Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. július 15. 17:00 Pénz

Jó dolog ez az újranyitás, csak ne lenne minden ennyire drága

(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Magyarország elindult az újranyitás útján, és júniusra már a korábbi életünkhöz meglehetősen hasonlító életmódot folytathattunk. Ugyanakkor bárkivel is beszéltem, nagyjából mindenki hasonló véleményen volt: jó dolog ez az újranyitás, csak nagyon megdrágult minden. Én azt gondoltam, hogy ennek a lenyomata már májusban jelentkezik a hivatalos inflációs adatban, de nem így történt. Ám ami késik, nem múlik, júniusban megérkezett az a bizonyos magasabb inflációs adat.

A KSH friss közlése szerint a júniusi fő inflációs mutató 5,3 százalékra emelkedett, vagyis új csúcsot állított be idén. Sőt, egészen 2012 végéig kell visszamennünk, hogy ennél magasabb inflációs mutatót lássunk. Amennyiben pedig egy kicsit benézünk a mutató mögé, a részletek elárulják, hogy jelentős inflációs nyomás alakult ki a gazdaságban. Erre utal az is, hogy havi alapon ismét 0,6 százalékkal nőttek az árak.

A részleteket tekintve jellemzően inkább olyan tételekkel találkozunk a fogyasztói kosárban, ahol erősödött az infláció májusról júniusra. Az élelmiszereknél éves bázison 3,2 százalék volt az áremelkedés. Ugyanakkor ez még kifejezetten hízelgő, hiszen az éttermi étkezés ennél jóval nagyobb mértékben drágult, közel 7 százalékkal. Így az újranyitás inflációs hatása már itt is tetten érhető volt. Eközben a termékkör inflációját bizonyos élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek) némi meglepetésre lefelé húzták.

De még inkább jelentős az újranyitási hatás a szolgáltatásoknál, ahol havi alapon 2 százalék a drágulás, ami 2012 januárja óta a legdinamikusabb havi növekedés. Ráadásul 2012 arról híres, hogy akkor módosult az általános áfakulcs világrekord 27 százalékra, ami jelentős inflációs hatással bírt. A szolgáltatásokon belül szinte minden olyan terület jelentős áremelkedést mutatott, amely valamilyen módon érintett volt az újranyitásban. Komoly dráguláson ment keresztül az üdülési szolgáltatás, a kulturális és szabadidős szolgáltatás vagy éppen a közlekedés.

Ha mindez még nem lenne elég, akkor érdemes szót ejtenünk a tartós fogyasztási cikkek 3,7 százalékos áremelkedéséről. Itt elsősorban a háztartási tartós fogyasztási cikkek drágulása számottevő. Ezek azok a termékek, amelyeket leginkább érint az ellátási láncok megszakadása, a szállítás és a nyersanyagok és félkész alapanyagok drágulása.

Érezhető, hogy a gyártók bizony egyre inkább áthárítják a fogyasztókra ezeket a költségeket.

Meglehetősen rövid a lista, ha arról a körről kell beszélni, amelyek júniusban visszafogták az infláció változását. Az üzemanyag a legfontosabb, a tavalyi emelkedő bázis miatt, és azért, mert havi alapon csak 0,3 százalékos csökkenést mért a KSH, az éves bázisú inflációs mutató a májusi 36-ról júniusra 24 százalékra mérséklődött. Önmagában ez 0,7 százalékponttal fogta vissza az inflációs mutató változását.

Az összes fent említett árváltozást figyelembe véve nem meglepő, hogy a volatilis tételek (nyers élelmiszerek, energia, szabályozott árak, alkohol- és dohánytermékek) kiszűrésével kapott maginfláció 0,5 százalékponttal 3,8 százalékra gyorsult éves bázison. Ez azt mutatja, hogy a gazdaságban mélyebben meghúzódó árnyomás is meglehetősen erős. A Magyar Nemzeti Bank számára pedig különösen aggasztó lehet, hogy a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók, így például a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja is emelkedett az előző hónaphoz képest. Sőt, ez utóbbi mutató elérte a 4,8 százalékot idén júniusban, ami 199 hónapos csúcsot jelent.

De mit jelent mindez a monetáris politika számára? Egyértelműen azt, hogy az adatvezérelt üzemmódban működő jegybank bizony magas készültségi fokozatban kell legyen. A tartós inflációs trendek alapján minden eddiginél indokoltabb a jegybank szigorú, további kamatemelést sugalló kommunikációja. A jegybank egyébként a legutóbbi inflációs jelentésében idén júniusra 4,9 százalékkal kalkulált, amely körül +/– 0,2 százalékpontos bizonytalansági sávot húzott. A júniusi tényadat tehát még ennél is magasabb lett. Ez még inkább arra ösztönözheti a jegybankot, hogy folytassa a monetáris politika határozott szigorítását. Erre csak rátesz egy lapáttal az elmúlt nagyjából egy hét árfolyamváltozása.

A kamatemelés után egészen július 6-ig stabil volt a forint árfolyama az euróval szemben: 351 körül ingadozott. Múlt héten azonban több dolog is megbolygatta a piacokat. Egyrészt felerősödött a globális kockázatkerülés a delta variáns terjedése miatt. A befektetők menedéket keresve dollárt vásároltak, míg a feltörekvő piacokon zárták a pozíciókat. Ez egyértelműen gyengítette a forintot. Emellett vélhetően a piac arra is érzékenyen és negatívan reagált, hogy veszélybe kerülhettek a Magyarországnak szánt uniós transzferek és az MNB által bejelentett új, zöld finanszírozási programot sem kezelték helyén a befektetők. Bár azóta némileg megnyugodni látszanak a kedélyek, egyértelmű, hogy a forint továbbra is sérülékeny és a jegybank további kamatemelésekkel mérsékelheti ezt – és persze a gyengülésből fakadó addicionális inflációs nyomást. Nem véletlen, hogy az MNB friss kommunikációja is azt hangsúlyozta, hogy nem maga a kamatemelés ténye lesz a kérdés a júliusi ülésen, hanem sokkal inkább a kamatemelés mértéke.

Véleményem szerint a friss inflációs adatok és a forint sérülékenysége jelentősen megnövelte annak az esélyét, hogy a július 27-i jegybanki kamatdöntésnél az alapkamat és az egyhetes betéti kamat is 30-30 bázisponttal emelkedjen, ami kétszer akkora effektív kamatemelést jelentene, mint a májusi kezdőlépés.

Az ultraalacsony kamatkörnyezetnek lassan, de biztosan befellegzett.

Pénz étterem forintárfolyam infláció kamatemelés szabadidő újranyitás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2021. szeptember 14. 14:02 Közélet, Pénz

Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val

A dollár- és eurókötvény-csomag mérete alapján a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem fér hozzá az uniós helyreállítási forrásokhoz.

Török Zoltán
2021. szeptember 13. 17:21 Pénz

A magyar infláció úgy is gyors maradhat, ha a növekedés leáll

A gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz szükség, különben Magyarországon eljöhet a stagfláció időszaka, amikor lefullad a növekedés, de az infláció magas marad.

Kasnyik Márton
2021. szeptember 12. 16:05 Pénz

Nagyon rosszul néz ki, hogy az amerikai jegybankárok saját zsebre tőzsdéznek

Évtizedekkel a mostani helyzet mögött jár a szabályozás, ezért a Fed vezetői legálisan kerülnek összeférhetetlen helyzetbe.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.