Sorozatban nyolcadszor tették félre a legtöbb pénzt a német háztartások tavaly az eurózónán belül – állapította meg az ING és a Barkow Consulting közös elemzése.
Abszolút összegben ez persze nem nagy meglepetés az eurózóna legnépesebb és legnagyobb gazdaságától, de a fölény is meggyőző: tavaly 388,5 milliárd eurót takarítottak meg a németek, 45 százalékkal többet, mint 2019-ben. Az élmezőny további tagjai a franciák (260,7 milliárd euró), az olaszok (122,7) és a spanyolok (78,2).
Ehhez természetesen nagyban hozzájárult a koronavírus-járvány, hiszen az év egy jelentős részében nem volt elérhető egy sor pénzköltési lehetőség, bezártak például az éttermek, és nem lehetett turisztikai célból utazni. Németországban ennek következtében – és valószínűleg a válság miatti nagyobb óvatosságból kifolyólag is – 5,4 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása. A német statisztikai hivatal szerint a megtakarítási ráta rekordot döntött tavaly, minden megkeresett száz euróból 16,3-at félretettek a németek.
A mostani elemzés szerint – amelyről a Tagesschau számolt be – a németek fejenként 4671 eurót (jelenlegi árfolyamon 1,67 millió forint) spóroltak meg tavaly, míg az eurózóna átlaga 3121 euró volt.
Bár a németek híresen ragaszkodnak a készpénzhez, és elég konzervatív befektetőnek számítanak, 49 milliárd euróért vásároltak részvényeket, ami 160 százalékos növekedés 2019-hez képest. Ennek nyomán a részvényekkel rendelkező németek száma közel húszéves csúcsra, 12,35 millió főre nőtt.
Ebben jelentős szerepe van annak, hogy bankbetétekkel nemhogy infláció feletti hozamot nem lehet általában elérni, de bizonyos (azért elég magas, például 100 ezer eurós) összeghatár felett több német bank negatív kamatot vezetett be – azaz a betétesnek kell fizetnie a pénze parkoltatásáért. Ennek ellenére az összes német lakossági megtakarítás 36 százaléka (2,6 ezer milliárd euró) jelenleg is bankbetétben van.
A nagy megtakarítási aránynak és a tőzsdék összességében jó teljesítményének köszönhetően az eurózóna polgárai – megtakarításaik alapján – még sosem voltak olyan gazdagok, mint tavaly év végén. Az összes megtakarítás összege ugyanis 27,3 ezer milliárd euró volt a 19 országban összesen, ami 4,7 százalékos növekedés.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
