Erasmus és Horizont: lépésről lépésre bontakozik ki a magyar tudományos-felsőoktatási huxit
Egy évvel a speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású magyar egyetemek és kutatóhelyek Erasmus-programból és Horizont Európa kutatási együttműködésből való kizárása után a területért felelős miniszter Magyarország és az EU-közötti tárgyalások elakadásáról nyilatkozott. Ezt lényegében megerősítve a magyar kormány bejelentette a Pannonia-cserediák- és a HU-rizont kutatási programot.
Számokban: A 8 milliárdos magyar költségvetési forrásból indított HU-rizont program mellett a magyar kormány további 6 milliárd forintot különített el külföldi kutatók magyarországi kutatásainak finanszírozására. 5,4 milliárd forintos keretösszegből támogatják idén azokat az alapítványi egyetemeket, amelyek eddig már elestek Horizont-forrásoktól. A Pannonia-csereprogram mintegy 10 milliárdos forrásból nyílt meg.
A magyar kormánynak kedvezőtlen költségvetési helyzetben kell mintegy 24 milliárd forintot költenie saját zsebből a magyar részvétellel zajló nemzetközi kutatásokra, hogy legalább papíron valamennyire pótolja a rendszerből kiesett EU-s forrásokat.
Ebből az összegből nemcsak a magyar, hanem az azokkal együttműködő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozná a kormány.
Reakció: Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Népszavának azt nyilatkozta: a kizárás az egész magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és innovációnak kárt okoz, és minden olyan lépést, ami ezt enyhíteni szándékozik, üdvözöl.
“El kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljesjogú tagja legyen az európai kutatási térségnek”, tette hozzá.
Az MTA volt elnöke, Pálinkás József a HU-rizontot irracionális elképzelésnek és pénzkidobásnak nevezte: “azt a nemzetközi kutatási együttműködést, hálózatot, amit az EU összes tagországa együtt épített fel, mi nem tudjuk egyedül újraalkotni”.
Mit mond a kormány? A területért felelős államtitkár szerint a HU-rizont nem a Horizont pótlására jött létre: a “cél, olyan nemzetközi kutatási együttműködések erősítése, amelyek a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálják.”
Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter Miskolc ellenzéki polgármesterét és egyben a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagját arra kérte a Portfolio cikke szerint, hogy brüsszeli kapcsolatai révén “mutasson rá és bizonyítsa”, hogy “nem politikai diszkrimináció alapján működnek az alapítványi egyetemek”.
Háttér:A magyar egyetemek kiszorulása a programokból beláthatatlan károkkal jár a magyar tudományos kutatások nemzetközi kapcsolati rendszerére és beágyazottságára.
Árulkodó, hogy a nem EU-tag Egyesült Királyság éppen tavaly szeptemberre navigálta magát vissza a Horizontba – azzal a feltétellel, hogy évi 2,6 milliárd eurót fizetnek be uniós tudományos alapokba.
Tágabb perspektíva: A jelentős összegeket mozgató, EU-s finanszírozású felsőoktatási-tudományos programokból bő egy évvel ezelőtt zárták ki a magyar alapítványi fenntartású egyetemeket, ugyanis az EU a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi konstrukcióban – lényegében álmagánosított, kiszervezett – formában működtetett egyetemek esetében nem látta biztosítottnak a pénz útjának átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, az érdekütközések kizárását.
Az összeférhetetlenségi kritikák miatt az ilyen alapítványok kuratóriumaiból miniszterek, kormánytagok léptek ki, de az EB ezek után is törvényi garanciákat várt az alapítványokat fenntartó kuratóriumok sajátos túlhatalmával szemben. Ilyen például a tagság kritériumainak, a jelölés és kinevezés folyamatának rögzítése.
Bár a fenntartóváltás célja az elérhető források szélesítése volt, annak következtében a magyar felsőoktatási intézmények jelentős forrásoktól estek el, miközben egyelőre a tanársegédek és adjunktusok bérezését sem tudták kihúzni a raktárosi fizetések szintjéről, noha történtek bérfejlesztések egyes helyeken. Nemzetközi jelentések szerint az elmúlt 10 évben a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómia jelentősen csökkent.
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.