Sorozatban nyolcadszor tették félre a legtöbb pénzt a német háztartások tavaly az eurózónán belül – állapította meg az ING és a Barkow Consulting közös elemzése.
Abszolút összegben ez persze nem nagy meglepetés az eurózóna legnépesebb és legnagyobb gazdaságától, de a fölény is meggyőző: tavaly 388,5 milliárd eurót takarítottak meg a németek, 45 százalékkal többet, mint 2019-ben. Az élmezőny további tagjai a franciák (260,7 milliárd euró), az olaszok (122,7) és a spanyolok (78,2).
Ehhez természetesen nagyban hozzájárult a koronavírus-járvány, hiszen az év egy jelentős részében nem volt elérhető egy sor pénzköltési lehetőség, bezártak például az éttermek, és nem lehetett turisztikai célból utazni. Németországban ennek következtében – és valószínűleg a válság miatti nagyobb óvatosságból kifolyólag is – 5,4 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása. A német statisztikai hivatal szerint a megtakarítási ráta rekordot döntött tavaly, minden megkeresett száz euróból 16,3-at félretettek a németek.
A mostani elemzés szerint – amelyről a Tagesschau számolt be – a németek fejenként 4671 eurót (jelenlegi árfolyamon 1,67 millió forint) spóroltak meg tavaly, míg az eurózóna átlaga 3121 euró volt.
Bár a németek híresen ragaszkodnak a készpénzhez, és elég konzervatív befektetőnek számítanak, 49 milliárd euróért vásároltak részvényeket, ami 160 százalékos növekedés 2019-hez képest. Ennek nyomán a részvényekkel rendelkező németek száma közel húszéves csúcsra, 12,35 millió főre nőtt.
Ebben jelentős szerepe van annak, hogy bankbetétekkel nemhogy infláció feletti hozamot nem lehet általában elérni, de bizonyos (azért elég magas, például 100 ezer eurós) összeghatár felett több német bank negatív kamatot vezetett be – azaz a betétesnek kell fizetnie a pénze parkoltatásáért. Ennek ellenére az összes német lakossági megtakarítás 36 százaléka (2,6 ezer milliárd euró) jelenleg is bankbetétben van.
A nagy megtakarítási aránynak és a tőzsdék összességében jó teljesítményének köszönhetően az eurózóna polgárai – megtakarításaik alapján – még sosem voltak olyan gazdagok, mint tavaly év végén. Az összes megtakarítás összege ugyanis 27,3 ezer milliárd euró volt a 19 országban összesen, ami 4,7 százalékos növekedés.
Pénz
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.
Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet
Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
