Miben különbözik az OTP Global Markets más, szintén a kelet-közép-európai régióban működő, tőkepiaci szolgáltatást nyújtó versenytársaktól?

Először is a mögöttünk álló OTP Csoportot emelném ki, amely az elmúlt években a régió meghatározó és tőkeerős pénzügyi szereplőjévé vált. Ebből a csoportszintű működésünkből következik egy másik különlegességünk; ugyan Horvátországtól Oroszországig helyi bank vagyunk helyi szakértőkkel, de szoros kapcsolatban állunk egymással és folyamatos a tudásmegosztás is. Az ebből fakadó előnyöket nyújtja az üzleti területünk több mint 19 ezer hazai és külföldi, vállalati, lakossági és intézményi ügyfeleink számára egyaránt.

Tavasszal még OTP Bank Regionális Treasury Igazgatóságnak hívták az üzletágat. Miért döntöttek úgy, hogy OTP Global Marketsre változtatják a nevét?

A bank treasury üzletágának átnevezése egy hosszabb, átgondolt tervezés eredménye és tükrözi azt, hogy a regionális piacon egységesen, magas színvonalú befektetési szolgáltatásokkal vagyunk jelen. Úgy gondoltuk, olyan névre van szükségünk, amely jól tükrözi, hogy a nemzetközi, valamint csoportszintű pénz-és tőkepiaci, és befektetési szolgáltatások széles spektrumát kínáljuk ügyfeleink számára.

A névváltást indokolta az is, hogy már nem mi vagyunk a bankon belül a szó szoros értelmében vett treasury folyamatokért felelős terület, ezt az eszköz-forrás menedzsment kezeli. S mivel mi a piacon tevékenykedünk, ezt szerettük volna a nevünkkel is kifejezni.

Emellett belső, strukturális okok is indokolták a névváltást. Gyakorlatilag mostanra érett meg az idő arra, hogy egy jól koordinált és kontrollált területté váló tőkepiaci szereplőként újradefiniáljuk magunkat a szervezeten belül és kifelé, az ügyfeleink felé is. A Global Markets ezt tökéletesen lefedi.

A jövőben nem titkolt célunk elérni azt, hogy az ügyfeleink, ha a régióban országhatárokon átívelő deviza-vagy tőkepiaci megoldásokban gondolkoznak, akkor az első három szolgáltató között legyünk, aki az eszükbe jut.

Nézzük meg egy kicsit közelebbről a Global Markets tevékenységét. Kik az ügyfeleik?

Az ügyfeleink főként a nagyobb, exportáló vállalatok, a vagyonos magánszemélyek és a professzionális intézményi befektetők közül kerülnek ki. A magánbefektetők részére OTC^*Tőzsdén kívüli ügyletek, jellemzően devizákkal, kötvényekkel, részvényekkel kereskednek vagy egyéb, főként egyedi árazású termékeket kínálunk, a vállalati treasuryk saját kamat- vagy árfolyamkitettségüket kezelik közvetlenül a szolgáltatásainkkal, míg az ügyfeleink között tudhatunk pénzügyi intézményeket (bankok, biztosítók, alapkezelők) is. Nekik kínálunk különféle befektetési megoldásokat a kockázatvállalási készségük és hozamelvárásaik függvényében.

Ha a teljes, magánszemély ügyfélkört nézzük, akkor elmondható, hogy nagyságrendileg legalább 100 ezer euróval érkeznek hozzánk, de természetesen vannak ennél vagyonosabb ügyfeleink is.

Mivel foglalkozik az üzletág és jellemzően milyen esetekben keresik fel az ügyfelek?

A termékpalettánk is igen széles: deviza-ügyletek, állampapírok, kötvények, részvények, nyersanyagok és alternatív befektetési megbízásokat hajtunk végre szakértő kollégáinkkal. A szerződéskötést követően ügyfeleinknek egy egészen komplex és magas színvonalú szolgáltatást biztosítunk, ezzel gyakorlatilag a világ összes pénzpiacára és számtalan egyéb típusú ügyletek mindegyikére ablakot nyitva, valamint szakértő támogatást biztosítva a számukra.

Bankon belül hogyan kell elképzelni a Global Markets és a hasonló nagyságú ügyfelekkel dolgozó Private Banking és az Alapkezelő együttműködését? 

A három területet összeköti a piaci jelenlét és aktivitás. A vagyonos ügyfélkör a privát banki szolgáltatáson keresztül éri el a befektetési lehetőségek teljes körét, így az Alapkezelő és a Global Markets termékeit is. Az optimális portfolió kialakításában befektetési szakértőink és a treasury üzletkötőink nyújtanak aktív segítséget az ügyfelek egyéni preferenciái és a kockázatvállalási hajlandósága alapján.

A járvány második hullámának közepén járunk Magyarországon, de a fél évvel ezelőtt átélt első sokkból már le lehet vonni tanulságokat, amik talán most is érvényesek. Hogyan látja, mely iparágak a fő nyertesei a járvány miatti gazdasági turbulenciának és melyek kerültek leginkább lejtmenetbe?

Az elmúlt félév nyertesei azok a nagy, technológiai vállalatok voltak, amelyeknek a részvényei már az elmúlt években is sztárpapírnak számítottak. A vírus terjedése okozta év eleji pánik mélypontjaihoz képest ez a szektor Amerikában már 60% feletti árfolyam emelkedést produkált, de azok sem panaszkodhatnak, akik a válság alatt megtartották ilyen irányú kitettségüket, hiszen év eleje óta is 20% feletti hozamot lehetett velük elérni.

Hogyan lehetséges ez?

A válság nemhogy gyengítette, hanem bizonyos szempontból még erősítette is ezeknek a szereplőknek a pozícióit. Gondoljunk csak a hónapok alatt akár éveket is előre lépő digitalizációra, vagy az online térbe terelődő vásárlásokra. De ne feledjük el azt sem, hogy miközben a hírek a turizmusban, vagy a vendéglátásban zajló komoly leépítésekről szóltak, például a technológiai óriások egyik zászlóshajója, az Amazon közel 200 ezer embert vett fel, hogy bírja kezelni a jelentősen megnövekedett vásárlói igényeket. A részvény árfolyama március óta közel megduplázódott, pedig már előtte is a világ egyik legértékesebb vállalatáról volt szó. Persze a komoly piaci pozíció, az erős mérlegszerkezet is nagy előny a turbulens időkben, amit egy Apple vagy egy Microsoft is jól ki tudott használni.

Bizonytalan időkben sokan keresik a legértékállóbbnak tekintett befektetést. A járvány előhozta az aranylázat?

A válságra adott példátlan méretű monetáris és fiskális lazítás az arany árfolyamát is érdemben emelte, ez kedvezett az aranyat felszínre hozó bányavállalatoknak, amelyek duplázni tudták fél év alatt árfolyamukat. De persze ne felejtsük el azokat a gyógyszeriparban működő cégeket sem, melyek a vírus elleni vakcina kutatását rohamtempóban kezdték meg.

Ehhez képest a lemaradó szektorok közé tartozott a fosszilis energiahordozókra építő energia szektor.  Rájuk a gazdasági kilátások romlása nyomást helyezett, ahogy az ultra laza monetáris politikának sem tudták felhőtlenül élvezni az előnyeit például a pénzügyi vállalatok. Ehhez képest vannak olyan gazdasági szegmensek, ahol valóságos pusztítást okozott a járvány. A turizmus, a szolgáltató szektor, a vendéglátás, sőt a légi ipari szereplők közül is többen jelenleg is a túlélésért küzdenek.

Jelentősek a különbségek az egyes országok, kontinensek szintjén is. Van, ahol már előbbre járnak a többieknél?

A mostani válság szektorokra gyakorolt hatásai láthatóan nagyon eltérőek és sok esetben akár szélsőségesnek is mondhatók, illetve az országok és régiók szintjén is vannak persze alul, illetve felülteljesítők. Mivel az amerikai részvénypiacon a technológiai szektorban működő vállalatok dominánsabb módon képviseltetik magukat, az itteni részvénypiac a többiekhez képest relatíve erős maradt, amit segített persze az is, hogy a válság kezelését illetően a gazdaságot támogató lépésekben is aktívabbak voltak, mint például az európai országok. Jól teljesített a kínai részvénypiac is, ahol a komoly gazdaságpolitikai stimulusok mellett a szigorú kezdeti vírus elleni intézkedések, illetve a sikeres védekezés is fontos szerepet játszott. Az orosz részvénypiac például a jelentős olajipari kitettség miatt gyengébben teljesít, ahogy a magyar részvényindex sem érte el a válság előtti szinteket a jelentős olaj és pénzügyi szektorok irányába való kitettsége miatt.

Itt érdemes kitérni az ESG^*A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe vevő befektetések, vállalatok világ előretörésére is, amit már nemcsak a befektetői várakozások, hanem a szabályozói lépések is fűtenek. A pandémiás helyzetre adott célzott gazdaságpolitikai reakciók nagy hátszelet adnak a fenntartható befektetések terjedéséhez.

Számítanak felpattanásra az év végén a tőkepiacokon? Mik most a fő bizonytalansági tényezők?

Nagyon sok a bizonytalansági tényező, ezek miatt egy dolgot lehet nagyobb határozottsággal kijelenteni: a következő hónapok igen nagy kilengéseket hozhatnak a tőkepiacokon. A legfontosabb bizonytalansági faktor a következő hónapokra nézve a koronavírus elleni védekezés sikeressége, az újabb korlátozó intézkedések gazdaságra gyakorolt hatásai, illetve ehhez kapcsolódóan egy hatékony vakcina megjelenésének időzítése. Illetve természetesen ehhez kapcsolódóan az is, hogy mindezen kihívásokra a gazdaságpolitika hogyan, milyen módon, és milyen időzítéssel fog tudni reagálni. 

A bizonytalansági tényezők sorából az amerikai választás sem maradhat ki. Bár a választás napja már megvolt, az eddig összesített szavazatok igen szoros állást mutatnak a két jelölt között és az idén rekordszámú levélszavazat miatt több államban azok összesítése akár napokat is igénybe vehet. Vagyis emiatt az is előfordulhat, hogy a választás végső kimenetelét csak péntekhez közeledve ismerjük majd meg, márpedig az ilyenfajta bizonytalanság piaci szempontból a hektikus, ideges mozgásoknak tud megágyazni. Az viszont egyre inkább valószínűnek tűnik, hogy a piaci szempontból leginkább pozitívnak tartott szcenárió – demokrata elnök, demokrata többségű szenátussal és képviselőházzal – végül nem valósul meg.

Mire érdemes figyelniük most a befektetőknek?

Összességében érdemes óvatosnak lenni, hiszen számos kockázat élesedhet a részvénypiacokon, de azt gondoljuk, hogy a gazdaságpolitikai stimulusok mérete és a gazdasági aktivitás 2021-ben várható javulása miatt a nagyobb tőzsdei esésekben továbbra is inkább a lehetőségeket érdemes keresni, miközben fontos hangsúlyt helyezünk a megfelelő régiók, szektorok közötti szelekcióra is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Bánfi Attila interjú OTP treasury Olvasson tovább a kategóriában