazuló monetáris kondíciók hatása lesz. Már ez is nagy szó ugyanakkor, hiszen nagymértékű fiskális ösztönzés nem tűnik reálisnak (pedig lenne rá igény) a költségvetési deficitre vonatkozó szabályok ismételt életbe lépése miatt, és a külkereskedelem hozzájárulása is csekély lehet a fokozódó protekcionista intézkedések közepette. A kulcs a várhatóan amerikai társánál nagyobb mértékben lazító EKB kamatpolitikája lesz, ami várhatóan fokozatos javulást eredményez majd a lakossági fogyasztás és beruházások terén.
A magas megtakarítási ráta és alacsony fogyasztói bizalom kettős hatását nehéz lesz megtörni (hasonlóan a hazai helyzethez), amihez szükség lesz arra, hogy a munkaerőpiaci helyzet ne romoljon látványosan. Az Amundi elemzőinek várakozása szerint azonban a folytatódó reálbér-emelkedés és az alapkamat mérséklődése miatt csökkenhet a megtakarítási hajlandóság, ami lehetővé teszi a fogyasztás beindulását. Ennek már láthatóak is halvány jelei a hitelkereslet növekedésében.
Az előrejelzések továbbra is heterogén teljesítményt mutatnak az euróövezet négy legnagyobb országában: Németország továbbra is lemaradó lehet, Franciaország és Olaszország szerény növekedést mutathat fel, Spanyolország pedig még 2025-ben is átlagon felül teljesíthet.
Japánban a jegybanknak sikerült horgonyoznia az inflációs várakozásokat, és úgy tűnik, beindult a várva várt ár-bér spirál, ami tartóssá teheti az inflációt a 2 százalékos jegybanki célszinten. A javuló gazdasági fundamentumok mentén a jegybank további lassú normalizációs lépéseket tehet az alapkamat emelésével, ügyelve annak piaci hatásaira.
A fejlődő piacokon vegyes kép rajzolódik ki. Egyes országok – mint Brazília – további kamatemelésekre készülhetnek a romló fiskális és inflációs helyzet miatt, míg Ázsia legtöbb országában a nemrég elkezdett kamatvágási ciklusok folytatódhatnak, azonban a korábban vártnál lassabb ütemezéssel. A kis és nyitott, exportorientált gazdaságok újabb veszélyekkel néznek szembe a vámok emelésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt, míg a belső fogyasztásra támaszkodó országok felülteljesíthetnek. Ebből a szempontból India, Indonézia és Lengyelország tűnik a leginkább ellenállónak.
A világgazdasági növekedés motorja továbbra is Kína (a mérete miatt) és India (a dinamikája miatt) lesznek a feltörekvő országok között. Az Amundi Institute várakozásai alapján a kínai gazdaság tovább lassulhat 2025-ben (4,1 százalék), míg India fenntarthatja a 6 százalék feletti növekedését (6,3 százalékos), jó úton haladva a következő évtized növekedési bajnoka cím felé.
Kína előtt két fontos kihívás áll: a gazdasági növekedés megtámogatása a megfelelő fiskális eszközökkel és elégséges mértékben, illetve az amerikai importvámok kérdése, amely döntően befolyásolhatja az eddig a gazdaság motorjaként funkcionáló exportra termelő iparágak helyzetét. Indiában a legfontosabb feladatok a globális ellátási láncokba való minél jobb beépülés, az infrastruktúra fejlesztése és az egyensúlytalanságok kezelése.
A közép-kelet-európai régióban magasabb gazdasági növekedés várható 2025-ben, mint tavaly, de az egyes országok közötti különbségek fennmaradhatnak. Az Amundi Institute előrejelzése szerint a lengyel és román 2,5 százalék körüli növekedés mellett a cseh és a magyar gazdaság 2 százalékos ütemben bővülhet. A lengyel és román infláció 2025-ben is 4 százalék felett alakulhat, míg a cseh 3, a magyar 3,5 százalék körüli lehet.
Kötvények: a magas hozamszintek vonzereje
A kötvénypiaci hozamok továbbra is vonzó szinten tartózkodnak az elmúlt tíz év átlagához képest. Az infláció várható további csökkenése miatt a központi bankoknak nincs okuk a korábbi szigorú monetáris politika fenntartására, a semleges állapothoz való visszatérés 2025-ben támogatólag hat majd a kötvénypiacokra. Az amerikai gazdaságpolitika és annak potenciális hatásaival kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban a volatilitás továbbra is magas lehet. A nagyobb jegybankok közül a Fed és az angol jegybank 3,5 százalékig, az Európai Központi Bank 2,25 százalékig csökkentheti az alapkamatot, míg Japánban két 25 bázispontos emelés az alapforgatókönyv az Amundinál.*Ezek a számok még nem tartalmazzák a Fed decemberi döntésének hatásait.
Mivel a recesszió valószínűsége alacsony, és Amerikában a visszaesés elkerülése (soft landing) az alapforgatókönyv, a vállalati fundamentumok stabilak maradhatnak, így a vállalati kötvények felülteljesítését várják az Amundi stratégái. A globális fejlődő piaci kötvények között azokra az országokra érdemes összpontosítani, amelyek magas reálhozamokkal rendelkeznek. A magas felárak azonban valós kockázatokat tükröznek: a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság sok országban a gazdasági kilátások romlását, a deviza leértékelődését és a monetáris politika szigorodását idézheti elő, ezért érdemes szelektívnek lenni.
A közép-kelet-európai régió kötvénypiaci feláraira pozitívan hathat, hogy az orosz-ukrán háború lezárásának nő a valószínűsége, ugyanakkor az európai árukra kivetett amerikai importvámok emelése érzékenyen érintheti a régió nyitottabb és a globális értékláncokba jobban integrálódott gazdaságait. A régióban így a cseh és magyar jegybank csak óvatosan haladhat majd a kamatvágásokkal, noha az inflációs kép kedvező, míg a lengyel és román alapkamat akár egész évben is a jelenlegi szinten maradhat. A visszafogott kamatvágási várakozások miatt a régiós kötvényektől a jelenlegi lejáratig számított hozamokon túl érdemi hozamtöbblet az árfolyamnyereség miatt nem túl valószínű.
Részvények: van még tér felfelé
Az Amundi várakozásai szerint idén is jó év várható a globális részvénypiacokon. Az amerikai soft landing, a meghatározó jegybankok várható lazító lépései, valamint a kínai fiskális ösztönző csomag mind pozitívan hatnak, ugyanakkor a magas értékeltségek miatt kiemelt fókuszt kap majd a vállalatok eredménytermelő képessége, különösen a felfokozott elemzői várakozásokhoz képest.
A részvénypiaci mozgások az első kamatvágás után arra utalnak, hogy a befektetők a puha landolási pályát árazzák, ami historikusan tovább folytatódó emelkedést vetít előre az USA-ban. Trump megválasztása óta a ciklikus szektorok újra felülteljesítik a defenzív szektorokat, azt jelezve, hogy egy újabb felívelés forgatókönyve az amerikai gazdaságban valószínűbb, mint egy klasszikus ciklus végi lassulásé.
Európában a befektetési kilátások a geopolitikai helyzet romlása és a kereskedelmi feszültségek újbóli feléledése miatt első ránézésre rosszabbak, mint Amerikában, hiszen a legnagyobb tőzsdei vállalatoknak jelentős exportkitettségeik vannak. Ugyanakkor ezek a kockázatok már nagymértékben be vannak árazva, amit jól mutat, hogy a német DAX index decemberben új csúcsra tudott futni Trump megválasztása után, és az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta tavaly Európában a 20 százalékos emelkedésével. Mindezek mellett az európai részvénypiacok értékeltségi diszkontja Amerikával szemben olyan szintre emelkedett, hogy az nagyon vonzóvá teszi őket az értékalapú befektetők számára.
A japán piac szintén érdekes lehet értékalapú szemmel, hiszen a több évtizedes deflációs időszak vége beindíthatja a fogyasztást, és a helyi tőzsde által kezdeményezett reformok következtében elindult részvényesbarát vállalati kultúra kialakításában a legtöbb elemző szerint még bőven van potenciál. A japán részvénypiac szempontjából kulcskérdés lehet a jen dollárral szembeni mozgása, így az erősödő dollár az amerikai választások után pozitív jel.
A kínai részvénypiac szempontjából két meghatározó tényező határozhatja majd meg az irányt: a fiskális ösztönzőcsomag mérete és részletei, valamint az amerikai kereskedelmi háború legújabb, Trump 2.0 című fejezete. Bíztató ebből a szempontból, hogy a főbb kínai indexek az amerikai választások előtti szintekhez képest pozitív tartományban vannak, ugyanakkor a 2025-ös év várhatóan mozgalmas lesz a befektetőknek.
A közép-kelet-európai régió részvénypiacai továbbra is vonzónak tekinthetők értékeltségi szempontból, az orosz-ukrán háború esetleges lezárásának pedig itt lehet a leginkább pozitív hatása. A monetáris politikai kilátások alapján a hozamok csökkenése által biztosított hátszél kifulladhat, azonban a bankszektor a magasan maradó kamatokból profitálhat. A pénzügyi szektor magas súlya a régiós indexekben előnyös lehet a többi régióval szemben, ami a helyi tendenciák mellett komoly globális hátszelet is jelenthet. A külföldi befektetők visszatérése a magyar részvénypiacra további komoly felhajtóerőt jelentene.
Nyersanyagok: a volatilitás fennmaradhat
Az Amundi elemzői nem várnak a tavalyihoz hasonló nagymértékű emelkedést idén az aranytól, inkább mint menekülőeszköz teljesíthet jól a piaci turbulenciák esetén. A középtávú folyamatok azonban továbbra is támogatóak, úgymint a monetáris lazítás, a továbbra is nagy költségvetési deficit és emelkedő államadósság a meghatározó országokban, a folytatódó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek világszerte, valamint a központi bankok vásárlásai, különösen olyan országok részéről, amelyek a dollártól való függésüket próbálják csökkenteni.
Az ipari fémek esetében a kínai gazdasági lassulás és az energiaátmenet üteme a két ellentétes faktor, ami meghatározhatja az irányt a következő években. Noha a fiskális ösztönző csomag valószínűleg nem fordítja meg a hosszú távú trendet Kínában, a lefelé mutató kockázatokat azonban mérsékli, így stabilitást hozhat a piacra. Újabb érdemi keresletet így inkább a zöld átmenet fog jelenteni azon fémek iránt, amelyek kulcsfontosságúak az elektrifikáció terén.
Trump megválasztását követően a magasabb amerikai kitermelésnek az olajárra gyakorolt negatív hatását valószínűleg ellensúlyozza az iráni nyersolajexportra nehezedő nyomás, valamint az energetikai átmenetre vonatkozó jogszabályok késedelme. Az olajpiacon gyakoribbak lehetnek a nagyobb mértékű mozgások, de a kínálat maradhat a hajtóerő. Szaúd-Arábia hajlandósága az alacsonyabb árak elfogadására az OPEC hitelességének helyreállítása és a piaci részesedés visszaszerzése érdekében, valamint a növekvő nem OPEC-kibocsátás egyaránt alacsonyabb egyensúlyi árat feltételez, így az Amundi elemzői idén 75-80 dolláros árfolyamsávval számolnak a Brent típusú kőolaj esetében.
Összességében tehát óvatos optimizmussal tekinthetünk 2025-re, nagyobb gazdasági lassulás nem várható a jelenleg ismert gazdasági fundamentumok alapján, de a piaci volatilitás fennmaradhat a magas részvénypiaci árazások, a jegybankok adatvezérelt hozzáállása, valamint a geopolitikai kockázatok növekedése miatt.
Pénz
A legrosszabb napokon derül ki, hogy ki a jó befektető
Ha valaki képes felülteljesíteni a piac számára nagy bukókat hozó napokon, akkor hosszú távon a legjobbak közé repítheti a portfólióját.
Jövőre már nem Romániára fogunk irigykedni
Lengyelországban sokkal könnyebben összejöhet a 3 százalék feletti növekedés, mint idehaza, részben a felszabadított uniós forrásoknak köszönhetően.
Annyi mindenre kell költeni, hogy feltámadhat az infláció
Kínálati korlátokba ütközhetnek jövőre a zöld technológiai vagy épp honvédelmi beruházások, ami új inflációs sokkokat eredményezhet.
Fontos
Kevesebbet keresnek a boltok a csirkemellen és a sertéscombon, mint az árstop előtt
Valószínűleg a kiemelt figyelem az oka, hogy a két hústermék árrése a hatósági beavatkozás megszűnése után sem állt vissza a korábbi szintre.
Budapest ipari múltjának újabb darabja tűnik el végleg
A Bonbonetti gyárat a 30-as években alakította ki Stühmer Frigyes vállalata, most a Petro Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető Roshen zárja be végleg.
Az EU-ban drágul, egy szakadár területen viszont nincs is gáz az ukrán tranzit hiányában
Közép-Európában nem fenyeget válság, a hivatalosan Moldovához tartozó Transznisztriában viszont egyelőre nem látni, hogyan vészelik át a telet orosz gáz nélkül.
