Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Rengeteg visszajelzést kapunk olvasóinktól az erkélyre szerelhető egyszerű napelemek témájában. A rezsicsökkentés korlátozása óta különösen megnőtt az egyébként is jelentős érdeklődés a termék és annak használhatósága iránt. Nem is csoda, hiszen egy olyan, pár panelből álló lakossági napelemes minirendszerről van szó, amely viszonylag olcsó, egyszerű, és csökkenti a villanyszámla összegét.

Az erkélynapelemről először itt írtunk, majd második cikkünkben bemutattuk, hogy a magyarországi áramszolgáltatók az általános szerződési feltételeik (ászf) szerint nem engedik meg a használatát.

Röviden összefoglalva az alaphelyzet a következő:

  • A kis teljesítményű, erkélyre házilag felszerelhető napelemes rendszerek olyan termékek, amelyek a konnektorba dughatók, és amennyiben süt a nap, egy saját átalakítón (mikroinverteren) keresztül áramot táplálnak a lakás hálózatába.
  • A termék egyszerű modulokból áll, megvásárolható a műszaki boltokban, és nem kell a telepítéséhez szakember.
  • A névleges teljesítménye általában legfeljebb 800 watt, ami azt jelenti, hogy ideális körülmények között sem termel sok áramot, ezért tipikusan arra lehet csak jó, hogy egy háztartás állandó napközbeni fogyasztóinak (például hűtő, fagyasztó, villanybojler, légkondi, wifirouter) „besegítsen”.
  • A termék használata az európai országokban általában csak bejelentéshez kötött (ennek részleteiről alább írunk).
  • Magyarországon viszont az áramszolgáltatók álláspontja szerint a használata tilos, biztonsági és technológiai okokból, ennek elég bonyolult részleteit korábbi cikkünkben mutattuk be. A lényeg, hogy aki áramtermelő készüléket dug a konnektorba, azt figyelmeztetés után akár le is kapcsolhatják a közműhálózatról.

Ha azonban a fenti, erősen vázlatos ismertetés után belemegyünk a részletekbe, akkor teljes jogi zűrzavarba ütközünk.

Kiindulásként érdemes megnézni, hogyan működik a szabályozás Németországban.

Az alábbi képernyőképet a német Marktstammdatenregister, vagyis az energetikai rendszereket nyilvántartó központ honlapjáról másoltuk ki. A regiszter szerint cikkünk írásakor ez volt a legfrissebb erkélynapelem, amit Németországban bejelentettek (folyamatosan elég sokat regisztrálnak manapság, a termék iránt ott már akkora a kereslet, hogy különösen a mikroinverter rész hiánycikknek számít a boltokban).

Erkélynapelem regisztrációja Németországban. Fotó: Marktstammdatenregister.de

Látható, hogy az adatbázis (természetesen) nincs meglepődve az erkélynapelemtől, külön csoportban kezeli ezeket „Balkonsolar” néven. A képen a technikai adatokat tartalmazó fült látjuk, amiből kiderül, hogy a kis rendszer névleges összteljesítménye 600 watt, de pár kattintással sok más adat mellett megnézhető a település neve (ezúttal Chemnitz), vagy akár az is, hogy mikor dugta be a lakos először a paneleket a konnektorba.

Amikor a német lakó megvette az erkélynapelemet, ezt a formanyomtatványt kellett kitöltenie (pdf), emellett pedig a helyi áramszolgáltatónál is jeleznie kellett (tipikusan egy online felületen) a használat megkezdését.

Mindezt csak azért mutattuk be, hogy érthető legyen, Németországban az erkélynapelem egy szimpla műszaki cikk, és két egyszerű regisztráció után be lehet dugni a konnektorba. Bizonyos esetekben speciális dugaljt is kér a szolgáltató, de például Ausztriában, Hollandiában és Svájcban nincs ilyen követelmény, és ott még egyszerűbb a bejelentés.

A szabályok értelmezésében egyébként André Krisztina, a Német Közösségienergia-Szövetség (Bündnis Bürgerenergie) és a szintén német Eurosolar igazgatósági tagja segített.

A német szabályozás csak 600 wattig engedi a használatot, és Magyarországról nézve nagyon furcsa, de André Krisztina épp azt magyarázta nekünk, hogy ők Németországban most azért küzdenek, hogy 800 watt legyen a felső határ, és az osztrák-holland példához hasonlóan ne lehessen speciális csatlakozóhoz kötni a használatot.

A 600-800 watt azonban azért fontos körülmény, mert ennek hátterében egy európai bizottsági rendelet (értelmezése) áll. (A szöveg itt olvasható magyarul.) Ez a rendelet csak a 0,8 kilowatt (800 watt) feletti rendszereket minősíti „jelentősnek”, vagyis az erkélynapelemekhez hasonló kis rendszereket nem. Ez ebben az esetben jogi definíció, de tartalmilag az a lényege, hogy ha valaki csak egy ilyen kis méretű áramtermelő egységet köt a háztartására, akkor annak hatása jelentéktelen. Jelen esetben ez körülbelül azt jelenti, hogy a rendszer nem nagyon tud annyi áramot termelni, amennyit egy átlagos háztartásban a fogyasztók az adott pillanatban ne tudnának azonnal felvenni.

A 600 watt ugyanis csak egy laborban hozható, névleges teljesítmény, az erkélyen soha nincsenek ideális laborkörülmények. A tényleges betáplálás az adott pillanatban jóval kisebb, ha pedig bármilyen okból áramszünet van a lakásban, akkor az inverterek azonnal megszakítják a betáplálást, így adott esetben a szerelőket sem éri váratlan áramütés.

A magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételeibe azonban a jelek szerint nem került be az európai bizottsági rendelet ilyen értelmezése.

Ezzel elég veszélyes és zűrzavaros helyzetbe kerültünk Magyarországon.

Az erkélynapelemet ugyanis az egységes uniós piacon magyar magánszemély is megvásárolhatja külföldi boltokból, akár Németországból, de ennél sokkal fontosabbnak látszik cikkünk írásakor, hogy a terméket magyar internetes boltban is megtaláltuk már. A vevőkkel itt annyit közölnek, hogy a konnektorba dugható napelem használatához szükség lehet egy oda-vissza mérő villanyórára, és az engedélyekről kérdezzék meg a szolgáltatókat, a korábbi cikkünkre érkezett szolgáltatói állásfoglalások alapján azonban ilyen egyszerűen nem intézhető el a helyzet, sokkal bonyolultabb jogi és technológiai kérdések merülnek fel

Most tehát ott tartunk, hogy van egy műszaki cikk, amit magyar netes boltban is lehet már kapni, a kereslet minden bizonnyal az egekbe emelkedik iránta, de a használatát elvileg tiltják az áramszolgáltatók.

A jogi helyzet egyáltalán nem egyszerű, mert több oldalról is meg lehet közelíteni a problémát.

  • Egyrészt tisztességtelen üzleti magatartás olyan terméket eladásra kínálni, amelyet nem lehet használni, a terméket kínáló boltokat így a hatóságok ezért akár elő is vehetik.
  • Másrészt viszont alapesetben a közműcéggel szerződéses viszonyban álló fogyasztó az, akitől elvárható, hogy alaposan átolvassa az ászf-et, és tudatában legyen, hogy megszegi azt.
  • A harmadik szempont viszont az, hogy ha az ászf-ben úgy szerepeltetnek egy ilyen megkötést, hogy az biztonsági és technológiai okokkal alaposan nem támasztható alá, akkor épp a szolgáltató jár el tisztességtelenül.

Mindezt azonban csak egy jogi eljárásban lehetne tisztázni, az pedig nem indítható el ok nélkül. Márpedig erre nagyon gyorsan elég nagy szükség lenne.

A hétköznapok valósága ugyanis az, hogy

  • a rezsinövekedés miatt a kereslet óriási lesz a termék iránt,
  • vélhetően ehhez a kínálat is felzárkózik,
  • és a kockázatvállaló vevők a pontos jogértelmezés nélkül azonnal a szürke zónába fognak csúszni a használattal, mert azt adott esetben elég nehéz lesz egyáltalán észrevenni, majd megtiltani.

Márpedig ha valamilyen oknál fogva a magyar hálózatokon ezek a berendezések tényleg biztonsági kockázatokat rejtenek, akkor érdemes lenne elkerülni, hogy balesetek és károk jelentsék azt a precedenst, ami a kérdés tisztázásához vezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz erkélyre rakható egyszerű napelemes rendszer Magyarországon szabályellenesAmi Németországban egy elég egyszerű rezsicsökkentő eszköz, az nálunk szerződésszegéssel ér fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a napelemes rendszer, amelyet bárki összerakhat otthon, és engedélyeztetni sem kellFelcsíptetik az erkélykorlátra, bedugják a konnektorba, és azonnal nyomja az áramot például a hűtőnek vagy a villanybojlernek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech áramszolgáltató ászf erkély erkélynapelem napelem rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.