Az augusztusig rendelkezésre álló adatok alapján nagy rá az esély, hogy idén rekordot dönthetnek a magyar lakosság SZÉP-kártyás (Széchenyi Pihenő kártya) költései. A nyári időszak kiugró költései pedig jelentősen hozzájárulhattak az áprilisi nyitás óta nagyjából 5 százalék körül alakuló inflációhoz is.

Ahogy az alábbi ábrán látható, idén nyáron a Központi Statisztikai Hivatal által a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás csoportokban mért infláció nem sokkal ugyan, de meghaladta a pénzromlás általános szintjét. Az ábrán emellett az is látszik, hogy a „szabadidő és kultúra” kategóriában a statisztikai hivatal csak kisebb mértékű inflációt mért.

Mi ennek a jelentősége? Bár ennek a megerősítéséhez alaposabb felmérésre lenne szükség, az elmúlt hónapokban a fizetésük mellé SZÉP-kártyás juttatásokban részesülők gyakran számoltak be arról, hogy a kijárási korlátozások és úgy általában a járvány hónapjai alatt jelentős pénzek ragadtak be kártyájukon. Emiatt – nyilván a fizetésük nagyságától is függően – az emberek egy része hajlamosabb volt a SZÉP-kártyás jövedelmére „játékpénzként” tekinteni, tehát sokkal lazábban költött olyan szálláson vagy étteremben, ahol azzal lehetett fizetni.

Ehhez az is hozzájárult, hogy a kormány járványügyi intézkedései alapján a SZÉP-kártyákra 2020 áprilisa óta kedvezmények vonatkoznak az év végéig. A béren kívüli juttatásnak számító SZÉP-kártyás munkáltatói támogatás éves kerete ebben az időszakban 450 ezer forintról 800 ezerre nőtt, és a juttatások után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, vagyis lefelezték a kártyák adóterhét. Szintén a kedvezmények közé tartozott, hogy 2021 áprilisa óta a három zseb (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) bármelyikéből lehetett bármilyen célra költeni.

Bár emiatt alszegmensekre vonatkozó adatok 2021-re nem mutatják pontosan, hogy konkrétan mire költöttek a kártyatulajok, a fenti ábra alapján főleg az első két kategóriában költhettek sokat a SZÉP-kártyások.

A fentiek alapján arra számítottunk, hogy az adatokban is meglátszik majd a beszélgetéseinkben hallott jelenség, hiszen nagyjából egymillió magyar munkavállalónak van SZÉP-kártyája. Ezért megkerestük a három SZÉP-kártyát kibocsátó bankot, az OTP-t, az MKB-t, és K&H-t, és havi lebontásban elkértük, hogy 2019 januárja és 2021 augusztusa között hogy alakult a hozzájuk tartozó SZÉP-kártyák összesített forgalma. A K&H-tól és az MKB-tól csak összesített trendekre kaptunk szöveges választ, az OTP-től viszont havi bontásban is kaptunk adatokat. Ezek együttesen viszont bizonyították a megérzésünket.

Ahogy az ábrán is látszik, az OTP-nél

idén márciustól kezdve a SZÉP-kártyás költések messze meghaladták az előző évek hasonló időszakának költéseit. 

Ugyanezt erősítette meg az MKB is. „A nyári hónapokban minden eddigieknél magasabb szinteken tetőztek az MKB SZÉP-kártyás költések: 2021 első nyolc hónapjában az MKB SZÉP-kártyás ügyfelek lényegében annyit költöttek SZÉP-kártyájukkal, mint 2020 12 hónapjában összesen, így biztosak lehetünk abban, hogy 2021 nagy rekordot hozó év lesz az MKB SZÉP Kártyánál” – írták a megkeresésünkre.

Kóródy Adél, a K&H kommunikációs kampányfelelőse arról számolt be, hogy az elmúlt nyolc hónapban közel másfélszeresére nőtt a K&H SZÉP-kártyák szálláshely alszámláinak forgalma a tavalyi teljes évhez képest, pedig már 2020-ban is erőteljes volt a belföldi turizmus hatása. Ez az alszámla a kártyák teljes forgalmának több mint 70-75 százalékát teszi ki a K&H-nál. Emellett azt is megemlítette, hogy idén nyáron minden alszámlánál jelentős forgalomnövekedést tapasztaltak.

Tüske Renáta, az MKB kommunikációs specialistája azt mondta nekünk, hogy 2020 őszétől 2021 tavaszáig a járvány miatt a munkavállalók nem nagyon tudták elkölteni a SZÉP-kártyás pénzeiket, így a számlákon 2021 áprilisára rekord nagyságú összegek halmozódtak fel. 2021-ben aztán a korlátozások megszüntetése után az MKB tapasztalatai alapján költeni kezdtek, amihez az is hozzájárult, hogy sokan itthon töltötték el a szabadságukat.

Ehhez az is hozzájárult, hogy több lett az elfogadóhely is: az MKB-s és a K&H-s kártyákat nagyjából 33 ezer helyen, az OTP-s kártyákat pedig csaknem 49 ezer helyen fogadják el, és az elfogadóhelyek száma mindhárom bankhoz tartozó kártyák esetében 15-20 százalék között nőtt az év első nyolc hónapjában.

Ez a magyar gazdaság egésze szempontjából legalább két szempontból fontos. Egyrészt amellett, hogy örülünk neki, érdemes a belföldi turizmus legsikeresebb nyaráról szóló iparági sikerjelentéseket minimális kritikával fogadni, legalábbis a hosszabb távú iparági kilátásokat illetően. A kereslet egy részét ugyanis idén biztosan az említett játékpénzes vendégek adták.

Másrészt az inflációs kilátások szempontjából is van relevanciája, ha az év végével kifutnak a SZÉP-kártyás kedvezmények: ennek ugyanis jövőre az idei évhez képest árakat mérséklő hatása lehet majd az érintett iparágakban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEsze ágában sincs visszamenni dolgozni a turizmusba azoknak, akik a járvány miatt elmentekAlsó hangon 35 ezer alkalmazott hiányzik az ágazatból. A cégek versenyeznek az alkalmazottakért, ami nagyon komoly béremelkedést hozhat már rövidtávon is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó dolog ez az újranyitás, csak ne lenne minden ennyire drágaÉtterem, üdülés, szabadidő, és az újranyitásban érintett minden szolgáltatás ára úgy megugrott, hogy 2012 óta nem volt rá példa, akkor is csak a rekordmagasra emelt áfa miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz árak infláció szép-kártya turizmus vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában