Hírlevél feliratkozás
Virovácz Péter
2021. július 15. 17:00 Pénz

Jó dolog ez az újranyitás, csak ne lenne minden ennyire drága

(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Magyarország elindult az újranyitás útján, és júniusra már a korábbi életünkhöz meglehetősen hasonlító életmódot folytathattunk. Ugyanakkor bárkivel is beszéltem, nagyjából mindenki hasonló véleményen volt: jó dolog ez az újranyitás, csak nagyon megdrágult minden. Én azt gondoltam, hogy ennek a lenyomata már májusban jelentkezik a hivatalos inflációs adatban, de nem így történt. Ám ami késik, nem múlik, júniusban megérkezett az a bizonyos magasabb inflációs adat.

A KSH friss közlése szerint a júniusi fő inflációs mutató 5,3 százalékra emelkedett, vagyis új csúcsot állított be idén. Sőt, egészen 2012 végéig kell visszamennünk, hogy ennél magasabb inflációs mutatót lássunk. Amennyiben pedig egy kicsit benézünk a mutató mögé, a részletek elárulják, hogy jelentős inflációs nyomás alakult ki a gazdaságban. Erre utal az is, hogy havi alapon ismét 0,6 százalékkal nőttek az árak.

A részleteket tekintve jellemzően inkább olyan tételekkel találkozunk a fogyasztói kosárban, ahol erősödött az infláció májusról júniusra. Az élelmiszereknél éves bázison 3,2 százalék volt az áremelkedés. Ugyanakkor ez még kifejezetten hízelgő, hiszen az éttermi étkezés ennél jóval nagyobb mértékben drágult, közel 7 százalékkal. Így az újranyitás inflációs hatása már itt is tetten érhető volt. Eközben a termékkör inflációját bizonyos élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek) némi meglepetésre lefelé húzták.

De még inkább jelentős az újranyitási hatás a szolgáltatásoknál, ahol havi alapon 2 százalék a drágulás, ami 2012 januárja óta a legdinamikusabb havi növekedés. Ráadásul 2012 arról híres, hogy akkor módosult az általános áfakulcs világrekord 27 százalékra, ami jelentős inflációs hatással bírt. A szolgáltatásokon belül szinte minden olyan terület jelentős áremelkedést mutatott, amely valamilyen módon érintett volt az újranyitásban. Komoly dráguláson ment keresztül az üdülési szolgáltatás, a kulturális és szabadidős szolgáltatás vagy éppen a közlekedés.

Ha mindez még nem lenne elég, akkor érdemes szót ejtenünk a tartós fogyasztási cikkek 3,7 százalékos áremelkedéséről. Itt elsősorban a háztartási tartós fogyasztási cikkek drágulása számottevő. Ezek azok a termékek, amelyeket leginkább érint az ellátási láncok megszakadása, a szállítás és a nyersanyagok és félkész alapanyagok drágulása.

Érezhető, hogy a gyártók bizony egyre inkább áthárítják a fogyasztókra ezeket a költségeket.

Meglehetősen rövid a lista, ha arról a körről kell beszélni, amelyek júniusban visszafogták az infláció változását. Az üzemanyag a legfontosabb, a tavalyi emelkedő bázis miatt, és azért, mert havi alapon csak 0,3 százalékos csökkenést mért a KSH, az éves bázisú inflációs mutató a májusi 36-ról júniusra 24 százalékra mérséklődött. Önmagában ez 0,7 százalékponttal fogta vissza az inflációs mutató változását.

Az összes fent említett árváltozást figyelembe véve nem meglepő, hogy a volatilis tételek (nyers élelmiszerek, energia, szabályozott árak, alkohol- és dohánytermékek) kiszűrésével kapott maginfláció 0,5 százalékponttal 3,8 százalékra gyorsult éves bázison. Ez azt mutatja, hogy a gazdaságban mélyebben meghúzódó árnyomás is meglehetősen erős. A Magyar Nemzeti Bank számára pedig különösen aggasztó lehet, hogy a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók, így például a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja is emelkedett az előző hónaphoz képest. Sőt, ez utóbbi mutató elérte a 4,8 százalékot idén júniusban, ami 199 hónapos csúcsot jelent.

De mit jelent mindez a monetáris politika számára? Egyértelműen azt, hogy az adatvezérelt üzemmódban működő jegybank bizony magas készültségi fokozatban kell legyen. A tartós inflációs trendek alapján minden eddiginél indokoltabb a jegybank szigorú, további kamatemelést sugalló kommunikációja. A jegybank egyébként a legutóbbi inflációs jelentésében idén júniusra 4,9 százalékkal kalkulált, amely körül +/– 0,2 százalékpontos bizonytalansági sávot húzott. A júniusi tényadat tehát még ennél is magasabb lett. Ez még inkább arra ösztönözheti a jegybankot, hogy folytassa a monetáris politika határozott szigorítását. Erre csak rátesz egy lapáttal az elmúlt nagyjából egy hét árfolyamváltozása.

A kamatemelés után egészen július 6-ig stabil volt a forint árfolyama az euróval szemben: 351 körül ingadozott. Múlt héten azonban több dolog is megbolygatta a piacokat. Egyrészt felerősödött a globális kockázatkerülés a delta variáns terjedése miatt. A befektetők menedéket keresve dollárt vásároltak, míg a feltörekvő piacokon zárták a pozíciókat. Ez egyértelműen gyengítette a forintot. Emellett vélhetően a piac arra is érzékenyen és negatívan reagált, hogy veszélybe kerülhettek a Magyarországnak szánt uniós transzferek és az MNB által bejelentett új, zöld finanszírozási programot sem kezelték helyén a befektetők. Bár azóta némileg megnyugodni látszanak a kedélyek, egyértelmű, hogy a forint továbbra is sérülékeny és a jegybank további kamatemelésekkel mérsékelheti ezt – és persze a gyengülésből fakadó addicionális inflációs nyomást. Nem véletlen, hogy az MNB friss kommunikációja is azt hangsúlyozta, hogy nem maga a kamatemelés ténye lesz a kérdés a júliusi ülésen, hanem sokkal inkább a kamatemelés mértéke.

Véleményem szerint a friss inflációs adatok és a forint sérülékenysége jelentősen megnövelte annak az esélyét, hogy a július 27-i jegybanki kamatdöntésnél az alapkamat és az egyhetes betéti kamat is 30-30 bázisponttal emelkedjen, ami kétszer akkora effektív kamatemelést jelentene, mint a májusi kezdőlépés.

Az ultraalacsony kamatkörnyezetnek lassan, de biztosan befellegzett.

Pénz étterem forintárfolyam infláció kamatemelés szabadidő újranyitás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Váczi István
2022. január 10. 13:37 Pénz

Az eurózónában is a végéhez közeledik az ingyen pénz korszaka

Alulról közelíti a nullát tízéves német államkötvény hozama, ami azt mutatja, hogy a befektetők lassan már a legbiztonságosabb állampapíroknál is hozamot szeretnének látni.

Bucsky Péter
2022. január 6. 06:34 Pénz, Vállalat

Kelet-Európa egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetője lett a magyar állam

Világraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége korai szakaszban van, és növekszik.

Fontos

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Pálos Máté
2022. január 16. 07:28 Adat, Közélet

A babaváró hitel látványosabban hatott a születési adatokra, mint a csok

A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.