A hosszú aszályok miatt egyre inkább ellehetetlenül egyes termények hazai termesztése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás pedig nem megy könnyen a hazai agráriumban.

Mi történt? A klímaváltozás miatt kialakuló nagyobb aszályok átalakítják a magyar mezőgazdaságot, emiatt például az itthon régebben nagy mennyiségben termelt málna szinte teljesen kiszorult a hazai termelésből, de a kajszi, a szőlő vagy az alma hazai termelésének sem tesznek jót a forró nyarak.

• Néhány zöldségféle hazai termesztését is negatívan érinti a forróság, ide tartoznak például bizonyos saláta- és káposztafajták, például a brokkoli és a karfiol, a burgonya, vagy a paradicsom – derül ki a Pénzcentrum cikkéből.

Számokban: míg a nyolcvanas években 40-60 ezer tonna málna került le minden évben a magyarországi földekről, 2022-ben már csak 0,9 ezer tonna termett. A klímaváltozás mellett ebben nagy szerepet játszott a munkaerőhiány is, a korábbi termelőket és szedőket elszívta a jobban fizető ipar.

• Az alma termésmennyisége 2013 és 2022 között 585 ezer tonnáról 280 ezer tonnára csökkent, a körtéé 36-ról 15 ezer tonnára, az egresé 1-ről 0,1-re a Qubit cikkében bemutatott adatok alapján.

Felülnézet: a 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok jelenleg ritkán, átlagosan 20 évből maximum 1 évben fordulnak elő hazánk nagy részén, de van olyan forgatókönyv, amely szerint az évszázad végére ez az ország kb. 80 százalékán 2-5 évre emelkedhet – derül ki a Másfélfok.hu elemzéséből.

• 2004 és 2023 között átlagosan 20-25 egymást követő napon volt szárazság az ország nagy részén, az évszázad végére az ország középső és északi területein viszont akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső július és szeptember között.

Tágabb kontextus: a klímaváltozáshoz és az aszályhoz lehet alkalmazkodni, és lehet ellenük tenni. 

• A vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése, illetve talajmegőrzési és talajvédelmi intézkedések mellett szükség van a termelők és a helyi közösségek oktatására és támogatására is.
• Az aszályok intenzitását pedig a klímaváltozás elleni globális fellépéssel, kibocsátáscsökkentéssel lehet kordában tartani.
• Az innovatívabb agráriummal rendelkező országokban az új körülményekhez alkalmazkodó fajtákat nemesítenek, vagy más terményekre állnak át.

Igen, de: az alkalmazkodásnak is vannak határai, ezért nem kizárt, hogy bizonyos térségekben idővel fel kell adni a mezőgazdaságot, mert olyan mostoha feltételek alakulnak ki, amelyek közepette már nem lehet termelni – emlékeztet a Pénzcentrum.

• A hőséghez jobban alkalmazkodó „génszerkesztett” vetőmagok vetése segíthetne a hozamingadozás csökkentésében, de ez nálunk tabu, pedig szakmai érvek a génszerkesztés ellen nehezen hozhatóak fel – mondta Raskó György egykori államtitkár, agrárvállalkozó a Hvg360-nak.
• Növénynemesítéssel foglalkozó intézeteink szerinte súlyos anyagi és humánerőforrás-gondokkal küszködnek, így költséges, hosszú távon megtérülő nemesítésre nem vállalkozhatnak. A korszerű talajművelési technológiák használatára viszont vannak itthon jó példák.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába akarod elkerülni a génmódosított alapanyagú élelmiszereket, ez lehetetlenAbban a hisztérikus megközelítésben, amely Magyarországra is egyre jellemzőbb, nem sok értelme van a GMO-ellenességnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVersenyhátrányba kerülhetnek a magyar gazdák, mégis nehezen váltanak a talajművelésbenA páréves távlatban sok előnnyel járó talajmegújító módszerek alkalmazása embrionális állapotban van, megnéztük egy helyszínen, hogy miért.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet aszály gyümölcs hőség klímaváltozás mezőgazdaság zöldség Olvasson tovább a kategóriában