(A szerző a Cambridge Econometrics elemzője, a Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Az inflációval a világ legtöbb gazdasága megküzdött az elmúlt években, nem csak a magyar. Az Európai Unió 27 tagországában az átlagos inflációs ráta 11,5 százalékon tetőzött 2022 novemberében, míg valamivel később, 2023 áprilisában az élelmiszer-infláció 19,6 százalékot ért el (év/év alapon). Az élelmiszer-infláció különösen fontos mérőszám, mivel az alsó és középrétegek jövedelmük jelentős részét alapvető élelmiszerekre költik, így aránytalanul nagy mértékben érinti ezeket a legkiszolgáltatottabb rétegeket.
A 2022 januárja és 2023 decembere közötti kétéves időszakban az élelmiszerárak összesen 27 százalékkal drágultak az EU-ban. Az Economist 2022-ben az energiaárak mellett az élelmiszerárakat nevezte meg az infláció fő okozójaként. Az elmúlt évek inflációs hullámait elemző cikkek elsősorban a Covid után lassan helyreálló ellátási láncokat, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaár-robbanást nevezik meg mint elsődleges okot.
Míg mindezek a tényezők kétségtelenül felelősek a korábbi években tapasztalt magas infláció jelentős részéért, ha igazán eredményesen szeretnénk a jövőben az inflációs nyomással szemben fellépni, akkor az inflációt okozó hatásokat teljes körűen érdemes megvizsgálni.
Itt lép be az inflációs kérdésbe a klímaváltozás.
Egy 2024 márciusában publikált nemzetközi empirikus kutatás megállapította, hogy 2022-ben a nyári hőség 0,43-0,93 százalékponttal növelte a 2022. évi európai élelmiszer-inflációt, de ez a hatás 30-50 százalékkal erősödik tovább az elkövetkezendő 10 évben. Abban az esetben, ha az átlagos hőmérséklet-növekedés meghaladja a 1,5 Celsius-fokot, a hatás az évi 1-3 százalékpontot is elérheti 2035-ig. Itthon a Magyar Nemzeti Bank elemzői a szeptemberi inflációs adatok elemzésekor jelentették ki, hogy a „nyár végén kialakuló aszály nemcsak a mezőgazdaság kilátásait, hanem a magyar gazdaság idei teljesítményét is jelentősen rontotta.”
A Cambridge Econometrics elemzői már 2022-ben, az orosz-ukrán háború kirobbanása utáni inflációs nyomás idején megvizsgálták a dekarbonizációs (azaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló) törekvések és a klímaváltozás direkt hatásainak összetett, hosszútávú inflációs hatását. Elemzésükben arra jutottak, hogy mind a klímaváltozás, mind az arra való felkészülés inflációs hatással jár, bár az utóbbi pozitív eredménye a gazdasági teljesítmény és a foglalkoztatás növelése.
A klímaváltozás inflációs hatására az ENSZ 2024-es jelentésében is felhívja a figyelmet, és kiemeli, hogy a különböző klímaváltozás okozta sokkok jelentős hatást gyakorolnak a mezőgazdasági termelésre, amely a kínálat visszaesésével és az árak növekedésével jár.
De milyen sokkokról is van szó pontosan, és ezek hogyan hatnak az élelmiszerárakra?
Az említett empirikus vizsgálatban négy különböző klímaváltozás okozta sokkot különítettek el: a megnövekedett havi átlaghőmérsékletet, a megnövekedett havi átlaghőmérséklet szórását, valamint az extrémen száraz vagy nedves körülmények előfordulását. Egy 2023-as IMF-elemzésben csak három elkülönített sokkot vizsgáltak, a hőmérsékletet, az aszályt és a viharokat. Ezek az elemzések az emberi tevékenység okozta környezetváltozás hatását próbálják megbecsülni.
Az extrém időjárás-változások az élelmiszer-inflációt a mezőgazdasági produktivitáson keresztül növelik. A mezőgazdaság mindenhol a megszokott környezeti mintázatok alapján működik, az ettől történő extrém eltérések miatt visszaeshet a termelés, ez pedig kínálatszűkülést eredményez a piacon.
Hacsak a piac nem képes a kiesett árut azonos áron pótolni máshonnan, a kínálatszűkülés az árak növekedésével jár együtt.
Fontos megemlíteni viszont, hogy ez a hatás jelentősen eltér a különböző klímamodellek és mezőgazdasági áruk esetén, és függ a további gazdaságspecifikus tényezőktől. Ilyen tényezők lehetnek a fix beszállítói szerződések száma, a helyettesítő termékek elérhetősége, a kormányzati árkontroll bevezetése vagy a gazdaság fejlettségének szintje. (Egy fejlett gazdaságban átlagosan az emberek jövedelmük kisebb részét költik alapvető élelmiszerekre, így ezeknek a fogyasztói kosárban – tehát az inflációban is – kisebb a súlyuk.)
A klímaváltozás a mezőgazdaságon keresztül közvetlenül fejt ki inflációs nyomást, de nem szabad elfelejteni, hogy számos közvetett hatás is megjelenik. A klasszikus kereslet-kínálati rendszerben két esemény emelheti az árakat: ha csökken a kínálat (tehát hiány alakul ki) vagy túlkereslet jön létre. Ha a világon a zöld átmenet gyorsan valósul meg, akkor mindkét hatás egyszerre fog érvényesülni. Az energiaárak növekedésbe kezdenek a kínálat visszaszorítása miatt, hiszen az átmenet közben kivezetjük a szén-dioxid-intenzív technológiákat, ezekből hiány lép fel. Ezzel párhuzamosan pedig az új, alacsonyabb kibocsátású technológiák ára felmegy a növekvő kereslet miatt. Ezt a hatást tudja középtávon kiegyensúlyozni az olcsó fenntartható energia nagy aránya az energiatermelésben.
Az infláció elleni védekezés fontos eszköze lehet, ha modellezzük az egyes hatások erősségégét a különböző időtávokon, és megértjük ezek összefüggéseit. Ilyen kutatásokat a gazdaság számos területén találhatunk, ilyenek például a befektetési döntések vagy például a Cambridge Econometrics Magyar Nemzeti Bank számára készített kutatása. Ezekben a vizsgálatok arra keresnek választ, hogy egy adott alaphelyzethez képest hogyan alakul az infláció a magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletet feltételező klímaszcenáriók esetén.
Ahhoz azonban, hogy a kedvezőbb forgatókönyveket érhessük el, elengedhetetlen a gazdaság, különösen a mezőgazdaság alkalmazkodása és innovációk bevezetése. Ezen felül kulcsszerepet játszik még a monetáris és fiskális politika, valamint a különböző támogatási rendszerek és programok, melyek finanszírozzák és ösztönözhetik a szükséges innovációt.
Pénz
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
