Tombol az infláció, de három fontos területen már árcsökkenés indult el

Májusban tíz százalék fölé kúszott Magyarországon az infláció a KSH adatközlése szerint. Ezen belül az élelmiszerek inflációja csaknem 19, a tartós fogyasztási cikkek, tehát például az elektronikai eszközök, háztartási gépek, járművek, bútorok ára több mint 11 százalékkal drágult átlagosan, de a szolgáltatásokért is csaknem 7 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) múlt hét pénteken közölt előrejelzése szerint a munkaerőhiány miatt fennmaradó bérnyomás a magas élelmiszer- és energiaárakkal együtt az év végéig fenntarthatja a magas inflációt, ami az év egészében 10,3 százalék körül fog alakulni. A drágulás az előrejelzés szerint 2023-ban enyhülhet, az OECD előrejelzése szerint hét százalékra.

Az inflációt Magyarországon az év első felében a választások előtti kormányzati transzferek, nyugdíjkifizetések, adó-visszatérítések vagy például a fegyverpénz is fűtötte az olyan nemzetközi hatások mellett, mint amilyen például a félvezetőhiány, a szállítmányozás drágulása vagy az energiaárak emelkedése. A második félévben a jegybanki szigorítások és a költségvetési kiigazítás miatt az inflációt okozó belföldi tényezők szerepe visszaszorulhat (bár a jelek szerint az extraprofitadókat egyre több cég tervezi a fogyasztókra hárítani, aminek szintén inflatorikus hatása lehet).

Emiatt is fontos az, hogy az inflációt okozó nemzetközi folyamatok hogyan alakulnak. Habár a háború miatt az élelmiszer és az energia hosszabb távon is drága maradhat, az elmúlt időszakban több arra utaló jel is van, hogy néhány olyan területen, ami az inflációt meghatározza, az árcsökkenés irányába mutató trendek indultak be.

A Bloomberg témával foglalkozó cikke elsőként a félvezetők árának csökkenését emeli ki. A cikk szerint a chipek fajtáit széles körben lefedő, például laptopokban, háztartási eszközökben, LED-izzókban és orvosi eszközökben is használt félvezetők árait összegző index (inSpectrum Tech PC DRAM Contract Price) a 2018. júliusi csúcsértékének felére csökkent, tavaly májushoz képest pedig csaknem 20 százalékos csökkenést mutat.

Mindezt több iparágból is megerősítették. A Counterpoint Research nevű elemző cég áprilisi jelentése a félvezetőhiány okostelefon-, illetve számítógépgyártásban tapasztalt csökkenéséről számolt be, és az árak mérséklődését vetíti előre az év második felére. Emellett a járműiparban is a chiphiány enyhülését érzékelik.

Erről számoltak be a Mercedes-Benznél, a Daimlernél és a BMW-nél is, elárulva azt is, hogy már teljes kapacitáson tudnak termelni, tehát nem áll elő olyan helyzet, mint amikor tavaly akár hónapokon keresztül is csökkentett kapacitáson működtek az üzemek a hiány miatt. Az Audi Hungária a korábbiakhoz képest szintén javulásról számolt be, jelenleg hétfőtől péntekig tud termelni (ideális esetben hétvégén is mennek a szalagok). A győri vállalatnál arra számítanak, hogy az év végére már jelentősen enyhül a chiphiány, de szerintük teljesen még nem szűnik meg. Emellett érdemes azt is figyelembe venni – ahogy azt a Wall Street Journal cikke megjegyzi -, hogy habár önmagában jó hír a chiphiány enyhülése, az már nem annyira, hogy e mögött részben az áll, hogy az amerikai és kínai gazdaság lassulása miatt is csökken a chipek kereslete.

Szintén fontos tényezője a drágulásnak a tengeri szállítmányozás árának elszállása, de már itt is látszik a fordulat. A világ legnagyobb kikötői közötti díjakat összesítő Drewry World Container Index szerint ez 27 százalékkal lett olcsóbb átlagosan, mint 2021 szeptemberében, amikor a legdrágább volt a szállítmányozás az elmúlt években.

Ez az árszint még mindig jóval magasabb ugyan, mint az egy évvel ezelőtti, de a trendszerű csökkenés szintén hozzájárulhat az infláció globális csökkenéséhez az év második felében. Ez előbb-utóbb Magyarországon is érezhető lehet, hiszen a Magyarországra érkező kínai import szempontjából releváns alindexek, például a Sanghaj és Genova vagy Rotterdam közti díjakról árulkodó indexek is csökkenést mutatnak.

A harmadik – és egyben leginkább bizonytalan – tényező pedig az élelmiszerek árának növekedése mögött álló műtrágyadrágulás enyhülése. Ezzel kapcsolatban a Bloomberg cikke azt emeli ki, hogy az Egyesült Államokban a drágulás miatt visszaeső kereslet járult hozzá a nitrogénműtrágya-alapanyag, az ammónia árának 30 százalékos csökkenéséhez júniusban májushoz képest. Alexis Maxwell, a Green Markets elemzője a kereslet csökkenése mellett azt emelte ki, hogy az ár csökkenéséhez az európai földgázárak második negyedéves csökkenése is hozzájárult. (Igaz, az utóbbi pár napban az orosz szállítások visszafogása miatt ismét megugrott a tőzsdei gázár.)

A műtrágya árának hosszabb távú csökkenése mindenesetre meglehetősen bizonytalan, főleg mivel az Európai Unió például a műtrágyaimportjának harmadát oldotta meg orosz beszerzésből. Bár a szankciók a műtrágyára nem terjednek ki, az orosz műtrágyaexport idén 24 százalékkal csökkent. Emiatt egyébként titokban az amerikai kormány is arra bátorítja a háttérben az ágazatban dolgozó és a logisztikai vállalatokat, hogy vásároljanak és szállítsanak bátran Oroszországból élelmiszereket és különösen műtrágyákat, illetve azok alapanyagait.

Mindez együttesen afelé mutat egyes elemzők szerint, hogy habár még nem feltétlenül ért csúcsára az infláció minden országban, de vannak olyan jelek, amik az enyhülést vetítik előre. Magyarország esetében a földgázárak és ezzel összefüggésben a műtrágya árának alakulása lehet a legnagyobb bizonytalansági tényező, ami már csak azért is nagyon meghatározó, mert a jegybank májusra vonatkozó inflációs elemzése szerint az élelmiszerinfláció adta ki a 10 százalék feletti drágulás csaknem felét.