Ma még szinte lehetetlen megjósolni, hogy az orosz-ukrán háború hosszabb távon milyen hatással lesz a világ élelmiszertermelésére, de az máris biztos, hogy a különböző forgatókönyvek nem sok jóval kecsegtetnek. Nekünk többek között ez azért is fontos, mert a konfliktus éppen azokat a kereskedelmi pontokat érinti, amelyek miatt a magyarországi üzletekben az élelmiszerek amúgy is drágultak.
Nézzük először, hogy cikkünk írásakor mi a helyzet. A ukrán mezőgazdaság ebben a szezonban összesen 60 millió tonna gabona exportját tervezte, ennek nagy része Észak-Afrikába, a Közel-Keletre és Ázsiába ment volna, kisebb részben pedig az Európai Unió országai vették volna meg. Ahogy például Miroslaw Marciniak, az InfoGrain elemzője írja, a legutolsó megbízható adatok szerint február 23-ig Ukrajna összesen 43 millió tonna gabonát exportált, ami azt jelenti, hogy 17 millió tonna még az országban van. Ennek nagy része kukorica, és a sorsa egyelőre teljesen bizonytalan.
Az ukrajnai kikötőket lezárták, de még ha nyitva is lennének, akkor sem biztos, hogy a terményeket el lehetne oda juttatni. A búzát és a kukoricát általában vasúton szállítják a kikötőkig, de hogy a következő időszakban az ukrán teherfuvarozás mire lesz képes, egyáltalán lesznek-e ép vasútvonalak az országban, azt nem lehet megjósolni.
További fontos probléma, hogy a Fekete-tenger régiójában az orosz területeken becslések szerint 8 millió tonna gabona várja a szállítást, csakhogy pillanatnyilag szinte lehetetlen oda fuvart szervezni. Az orosz kikötők ugyan működnek, a hajótársaságok azonban nem vállalják a szállítást, biztonsági okokra hivatkozva.
Márpedig ez a régió nagyon fontos szerepet tölt be a világ gabonaellátásban. A jelenlegi becslések szerint a világpiacról a szezon végéhez közeledve összesen 25 millió tonna gabona (kukorica és búza) eshet ki a háború miatt, ez pedig elég hamar a világpiaci árak jelentős emelkedéséhez vezethet.
Mielőtt bárki úgy érezné, hogy mindez messze van a magyar élelmiszerboltok árszintjétől, érdemes végiggondolni, hogy a jelenlegi jelentősnek érzett magyar élelmiszer inflációnak pont az az egyik fő oka, hogy a takarmányárak (más korábbi okok miatt) az elmúlt időszakban tartósan emelkedtek.
Ha beragad az ukrán és az orosz export, akkor ugyanezzel a jelenséggel állunk szemben: a magyar boltokba szállító termelők át fogják hárítani a megemelkedett takarmányköltségeket a boltokra, azok pedig a fogyasztókra.
Az élelmiszer infláció másik fontos közvetett oka a földgáz piaci árának emelkedése, hiszen az alapvetően meghatározza a műtrágya árszintjét is. Az pedig még a gabonánál is sokkal egyértelműbb, hogy a földgázpiaci mozgások a jelenlegi helyzetben mennyire kiszámíthatatlanok.
Pénz
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Máltai bankot venne az OTP a helyi sajtó értesülése szerint
Az értesülést az OTP nem kommentálja, de ha tényleg megvenné a HSBC helyi leányát, ez lehetne az első Kelet- és Közép-Európán kívüli leányvállalata.
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
Fontos
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
