Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. július 2. 17:32 Élet, Tech

Az erkélyre rakható egyszerű napelemes rendszer Magyarországon szabályellenes

Egy nemrég megjelent cikkünkben borzasztóan naivak voltunk. A német sajtóból átvettünk egy hírt, amely arról szólt, hogy ott elkezdtek árulni egy meglehetősen egyszerű napelemes rendszert. Lényegében egy dobozos megoldásról van szó, amelyet elvileg az egységes uniós piacon akár egy magyar vásárló is megvehet.

A lényege, hogy egy csomagban van nyolc darab kisebb teljesítményű napelem panel (1299 euróért), amelyet otthon fel lehet csíptetni a lakás erkélykorlátjára, és az összekötés után maradó egyetlen vezetékét a konnektorba lehet dugni. Innentől kezdve, ha süt a nap, akkor a napelemek automatikusan áramot juttatnak a lakás elektromos vezetékein keresztül az elektromos berendezésekbe. Praktikusan elmehet ezzel napközben a hűtő, a fagyasztó vagy a villanybojler is, és végső soron a rezsiköltséget lehet vele könnyedén csökkenteni.

Cikkünkben azt feltételeztük, hogy a termék jogi-szabályozási szempontból kvázi egy szigetüzemű rendszer (hiszen a gyártó azt mondja, nem termel be áramot a közműhálózatba, csak az adott lakás fogyasztóit látja el alkalomszerűen energiával), aminek több más mellett megvan az az előnye, hogy nem kell bonyolult engedélyeztetési eljárásokat lefuttatni vele. Olyan, mint sok más elektromos készülék, amelyet az ember megvesz a boltban, hazaviszi és rádugja a hálózatra, azzal a különbséggel, hogy ez nem fogyasztja, hanem termeli az áramot.

Ezt a feltételezést erősítette, hogy a cég szerint Németországban a terméket csupán be kell jelenteni a helyi áramszolgáltatónak, és ott ezt az egyszerűnek tűnő formaságot maga a gyártó el is intézi.

Cikkünk megjelenése után azonban olvasóink rögtön jelezték, hogy szerintük ez Magyarországon így nem működhet. Ezután kikértük az Eon és az Opus Titász állásfoglalását is, és kiderült, hogy az olvasóknak nagyon igazuk van.

A német termék magyar szempontból több műszaki-szabályozási problémát is felvet, de már eleve ott elbukik, hogy a konnektorba kell csatlakoztatni.

Pedig a rendszernek pont ez az egyszerűség (lenne) az egyik előnye, de ez a magyar szabályok szerint tilos. A rendszernek fix csatlakozásúnak kellene lennie.

Az Opus Titász ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmazott a kérdésünkre:

A cikkben említett We Do Solar nevű berlini cég konnektoros napelemes rendszere Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint nem alkalmazható. A konnektorba dugható napelemes rendszer kialakításával a felhasználó szerződésszegést követ el, amelynek az elosztói üzletszabályzat szerint a jogkövetkezménye: kötbér, felszólítás, a felszólítás eredménytelensége esetén pedig a rendelkezésre állás szüneteltetése, vagy azonnali hatályú szerződésfelmondás és a szolgáltatás megszüntetése.

Ezzel el is dőlt a kérdés, és már csak érdekes mellékszálként jegyezzük meg, hogy milyen további problémák adódnak a szabályozás útvesztőiben. A magyar jogszabály például jelenleg a termelt energiára vonatkozóan – háztartási méretű kiserőművek (hmke) esetén – az elszámolási időszakon belül szaldóelszámolást ír elő. Ez azt jelenti, hogy annál a háztartásnál, amely ilyen rendszerrel áramot termel, évente egyszer megnézik, hogy mennyit táplált be a közhálózatba, és mennyit vételezett onnan, és ha több a fogyasztás, mint a termelés, akkor a kettő különbözetét kiszámlázzák, fordított esetben pedig a többlet betáplált energiát a szolgáltató egy bizonyos áron „megveszi”, azaz kifizeti a háztartásnak.

A szaldóelszámoláshoz azonban olyan mérőóra kell, amely mind a két irányú áramfolyamot tudja mérni, és bár a német termék a gyártó szerint nem táplál be semmit a közműhálózatba, az Eon hozzánk elküldött értelmezése szerint a mérőóracsere ennek ellenére is kötelező lenne annak, aki egy ilyet használni szeretne (ha egyáltalán tudna).

Kissé bonyolítja a helyzetet a Opus Titász állásfoglalása, amely viszont azt mondja, hogy az ilyen berendezés nem is minősíthető hmke-nek, és így inkább az a probléma, hogy ezért a kétirányú mérést sem lehet kialakítani, azaz a szaldóelszámolás nem is lenne alkalmazható.

Az Opus Titász egyébként a magyarázatában arra hívta fel a figyelmünket, hogy a korábbi cikkünkben közölt állítás, amely szerint „a rendszer csak a lakás saját hálózatába táplál áramot, nem csatlakoztatható a közműhálózathoz” eleve ellentmondásos, mert a lakás belső hálózata a közcélú hálózattal közvetlen kapcsolatban van, és a megtermelt, de abban a pillanatban el nem fogyasztott villamos energia a felhasználó csatlakozási pontján keresztül a közcélú hálózatba kerül. A szolgáltató azt mondja, hogy ezt csak a csatlakozási ponton telepített, úgynevezett energiairány-ellenőrző berendezés használatával lehetne elkerülni, de ilyen eszközt a német rendszer nem tartalmaz. (Hogy Németországban ezt hogyan hidalják át, arra nincs információnk, de a termék ott kereskedelmi forgalomban van.)

További probléma lenne Magyarországon, hogy a jelenleg használt mérőórák közül az elektronikusak az erkélyről a lakásba táplált energiát is fogyasztásnak mérnék, vagyis bizarr módon a háztartásnak kiszámláznák az erkélyről jövő áramnak azt a mennyiségét, amelyet az adott pillanatban a lakásban nem használnak fel. (A hagyományos mérőberendezések viszont visszaforgásgátló mechanikával rendelkeznek, így ezeknél ez a probléma nem állna fenn.)

Ezek alapján egyértelműnek látszik, hogy

ami Németországban egy viszonylag egyszerű elektromos berendezés vásárlásának és használatának tűnik, az Magyarországon szerződésszegésnek minősül.

És bár a gyakorlatban fizikai értelemben semmi sem gátolja, hogy az egységes európai piacon egy magyar háztartás megvegyen és beüzemeljen egy Németországban vett elektronikai eszközt, ezt a magyar szolgáltatók állásfoglalása alapján semmiképpen nem ajánlanánk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a napelemes rendszer, amelyet bárki összerakhat otthon, és engedélyeztetni sem kellFelcsíptetik az erkélykorlátra, bedugják a konnektorba, és azonnal nyomja az áramot például a hűtőnek vagy a villanybojlernek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech áramtermelés Eon erkély hmke megújuló energia nepelem opus titász szerződésszegés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.