Az energiapiacon tomboló káosz miatt ezen a télen Európa villamosenergia-rendszerei valószínűleg minden eddiginél nagyobb próbatétel elé lesznek állítva, erre pedig minden ország igyekszik a maga módján felkészülni.
Az általános fogyasztáscsökkentő lépések – mint például a díszkivilágítás lekapcsolása, a klímák teljesítményének korlátozása – már a nyári hónapokban megjelentek. Emellett például Finnországban már egy ideje terveznek az úgynevezett gördülő áramszünet bevezetésének lehetőségével, amikor az áramszolgáltató tudatosan, előre meghatározott módon, különböző időpontokban kikapcsolja az áramot az ország egyes régióban, hogy a rendszer ne terhelődjön túl.
Az Európai Bizottság válságkezelési divíziójáért felelő Janez Lenarčič két lehetséges forgatókönyvvel számol. Az egyik, amelynek során csak néhány tagország érintett az áramkimaradásban, ebben az esetben az EU többi tagországa ki tudja segíteni őket. A másik, hogy egyszerre lép fel kimaradás a tagországok többségében, ebben az esetben nem tudnak egymásnak áramot küldeni, és azt egy stratégiai tartalékból kell majd felszabadítani.
Ebben csak az az érdekes, hogy ilyen stratégiai tartalék - eltérően például a gáztól - nincs.
„Ami rendelkezésre áll, az egy úgynevezett black start szolgáltatás, ami arra szolgál, hogy ha teljesen leáll egy nagyobb rész a villamosenergia-rendszerben, akkor legyen olyan erőmű, amely úgy is el tud indulni, hogy egyáltalán nincs áram. Tudomásom szerint minden országban vannak ilyen típusú erőművek” – mondta a G7 kérdésére Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa.
A hideg időben megnövekszik a lakosság energiaigénye, a Bloomberg számításai szerint például Franciaország esetében, ha a hőmérséklet egy Celsius-fokkal csökken, az a lakosság részéről plusz 2400 megawattos extra igényként jelentkezik – ez az ország 56 atomreaktorából két egység teljes kapacitása.
Ebben a kontextusban volt különösen érdekes, hogy az E.ON szeptember 30-án, szokatlannak ható időpontban, péntek este kezdte tömegesen értesíteni arról a lakosságot, hogy gyakoribb áramszünetekre kell készülni. A hazai villamosenergia-hálózat állapotáról ritkán hallani, és általában akkor sem jókat – nemrég például a BBC is forgatott Magyarországon annak kapcsán, hogy az itt fészkelő gólyák tömegével pusztulnak a rosszul szigetelt villanyoszlopok miatt.
Elküldtük kérdéseinket az E.ON-nak az itthon várható helyzetről, és a cég válasza szerint a megnövekedett fogyasztói igények zavartalan kiszolgálása érdekében van szükség a munkákra. A rendszeres karbantartási feladatokon túl új bekapcsolásokat, teljesítménybővítési igényekhez kapcsolódó fejlesztéseket, illetve hálózatfelújítási, korszerűsítési munkákat végeznek el. Ez lehet oszlop- vagy kábelcsere, transzformátorállomás építése, bővítése vagy karbantartása, és az áramkimaradások ezekkel a bővítési munkálatokkal függnek majd össze.
A bővítésre egyébként azért is szükség van, mert az energiapiaci bizonytalanság egyre többeket terel a megújuló energiaforrások használata felé, így egyre nagyobb az igény a napelemes rendszerek iránt. A szolgáltató válaszában erre is kitért, indoklásuk szerint a fejlesztéseik jelentős része kifejezetten ezt a célt szolgálja.
Ennek aktualitást ad, hogy kormány pont az áramhálózat állapotával indokolta azt a csütörtökön derült égből érkezett bejelentést, hogy azok a lakossági ügyfelek, akik még az engedélyezési eljárást sem indították el, nem táplálhatnak a hálózatba áramot a napelemeikkel. Ahogy tegnapi cikkünkben részletesen bemutattuk, ezzel soha meg nem térülő befektetéssé tette a kormány a háztartási napelemeket.
Tervezett és éppen történő szolgáltatáskimaradások Budapesten október 10-26. között. Forrás: E.ON
Az áramszünetek hossza az E.ON szerint leginkább az elvégzendő munka időtartamától függ, de jellemzően 4-8 órásak, melyeket hétköznapokon munkaidőben végeznek majd.
Azt írták, hogy 15 nappal a munkálatok megkezdése előtt levélben értesítik a fogyasztókat, és aki kéri, azt külön e-mailben is. Aki pedig áramszünettel kapcsolatos térképeket szeretne nézegetni, itt tudja ezt megtenni.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
