Mennyit segíthetne egy magyar családnak az erkélyes napelem, ha engednék beüzemelni?

Németországban óriási felfutásban van az erkély napelemes piac. Amint arról korábban részletesen többször írtunk, ezek olyan kisebb kapacitású rendszerek, amelyek egyszerűen az erkélykorlátra (vagy bárhova máshova, akár a fészer tetejére is) akaszthatók, és csak egy sima konnektorhoz kell a vezetéküket csatlakoztatni. Leginkább arra alkalmasak, hogy amikor napközben süt a nap, a háztartás állandó fogyasztóit (hűtő, hűtőláda, villanybojler, set-top-box, wifi router és hasonlók) közvetlenül táplálják, és ezzel mérséklik a villanyszámlát, hiszen ezt az árammennyiséget nem kell megvenni az áramszolgáltatótól.

Ha valaki beprogramozza a mosógépét vagy a mosogatógépét, esetleg a robotporszívót, hogy délben induljon el, mert arra számít, hogy aznap hétágra süt majd a nap, akkor az ilyen kis erkély napelemek még ebbe is alaposan besegíthetnek, és valószínűleg nem kell már sokat várni arra, hogy a hasonló megoldások automatán menjenek: egy központi egység csak akkor indítja el a mosógépet, ha süt a nap.

Az erkélyre szerelhető napelem az uniós szabályozás német értelmezése szerint legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, de két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, vagyis olyan dobozos termék, mint bármely más műszaki cikk. A (német) vevő csak hazaviszi a boltból, bedugja a konnektorba, és működik.

A magyar jogértelmezés szerint viszont mindez tilos (ismereteink szerint az unióban eddig egyedülálló módon).

A német piaci felfutásnak egyébként két fő oka van. Egyrészt ezekkel a tipikusan 600-800 euró körüli szerkezetekkel a magas rezsi elől menekülnek a lakosok, másrészt az igényeket látva a német városok sorra dolgozzák ki a lakossági támogatási programjaikat. A napokban például Jéna jelentette be, hogy 100 ezer eurót különített el a vásárlók támogatására. Alanyi jogon az erkély napelem 25 százalékát, de legfeljebb 200 eurót fizet ki a város, ám a szociálisan rászoruló vevőket akár 75 százalékkal is támogatja. Rengeteg hasonló önkormányzati program fut már országszerte, a városok öntik a pénzt az erkély napelemek vevőihez, hogy minél kevesebb áramot kelljen a közműhálózatból megvenni (illetve egyáltalán az erőmávekben megtermelni).

Németországban az erkély napelemmel többnyire a hálózatba táplálják az adott pillanatban éppen el nem használt áramot, ott ez egyelőre nem probléma, szükség esetén a szolgáltatók lecserélik a villanyórát, és még az sem merült fel, hogy ezek a szerkezetek túlterhelnék az ottani hálózatot (olyan kis kapacitású megoldásokról beszélünk, hogy a termelésük jelentős részét amúgy is azonnal elfogyasztja a lakás, akkor is, ha napközben nincs otthon senki).

Mivel gombamód szaporodnak a felhasználók, a különböző közösségi médiás csoportokban egyre többen osztják meg a termelési adataikat. Természetesen nagyon sok függ attól, hogy milyen tájolású és mekkora dőlésszögű a napelem elhelyezése, illetve hogy a napsugárzás mennyire süti be a felületét egész nap, ám egyre több a konkrét (német) felhasználói adat, amiből egy ilyen kis rendszer használhatóságára következtetni lehet.

Az adatok meglepő módon nem is mutatnak olyan nagy szórást, mint amire számítottunk. A felhasználók döntő többsége ugyanis a csúcsot jelentő júliusban összesen általában 80 és 100 kWh közötti mennyiségű áramot termelt meg saját magának. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, hiszen ezek a napelemek csak idén nyáron-ősszel robbantak be a piacra, de körülbelül havi 10-20 kWh látszik reálisnak a november-január közötti időszakban.

Azok, akik már legalább egy éve használnak erkélynapelemet, általában évi 600-800 kWh közötti össztermelésről számolnak be.

A 600 wattos rendszerem egy év alatt 750 kWh áramot ternelt, ebből 650 kWh-t a lakás azonnal el is használt

– írja például egy német vásárló, aki ezek szerint egy év alatt mindössze 100 kWh áramot táplált be a közműhálózatba – ami 365 napra tényleg elenyésző mennyiség.

Ha megnézzük az októberi termelési grafikonokat, akkor arra is jól lehet következtetni, hogy egy tipikus őszi-tavaszi napon 1-1,5 kWh áramot termel az erkély (télen kevesebbet), ezt pedig szinte biztosan felveszi a háztartás napközben. Vagyis ezek a rendszerek az év nagy részében szinte egyáltalán nem is tudnak felesleget előállítani, amit a nagy közműhálózatba fel kellene tölteniük. Ez érdemben csak nyáron fordul elő. Az év nagy részében csak lokálisan működnek, észrevétlenül, vagyis akármennyit dugnak be a konnektorba a lakosok, nem kell hozzájuk rakni nagy közműhálózati fejlesztéseket.

A megtérülést a német felhasználóknál egyébként azért nehéz jól meghatározni, mert Magyarországgal ellentétben a lakossági áramszolgáltatásban is verseny van, vagyis a háztartások eltérő csomagokban eltérő tarifákon veszik az áramot, márpedig ez döntő tényező.

Egy felhasználó azt írja például, hogy neki 25 centbe (100 forintba) kerül jelenleg 1 kWh áram, vagyis ha 600 euróért vesz egy erkélynapelemet, amely egy év alatt 600 kWh áramot állít elő, akkor évente 150 eurót spórol, vagyis négy év a megtérülés. (A számolás természetesen közgazdasági alapszinten is hibás, mert a felhasználó végig jelenértéken számol, másrészt bizonytalanná is teszi az, hogy nem tudja megmondani négy évre előre a jelenleg 25 centes tarifa változásait, de a lakosság általában mégis így matekozik, amikor a vásárlásról dönt.)

Egy másik német felhasználó azt írta, neki januártól már 40 centbe fog kerülni 1 kWh áram, ami jóval előbbre hozza a megtérülést. Mások egyenesen 57 centes tarifára készülnek, náluk még jobban megérheti a beruházás.

A városi támogatások azonban pont ezt a gátat bontják le, hiszen általában 200-300 eurót az önkormányzatok kifizetnek, és ezzel lényegesen lecsökkentik azt az időt, amit a laikus vevők megtérülés alatt értenek.

Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint évi 2523 kWh a rezsicsökkentett áramár kvótája, eddig az értékig 36 forintba kerül egy kWh áram. Ha egy háztartás belefér ebbe a kvótába, és semmit sem táplál be a közműhálózatba (hiszen az nálunk tilos), akkor neki egy erkély napelemmel átlagosan elérhető lenne körülbelül évi 4-500 kWh spórolás, ami 14-18 ezer forintnak felel meg. Ebből is jól látszik, hogy a rezsicsökkentés pénzügyileg nem ösztönöz a saját energiatermelésre.

Amennyiben a háztartás évi 3000 kWh felett használ áramot, akkor számolhatunk azzal, hogy egy erkély napelem a 70 forintos (közepesen rezsicsökkentett) áram mennyiségét nyomná le, de még ebben az esetben is csak évi 28-35 ezer forintot jelentene, ami például 800 eurós (320 ezer forintos) bekerülési költséget feltételezve körülbelül 10 évre tolná a jelenértéken (vagyis nem egészen korrekten) számolt megtérülést.

Az utóbbi két bekezdés azonban csak gondolatkísérlet, hiszen Magyarországon a betáplálás mellett egyelőre az erkély napelem használata is tiltott.